Az ezredforduló után a Szeged még egyértelműen a Veszprém mögött volt a magyar férfi kézilabda erősorrendjében. Mögöttük ott volt a Dunaferr is, mely 2011-es megszűnése előtt sorozatban nyolc alkalommal zárt a bajnokság harmadik helyén, és a két nagy dolgát többször is megnehezítette. A 2006-os Magyar Kupa-győzelem azt mutatta, hogy egyértelműen jó úton járnak.
Ezt a sikert még a 20. század legjobb magyar kézilabdázójának, Kovács Péternek az irányításával érte el a csapat.
A legenda nyári menesztése után a szerb Zoran Kurtes lett az új vezetőedző, akivel a nagy reményű 2006-07-es szezont megkezdték. A Szeged ekkor – már csak földrajzi elhelyezkedésének is köszönhetően – tele volt délszláv kézilabdázókkal. Daniel Andjelkovic, Ratko Djurkovic, Milorad Krivokapics, Nenad Puljezevics, Ognjen Backovic, Nedeljko Jovanovic és Vladan Matics is a keret tagja volt a szezon kezdetekor.
A legjobb magyar játékosok közül pedig Ilyés Ferenc, Vadkerti Attila, Mezei Richárd és Bajusz Sándor is a csapatot erősítette.
Sokáig mégsem utalt rá semmi, hogy ez a társaság képes lenne letaszítani a trónról a Veszprémet egy három nyert mérkőzésig tartó bajnoki döntőben.
A Meshkov Bresztet és a Schaffhausent megelőzve BL-csoportjából még továbbjutott a Szeged, azonban a decemberi nyolcaddöntőben összesítésben egy góllal (50-49) alulmaradt Juan Carlos Pastor Valladolidjával szemben. A spanyolországi csalódást követően címvédőként már a nyolcaddöntőben kiestek a Tatabányával szemben. Ez volt az a mérkőzés, amikor
Nedeljko Jovanovics a mérkőzés után, a Délmagyarnak adott nyilatkozatából kiderült, azt hitte, hogy ők ott éppen akkor egy bajnoki találkozón szerepelnek, így a döntetlen jó nekik.
Nem volt jó, a kupában ekkor döntetlen esetén automatikusan a vendégcsapat jutott tovább a következő körbe.
Ha ez nem lenne elég, három nappal később az akkor még pályafutásuk inkább elején járó, későbbi válogatott játékosokkal (Császár, Törő, Zubai, Iváncsik Tamás, Nagy Kornél) felálló Dunaferr 33-22-re kiütötte a szegedi együttest – most már tényleg a bajnokságban.
Íme a Szeged 2006 decemberi vesszőfutása, ami Kurtes állásába került:
Kuntics helyét a csapat akkor 36 éves balszélsője, az addig az idényben már másodedzőként is tevékenykedő Vladan Matics vette át
- a lehető legmélyebb szakaszban. A rossz eredmények további következménye volt, hogy a játékosokat 10 %-os bércsökkentéssel sújtották. Ami ezután következett, arra az eddig leírtak alapján senki nem mert nagy összegben fogadni.
A Szeged összezárt, és a Veszprém mögött megszerezte az alapszakasz második helyét. Ennek azért lett jelentősége, mert így a Dunaferr elleni bajnoki elődöntőt ők kezdhették és fejezhették be hazai pályán. Az ötödik mérkőzésen ennek jelentősége is volt, ahol az utolsó öt percben fordítottak, és 28-26-ra legyőzték riválisukat. Ezzel nem csak hogy visszavágtak a decemberi kiütésért, de még a bajnoki döntőbe is bejutottak.
A Szeged úgy vágott neki a bajnoki döntőnek, hogy az azt megelőző 36 Veszprémben lejátszott mérkőzésből mindössze egyet tudott megnyerni.
Továbbá a Veszprém érkezhetett pihentebben a párharcba, Zdravko Zovko együttese három sima győzelemmel ejtette ki a PLER-t az elődöntőben. Ugyanakkor közvetlenül a döntő első mérkőzése előtt Kiril Lazarov, a veszprémiek sztárja lábsérülést szenvedett, így nem léphetett pályára az első két felvonásában.
Ez rányomta a bélyegét az amúgy eléggé motiválatlan csapat képét festő Veszprém játékára. Carlos Pérez 10 gólja is kevés volt a bakonyiaknak, hogy lezárják a találkozót a rendes játékidőben. A Szeged hatalmasat küzdött, Lele Ákos és Krivokapics góljával az utolsó pillanatokban mentették hetespárbajra a meccset. Ott hazai oldalon - a Lazarovot helyettesítő - Marko Vujin, valamint Pásztor István is hibázott, míg a vendégeknél még a kapus Puljezevics is belőtte a maga büntetőjét. A győztes hétméteres Krivokapics nevéhez fűződött, a
Szeged története második Veszprémben aratott sikerével elvette a rivális pályaelőnyét.
A második mérkőzésen a Szeged nem adott esélyt a Veszprémnek (25-22 úgy, hogy a két kezdő átlövő, Pérez és Vujin összesen egy gólt dobtak), de ez fordítva is igaz volt a harmadik összecsapásra is. A Veszprém – a visszatérő Lazarovval a soraiban - 39-26-ra nyert, igaz, a Szeged nem tett ebbe a meccsbe túl sok energiát, akik mindent feltettek a negyedik, számukra hazai pályán megvívandó találkozóra.
Egy bajnoki döntőt könnyen eldönthet a két kapus közötti különbség. Ebben a párharcban nem csak ennek volt jelentősége, mégis meghatározó volt, hogy
a veszprémi Dejan Perics csak ezen a harmadik meccsen tudott felnőni (48 %-os védési hatékonyság) a szegedi oldalon végig parádés teljesítményt nyújtó Puljezevicshez.
A Tisza-partiak 2007-ben honosított belgrádi kapusa a negyedik mérkőzésen is olyan stabilitást adott a szegedi védelemnek, amivel nem lehetett kérdés, hogy meglesz a bajnoki címhez szükséges harmadik sikere is a csapatnak. Az Újszegedi Sportcsarnokban 2007. május 23-án nagyjából ötezren zsúfolódtak be, hogy a helyszínen éljék át a trónfosztást.
Napjainkban már csak 3 500 főre van hitelesítve az eredetileg uszodának készült létesítmény. Jó hír, hogy már nem kell sokat várni a szegedi drukkereknek, hogy ne 40 fokban, esőerdei páratartalomban, az ájulás határán kelljen buzdítani csapatukat. Tavaly november végén letették a klub legújabb korához méltó, 8 300 fős aréna alapkövét a Felső Tisza-parton. A várható átadás 2021 novembere lesz, nagyjából két hónappal a férfi Európa-bajnokság kezdete előtt, aminek Szeged is otthont ad majd.
Azon a májusi napon nem volt opció, hogy ne a Szeged nyerjen. A közönség fantasztikus volt, ahogyan a védekezés és mögötte Puljezevics is. Támadásban pedig Krivokapics, Andjelkovic és Vadkerti akkor lőtt gólt, amikor kedve tartotta. A Veszprém végig csak rohant az eredmény után, a 41. percben már 20-12 is volt az állás. Ekkor Vujinnál elszakadt a cérna, és megütötte Vadkertit, amiért piros lapot kapott.
A Szeged a mérkőzést az utolsó pillanatig kézben tartotta, és 25-23-as győzelmével története második aranyérmét ünnepelhette az NB I-ben.
1996 után 11 évvel, és 2018 előtt 11 évvel története egyik legzaklatottabb szezonjában senki nem számított rá, hogy a Szeged bajnok lesz. Vajon a következő aranyéremre is 11 évet kell várni? 2029 még nagyon távolinak tűnik. Ha azt nézzük, hogy a Szeged játékoskeretét tekintve éppen mostanság éri utol a Veszprémet - vagy inkább zárkózik fel mellé -, akkor sok pénzt nem tennénk arra, hogy 2029-ig csak ezüstérmeket visznek haza a Tisza-partra a játékosok.
Férfi kézilabda NB I, 2006-07, DÖNTŐ, 4. mérkőzés
Pick Szeged - MKB Veszprém 25-23 (16-10)
Újszegedi Sportcsarnok, 5000 néző
vezette.: Kékes Csaba, Kékes Pál
gólok: Krivokapic 7/1, Vadkerti 6, Mezei 3, Berta 3, Andjelkovic 3, Bajusz 1, Bendó 1/1, Ilyés 1, illetve Iváncsik G. 6/3, Pásztor 4, Gulyás 3, Vujin 2, Gál 2, Putics 2/1, Eklemovic 1, Lazarov 1, Pérez 1, Gál 1
hetesek: 6/2, illetve 6/4
kiállítás: 16, illetve 12 perc
A párharc győztese és a bajnok: Pick Szeged, 3-1-gyel
A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.
Címlapi kép: Ilyés Ferenc a 2014-ben megnyert EHF-kupa döntője után.