A Forma-1-ben rendkívül nehéz összehasonlítani a különböző időszakok pilótáit és csapatait, hiszen a sportág rengeteget változott az első futam, vagyis az 1950-es Brit Nagydíj óta. Nyilvánvaló, hogy a statisztikai mutatók sem mondanak el mindent, de mégiscsak adnak egyfajta támpontot akár az újságíróknak, akár a szurkolóknak. Cikkünkben megnézzük, hogy az idei szezonban mely rekordok dőlhetnek meg, vagy legalább hol érhetik utol az adott csúcstartót. Először azonban egy olyan adatra térünk ki, ahol nem az éllovas személye változik, hanem a neve mellett látható szám ér el egy mérföldkövet.
Fontos megjegyezni, hogy itt nem az egy szezonra vonatkozó rekordokkal foglalkozunk, hiszen azok többé-kevésbé ugyanúgy megdőlhettek volna tavaly, mint ahogyan jövőre is meglesz rá az esély. Emellett azokat is kizártuk, amelyek esetében egyáltalán nincs realitása a trónfosztásnak. Például hiába kell Romain Grosjeannak csupán három dobogó ahhoz, hogy utolérje Nick Heidfeldet a futamgyőzelem nélküli pilóták között, a Haastól már egy pódium is kisebbfajta csoda lenne.
A Ferrari az egyetlen csapat az F1-ben, amely minden egyes szezonban rajthoz állt. Ugyanakkor 25 alkalommal előfordult, hogy valamilyen oknál fogva nem vettek részt az adott nagydíjhétvégén, ezért hiába tartották a tavalyi év elején a Forma-1 történetének 1000. versenyét, a maranellóiak csak idén érhetik el ezt a mérföldkövet.
Ami a tényleges futamokat illeti, az olaszok 993 helyett csak 991-nél tartanak, ugyanis 1982-ben kétszer is előfordult, hogy a hétvége korábbi szakaszában ott voltak a mezőnyben, de a futamon már nem indultak.
Sőt, az sem mindegy, hogy versenyistállóról vagy konstruktőrről beszélünk, mivel az 1950-es Francia Nagydíjon maga a Scuderia nem vett részt, de Peter Whitehead révén egy privát Ferrari ott volt a rajtrácson.
Mivel a legutóbbi híradások arról szóltak, hogy a Ferrari akkor teljesítheti hazai pályán az 1000. futamát, ha közvetlenül Monza után Mugellóba vagy Imolába utazik a mezőny, feltételezzük, hogy a maranellóiak a konstruktőri jubileumot akarják megünnepelni, ezért cikkünkben leginkább ezzel foglalkozunk. Persze fontos megemlíteni, hogy ha valóban összejön a második olaszországi verseny,
akkor a maranellóiak az első nyolc hétvégén a szokásosnál is kevésbé szeretnék, hogy a felvezető körben mindkét autó megadja magát…
A számmisztikában hívő Ferrari-szurkolók számára rossz hír, hogy a jubileumi futamok eddig nem igazán hoztak szerencsét kedvenceiknek. Ugyan a 100. versenyükön, az 1963-as Német Nagydíjon John Surtees révén győzelmet arattak, a következő nyolc alkalommal már nem volt ilyen szerencséjük.
Az ünnepi futam háromszor is olyan évre esett, amikor a Ferrari egyáltalán nem nyert futamot. Persze a nagy számok törvénye alapján nem meglepő, hogy a maranellóiak olyan szezonban is jubilálhattak, amelynek a végén az övék volt a világbajnoki cím.
Azonban nemhogy 1979-ben, de még 2004-ben, minden idők egyik legsimább idényében sem voltak képesek győzni akkor, amikor kerek számhoz érkeztek.
A legnagyobb esély viszont nem ezekben az években mutatkozott a diadalra, ugyanis a Ferrari történetének 600. futama az 1998-as Belga Nagydíjra esett. A szakadó esőben zajló versenyt Michael Schumacher magabiztosan vezette, amikor David Coulthardot készült lekörözni. A német pilóta viszont ahelyett, hogy elment volna a McLaren mellett, hátulról felöklelte azt, ami mindkettőjük versenyének véget vetett. Ráadásul csapattársa, Eddie Irvine ugyanabban a körben adta fel a küzdelmet.
Persze nyilvánvaló, hogy a korábbi eredmények nem befolyásolják a Ferrari idei sikerességét. Az autó teljesítménye viszont már annál inkább, és ez már ténylegesen okozhat fejfájást a csapat rajongóinak, a téli tesztek ugyanis megmutatták, hogy a Mercedes és a Red Bull is előrébb tart náluk. Az azóta eltelt időszakban persze valamelyest változhattak az erőviszonyok, de Mattia Binotto csapatfőnöknek nem változott a véleménye azzal kapcsolatban, hogy a szezon elején nem ők lesznek a leggyorsabbak.
Elméletileg a kilencedik versenyre mindez megváltozhat, de a számos fejlesztési terület befagyasztása szintén nem nekik kedvez.
Ha a Ferrarit mint versenyistállót vizsgáljuk, akkor eggyel később érik el az 1000-es számot. Ebben az esetben már jobb a mérleg, hiszen az eddigi 9 jubileumi futamból 3-at is megnyertek, ráadásul mindhárom alkalommal kettős győzelmet arattak. Sőt, az 1979-es Olasz Nagydíjon a konstruktőri, és Jody Scheckter révén az egyéni világbajnoki címet is bebiztosították.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Ferrari motorgyártóként is az 1000. versenyére készül, ebben a tekintetben pedig már a Belga Nagydíjon el fogják érni a mérföldkövet. Az erőforrás jubileumi futamokon produkált győzelmi mutatója megegyezik a konstruktőri statisztikával, hiszen csupán a 700. alkalommal, a 2004-es Német Nagydíjon tudtak nyerni Schumacher révén.
A Ferrari tehát várhatóan a szezon kilencedik futamán lesz a középpontban, a következő két alkalom viszont minden bizonnyal egy pilótáról fog szólni. Nevezetesen Kimi Räikkönenről, aki előbb beállíthatja, majd megdöntheti Rubens Barrichello rekordját, aki a legtöbbször állt rajthoz a sportág történetében. Persze ehhez az kell, hogy a következő 11 verseny mindegyikén el tudjon indulni.
A finn pilótának jelenleg 312 futama van, ami 10-zel kevesebb, mint egykori kollégájának. A 40 esztendős versenyző ráadásul mindezt úgy érte el, hogy a 2010-es és a 2011-es szezont teljes egészében kihagyta, mivel ebben az időszakban inkább a ralizást választotta.
Persze erre könnyen lehet azt mondani, hogy a Jégembernek könnyebb dolga volt a korábbi pilótáknál, hiszen az évek, évtizedek során egyre növekedett a futamok száma. Ennek ellenére az 1971-es Dél-afrikai Nagydíj óta – amikor Graham Hill átvette a vezetést Jack Brabhamtől –, csupán háromszor változott a listavezető személye, ráadásul Jacques Laffite mindössze két évig tudhatta magáénak a rekordot.
Természetesen Räikkönennek nemcsak a teljesített versenyek, hanem a nagydíjhétvégék tekintetében is lehetősége van átvenni a vezetést. Ebben a kategóriában azonban eggyel több futamot kell várnia, hiszen 11-gyel van lemaradva Barrichello 326 alkalmától.
Könnyen lehet, hogy mindezek ellenére az év nem Räikkönen, hanem Lewis Hamilton rekordjairól fog szólni. A brit pilóta ugyanis számos csúcsot megdönthet vagy beállíthat az idény során.
Kezdjük a legfontosabbal: ennek a szezonnak vélhetően a 7-es lesz az egyik központi száma. Egyrészt azért, mert a Mercedes zsinórban a hetedik konstruktőri világbajnoki győzelmére készül (amivel egyébként lehagynák a Ferrarit), de ami a szurkolók számára ennél sokkal fontosabb, hogy Hamilton pályafutása hetedik vb-címét próbálja begyűjteni.
A brit pilóta ezzel utolérné Michael Schumacher sokáig megdönthetetlennek hitt rekordját, sőt, ami az egy csapattal szerzett címeket illeti, le is hagyná őt.
Az előszezoni tesztek alapján erre elég jó esély mutatkozik, és valószínűleg kizárólag Valtteri Bottas vagy a Red Bull bravúros teljesítménye akadályozhatja meg benne.
Hamilton a futamgyőzelmi rekordokat is átírhatja, e tekintetben azonban sokkal nehezebb dolga lesz, főleg annak tudatában, hogy az eredetileg tervezett 22 versenynél jóval kevesebbet fognak rendezni. Összesítésben természetesen Schumacher a csúcstartó, akinek 91 elsőségétől a Mercedes pilótája 7-tel van lemaradva.
Ha a Mercedes olyan formában kezdi az idényt, mint ahogyan azt tavaly tette, akkor a csúcsdöntés Hamilton mellett minden bizonnyal csak Bottason fog múlni. Amennyiben a szezon képe a brackley-iek szempontjából inkább 2019 második felére fog hasonlítani, akkor erre valószínűleg még várnunk kell.
A 35 éves versenyző emellett még egy győzelmi rekordot átadhat a múltnak, az egy csapatban elért diadaloknál azonban ennél is nehezebb dolga lesz.
Ahhoz ugyanis legalább 10 futamot kell nyernie, hogy túlszárnyalja Schumachert, aki 72-nél állt meg a Ferrarival. A Mercedes versenyzője az egy pályán elért győzelmek tekintetében egalizálhatja a német legenda 8 magny-cours-i elsőségét, ráadásul mindezt a Hungaroringen teheti meg, ahol már 7 alkalommal nyert pályafutása során. (Papíron Kanadában is van esélye, de közel sem biztos, hogy Montrealban idén rendeznek futamot.)
Arra tehát nem biztos, hogy érdemes nagy pénzben fogadni, hogy 2020 végére Hamilton neve mellett lesz a legtöbb győzelem, de arra már sokkal inkább, hogy övé lesz a legtöbb dobogós helyezés. A brit pilótának ugyanis már csak négy pódium kell ahhoz, hogy elérje a 155-öt, vagyis annyit, amennyivel Schumacher visszavonult. Ezt pedig mind a 13 eddigi szezonjában abszolválta, sőt, a 2009-es idényt leszámítva rendre legalább 5-ször végzett az első három hely valamelyikén.
Mondanánk, hogy csak a rövidített versenynaptár szól ellene, de valójában az sem, hiszen a hibrid korszakban 2017-ben nyújtotta a legrosszabb teljesítményt ezen a téren, „csupán” 13 dobogóval.
Ahogyan a futamgyőzelmeknél, úgy a pódiumoknál is igaz, hogy elméletileg az egy csapatra szűkített kategóriában is utolérheti Schumachert. Itt azonban közel úgy kell szerepelnie, ahogyan elődje tette 2002-ben, amikor mind a 17 versenyen felállhatott a dobogóra, mivel még 14-re van szüksége ahhoz, hogy neki is 116 dobogója legyen.
Ezzel viszont még koránt sincs vége, hiszen tovább csökkentve az „elvárásokat”, a legtöbb pontszerzéssel záruló futam is Hamiltoné lehet. Erre ugyanúgy mérget lehet venni, mint a legtöbb dobogóra, hiszen a hatszoros világbajnok már csak 8-cal van elmaradva a hétszeres világelső 221 versenyt számláló rekordjától. Érdekesség, hogy Räikkönen szintén 213-nál tart, de meglepő lenne, ha a finn pilóta előbb érné be egykori riválisát.
Az Alfa Romeo versenyzője a legtöbb befejezett futammal vigasztalódhat, hiszen már csak 1-re van Fernando Alonso 245 célba érkezésétől.
Hamilton további, kevésbé fontos rekordokat is megdönthet az év során. Ha az Osztrák Nagydíjat befejezi, akkor 34 futammal kizárólag az övé lesz a legtöbb befejezett, illetve pontszerzéssel záruló verseny. Ayrton Sennával holtversenyben, 19-cel neki van a legtöbb olyan futama, amelynek minden körét vezette. Grand Slamek (pole pozíció, futamgyőzelem, leggyorsabb kör, valamint folyamatos vezetés) tekintetében pedig látótávolságon belülre, azaz két futamra került Jim Clark 8 versenyt számláló csúcsától.
Természetesen Hamilton mellett csapatának, a Mercedesnek is van lehetősége rekordokat dönteni. A már említett, sorozatban megszerzett vb-címek mellett a brackley-ieknek vélhetően Szocsiban és Abu-Dzabiban is lehetőségük lesz lehagyni a McLarent, akik Monacóban értek el zsinórban hat futamgyőzelmet. A wokingiaknak ebbe vélhetően nem lesz beleszólásuk,
kérdés, hogy a Ferrari mennyire tudja megakadályozni a Mercedest abban, hogy visszaelőzzék őket a legtöbb kisajátított első sor kategóriájában. (Jelenleg a maranellóiak 65-64-re vezetnek.)
Ugyan nem rekorddöntés, mégis egyfajta mérföldkőről van szó, ezért fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a Mercedes 12 győzelemre van az összes futamgyőzelem ranglistájának 3. helyétől, amit egyelőre a Williams foglal el 114 diadallal. A grove-iak 25, vagy minden bizonnyal legkésőbb 26 év után csúszhatnak le a dobogóról.
Az eddigiek során többé-kevésbé azzal a feltevéssel éltünk, hogy a Mercedes és Hamilton fogja dominálni a szezont. Ha egyeduralomról nem is lesz szó, abban azért valószínűleg nem tévedtünk, hogy a brackley-iek harcban lesznek a világbajnoki címért, de a Red Bullnak mindenképpen meg kell adni az esélyt, a Ferrarival pedig, ha másért nem is, az illendőség kedvéért kell számolni.
Ha nem Mercedes-pilóta örülhet a végén, akkor Max Verstappen világbajnoki címének van a legnagyobb valószínűsége. A holland pilóta hazájából elsőként érhet fel a csúcsra, ráadásul átadhatja a múltnak Sebastian Vettel rekordját, aki 23 évesen és 134 naposan minden idők legfiatalabb világbajnoka.
Mindez Charles Leclerc-re ugyanúgy vonatkozik, hiszen Monaco még szintén nem adott F1-es világbajnokot, a Ferrari pilótája pedig még riválisánál is 16 nappal fiatalabb.
Fontos különbség azonban, hogy a Red Bull-lal ellentétben a maranellóiak idei autója egyáltalán nem tűnik alkalmasnak arra, hogy harcoljon a világbajnoki címért, így Leclerc esélyei rendkívül csekélyek az idei évre vonatkozóan.
Vettel viszont hozzá képest is kisebb sansszal vág neki az idénynek, hiszen az utóbbi két szezonban nem tudott kiegyensúlyozottan teljesíteni, év végén pedig távozik a csapattól.
Ha azonban a német versenyző (és a Ferrari) valamilyen módon csodát tesz, akkor amellett, hogy ő lesz minden idők legfiatalabb ötszörös világbajnoka, Niki Lauda rekordját is megdöntheti. A néhai osztrák pilóta második és harmadik elsősége között ugyanis 2576 nap telt el, ami azt jelenti, hogy ha Vettel november 15-én biztosítja be 2013 utáni első vb-címét, akkor napra pontosan beállítja, ha később, akkor megdönti a csúcsot.
Amennyiben a 32 éves pilóta a 2. helyen végez a tabellán – ami valljuk be, a körülményeket figyelembe véve még mindig bravúros lenne – akkor Stirling Moss és Alain Prost után ő lesz a harmadik, aki négyszer is közvetlenül a világbajnok mögött végez a pontversenyben. Persze fontos különbség, hogy míg a francia és a német pilóta ugyanennyi elsőséggel rendelkezik, addig a nemrég elhunyt Mossnak egy vb-címe sincs.