Kiküldött munkatársunk jelentése Kvangdzsuból:
A mérkőzés előtt egy dolog biztossá vált a magyar férfi vízilabda-válogatott szempontjából. Az olimpiai kvóta eléréséhez a mai naptól kezdve mindenképp döntőbe kell jutnia, ugyanis kettőt osztanak ki ezen a világbajnokságon, és mivel a szerbek (akiknek már megvan a helyük jövőre, mert korábban megnyerték a világliga-szuperdöntőt)
12-9-re kikaptak a spanyoloktól a negyeddöntőben, ezért az ő döntős szereplésükre nem lehetett számítani, tehát a harmadik hely innentől nem elég.
Ausztrália komoly meglepetést okozott azzal, hogy a nyolcaddöntőben legyőzte Montenegrót, Märcz Tamás együttese viszont rápihenhetett a mérkőzésre, ugyanis csoportelsőként jutott tovább, az előző körben nem kellett játszania. A két csapat legutóbbi mérkőzésén az ausztrálok örülhettek, miután a világligában 16-15-re győztek ötméteresek után - persze ez nem jelentett semmit.
Az auszik támadhattak először, de Manhercz Krisztián blokkja hatástalanította az első lövést, a túloldalon Jansik Szilárd kísérletét védte Dennerley, aztán Campbell találta el a kapufát. Hárai Balázs közelijét is fogta Dennerley, majd George Ford megszerezte a vezetést Ausztráliának. Nem sokkal később ötmétereshez jutottunk, amit Vámos Márton kíméletlenül vágott a léc alá, megszületett az első magyar gól! Campbell továbbra is a kapufát lövöldözte, de a mi támadásaink sem voltak az igaziak.
Kellett egy egyéni villanás, ami Zalánki Gergőtől meg is érkezett, némileg váratlanul érte Dennerley-t a rövidbe tartó bombája.
A túloldalon Nagy Viktor kétszer is ziccert védett, harmadjára viszont tehetetlen volt Power húzásánál, majd megismételték ezt a figurát az ausztrálok, hiába reklamáltak a magyarok, hogy Power túl közel volt a kapuhoz. A negyed utolsó percében ismét egyenlítettünk, Manhercz volt eredményes lehetetlenül éles szögből.
A második játékrész hasonló találattal indult, Jansik vette be szinte ugyanonnan Dennerley kapuját, mint korábban Manhercz. Megint vezettünk, de nem sokáig, mert Edwards meg Power korábbi góljait másolta le,
ezekkel nem nagyon tudtunk mit kezdeni.
Vámos lökete a kapufán csattant, ráadásul a saját kapunk előtt is pechünk volt, Nagy Viktor bele tudott kapni Edwards próbálkozásába, de a labda a képzeletbeli gólvonal mögé hullott. Mi továbbra is teszteltük a kapufa és Dennerley keménységét, majd Roach használt ki egy emberelőnyt, ismét közvetlen közelről. Először volt a különbség két gól, és sajnos nem a mi javunkra, 6-4-re vezetett Ausztrália a negyed felénél.
Hárai húzása sem jött be, ráadásul emberhátrányba kerültünk, de a léc most megmentett minket, viszont rögtön utána őket is. Szerencsére az utolsó perc megint magyar gólt hozott, Vámos lőtte ki laposan a jobb sarkot, visszajöttünk mínusz egyre.
Kellett nagyon, mert 3-0-s sorozatot mentek az ausztrálok, a nagyszünetben 6-5-re vezettek.
A második félidő viszont remekül indult, az első támadásunkból Zalánki egyenlített, a túloldalon Nagy védte a Fradi-klasszis Aaron Younger lövését. A bírók is kezdtek belelendülni, ide-oda fújkáltak, nem mindig következetesen.
A változatosság kedvéért Kayes is betalált húzásból, nem találtuk ennek az ellenszerét.
Nem volt mit tenni, be kellett vetni a sérült Varga Dénest, aki törött ujjal is egészen varázslatos gólt szerzett azonnal,
aztán Sedlmayer Tamás lőtte szét a hálót. Mintha elkaptuk volna a ritmust, Nagy Viktor biztosan, a harmadik negyed végén lehúzta a rolót, a csapat pedig fordított.
A negyedik felvonásban is magyar gólnak örülhettünk először, Zalánki már harmadszor volt eredményes, de Roach azonnal válaszolt, egyáltalán nem dőlt el semmi, 9-8-ra vezettünk. Három perc volt hátra, nagyon kellett volna egy nyugtató gól, de az ausztrál blokk ekkor remekül működött. Szerencsére a magyar védekezés is összeállt, jól zárták a kezek a lövősávokat. Az utolsó két percre egygólos magyar előnnyel érkeztünk, viszont emberfórból egyenlíteni tudott Kayes. 73 másodperc volt a rendes játékidőből, 9-9. Emberelőnybe kerültünk, de Pohl Zoltán a kapusba bombázott. Fordulhattak az ausztrálok, akik a győzelemért támadhattak, azonban sikerült labdát szerezni, hét másodperccel a vége előtt Märcz Tamás kért időt egy utolsó akcióra.
Vámos kapta meg a labdát, aki elemi erővel bombázott az ausztrál kapuba négy másodperccel a vége előtt, ezzel drámai, 10-9-es győzelmet aratott a válogatott,
és bejutott a legjobb négy közé, ahol az olasz válogatottal játszik, amely a nap utolsó negyeddöntőjében 7-6-ra legyőzte Görögországot.
Magyarország - Ausztrália 10-9 (3-3, 2-3, 3-1, 2-2)
A magyar csapat gólszerzői: Zalánki, Vámos 3-3, Jansik, Manhercz, Sedlmayer, Varga 1-1
"Nem véletlen, hogy az ausztrálok legyőzték Montenegrót, egy stabil, kellemetlen csapat, ezt most mindenki láthatta. Ma már nem 3-4 csapatról szól a vízilabda, a világ- és olimpiai bajnok horvátok szenvedtek a németek ellen, a szerbek kikaptak, Montenegró nem jutott a nyolcba, az oroszok itt sincsenek. Amennyire tudtuk, próbáltuk a saját játékunkat játszani, az övék nagyon kellemetlen volt a két centerrel, rengeteg emberelőnyt kellett kivédekezni. Óriási küzdelem volt, nüanszokon múlt az egész, de erre készültünk.
Varga Dénessel azt beszéltük meg, hogy addig, amíg nélküle is meg tudjuk oldani a cseréket, nem fáradunk, nem küldöm be, de kellett a játéka. Nemcsak a gólja, hanem a jelenléte, és a plusz cserelehetőség miatt is sokat számított. Vámos Marci nem véletlenül volt ott hátul, az ő szabaddobásaiban mindig ott van a veszély, és most be is jött
- értékelt a lefújás után Märcz Tamás szövetségi kapitány.
"Meccs előtt abban maradtunk, hogy bármire használhat a kapitány, még ha csak arra is, hogy a védők helyett összeszedjek három kiállítást. Szerencsére úgy néz ki, ennél többre vagyok képes, és viszonylag tudok lőni" - árulta el a titkot a csapatkapitány Varga Dénes, aki mindenkit meglepett azzal, hogy törött ujjal beállt, majd káprázatos gólt dobott.
"Semmiből nem csináltunk titkot, az ausztrálok pedig nem olyanok, akik szándékosan odacsapnak. Remélem, a folytatásban nem találkozunk olyanokkal, akik viszont igen.
Abban tudtam segíteni, hogy ne kapkodjunk, az előnykihasználásunk az első félidőben nem volt túl jó, elsődlegesen ezen szerettem volna változtatni, talán kicsit összeszedettebb lett utána a játék. A kezem pedig szerencsére egyre jobban van.
"Az emberhátrányos védekezésünk nem működött, rengeteg közeli gólt kaptunk, pedig megbeszéltünk, hogy ilyen ne legyen. Nehezen tettem túl magam ezen, mert nem szeretem, amikor nem tudok segíteni a védekezésen, arra viszont büszke vagyok, hogy mindenki végigbírta ezt a nagyon kemény meccset. Az biztos, hogy senki nem gondolta, hogy ez egy lefutott mérkőzés lesz, és pont ez történt, vért izzadtunk. Remélhetőleg most tudunk pihenni, aztán a lövéseink és a védekezés is frissebb lesz" - mondta a csapat kapusa, Nagy Viktor.
Ilyesmiről álmodik az ember gyerekként, mondjuk ha egy döntőt nyerünk meg így, akkor még boldogabb lennék, de most sem vagyok elégedetlen. Hét másodperc volt hátra, mindenképpen kellett egyet lőni, én megvertem a védőmet, le tudtam magam faultoltatni, aztán ellőttem a szabadot. Ha más van ott, ugyanezt tette volna.
Én lettem a nyerőember, de a csapatot kell kiemelni, mert nem játszottunk jól egyik negyedben sem, de nagy szívvel, Viktor nagy védéseivel és az okos góljainkkal fordítani és végül nyerni tudtunk. Dumi óriási segítség volt, nélküle kevesen vagyunk, a gólja pedig zseniális volt. Sok terhet vett le a vállakról, és a vízből is sokat tudott segíteni, főleg kapásoldalon" - dicsérte a csapatkapitányt a mérkőzés hőse, Vámos Márton.