90 éves Bernie Ecclestone, aki nélkül nem lenne Forma-1 Magyarországon

Néhány éve még elképzelhetetlen volt a Forma-1 a ma 90 esztendős Bernie Ecclestone nélkül, de életművét pont az jellemzi igazán, hogy a világbajnokság nélküle is tud működni. Igaz ez az F1-es Magyar Nagydíjra is, ami az ő akarata nélkül most nem létezne.

Ha valaki a brit arisztokraták hobbijából dollármilliárdos, világszerte ismert show-műsort tud faragni, évtizedekig irányítja a birodalmát és megéri a 90. születésnapját, már nehéz róla újat mondani. Bernie Ecclestone munkásságát is össze lehet foglalni ezzel a három, egyenként sem elhanyagolható teljesítménnyel, ezt azonban egy bizalmasa révén, lemondása alkalmával és utódja kinevezésekor is megtettük már.

Emlékezetes fotó: Ecclestone 2000-ben a Hungaroringen a korszak legsikeresebb versenyzőivel: balról David Coulthard, Michael Schumacher, Mika Häkkinen és Rubens Barrichello Forrás: Getty Images/Clive Mason

Ecclestone 90. születésnapja alkalmából ezért felelevenítünk néhány történetet az F1 egykori „mindenható ura” és Magyarország kapcsolatából, ami a magyar sporttörténet mellett a Forma-1 szempontjából is emlékezetes fejezeteket tartalmaz, mert bár előttünk is rendeztek már versenyeket az akkori megítélés szerint egzotikus helyeken, de Ecclestone maga is úgy vélte, és az első Magyar Nagydíj óta eltelt évek is azt bizonyítják, hogy

a Hungaroring belépése révén kezdett az F1 túllépni azon, hogy csupán a nyugati félteke látványossága legyen.

Azt, hogy milyen rögös út vezetett a döntésig, ami a Hungaroring megépítését eredményezte, az emlékezetes szerződéskötés idei, 35. évfordulóján mutattuk be. Ecclestone ekkor az 55. évében járt, 11 évvel az után, hogy 1974-ben megalakította a Forma-1-es konstruktőrök szövetségét (FOCA), 1978-tól a testület ügyvezetője lett, majd az 1980-as évek elején háborúzni kezdett a mai FIA jogelődjével, és lényegében megszerezte a sportág kereskedelmi ügyei fölötti kontrollt.

Nem csoda, hogy 1981 decemberében a Képes Újság az Arcanum archívumában található legrégebbi, az „Ecclestone” nevet F1-es kontextusban említő cikkében az október 17-én rendezett Ceasar’s Palace Nagydíj kapcsán arról írt, hogy meglepő a helyszín belépése a versenynaptárba, és „az utóbbi években bekövetkezett változások félreérthetetlen jele volt ez”. A szerző a változás lényegét abban látta, hogy három év alatt kétszeresére nőtt az F1 fellépti díja, ezért Ecclestone „olyan rendezők után igyekszik nézni, akik többet kínálnak.”

Jean-Marie Balestre, az FIA elnöke és Ecclestone az 1991-es Magyar Nagydíjon Forrás: Getty Images/Paul-Henri Cahier/Paul-Henri Cahier

A brit üzletember tehát rögtön pénzéhes mágnásként jelent meg a hazai köztudatban, de a fent idézett cikkből az is kiderül, hogy Las Vegasban az F1-et körbevették a korszak és a helyi kultúra ismert figurái is: a nagydíj promótere Paul Newman volt, a futam után pedig Frank Sinatra lépett fel, ami rámutat, hogy

bár Ecclestone fiatalon maga is versenyzett és legtöbbször autónepperként jellemezte magát, mindig is érezte, hogy az F1 elsősorban szórakoztatóipari termék.

A fenti megállapítás ellenére Ecclestone építőipari vállalkozóként mutatkozott be 1985 márciusában, Surányi Péter interjújában, az Autó-Motor hasábjain. Azt nem volt hajlandó elárulni, hogy hány éves volt, és arra sem tudott pontos választ adni, hogy miként került a Forma-1 élére. „Valahogyan belenőttem, és mire feleszméltem, a nyakamba szakadt az egésznek a szervezése.”

Abban viszont biztos volt, hogy saját elmondása szerint elsősorban nem üzletként tekintett a versenyzésre: „Napnál is világosabb, hogy sport, és nem egy olyan nagy üzlet, mint az olimpiai játékok, ahol tudomásom szerint 480 millió dollár fordult meg, csak a tévés jogdíjakon. És tudomásom szerint az olimpia az amatőrsport szimbóluma” – felelt az F1-et máig övező dilemmára.

Az év végén a Népsportban így kezelte ezt a kérdést: „Véleményem szerint a világon ma már nincs magas szintű sport pénz nélkül. Sőt, ez a fogalom, hogy sportszellem, már kiveszett a sport világából. Manapság a sportból tisztességesen meg lehet élni. Ezzel szemben a Forma-1-es pilóták nem a pénzért versenyeznek, hiszen aki eljut odáig, hogy egy ilyen autót vezethet, annak már nincsenek anyagi gondjai. Ők a győzelemért csinálják, a csillagokat is lehoznák az égről egy-egy sikerért. Mi ez, ha nem versenyszellem? Az ő részükről tehát sport, míg a mi oldalunkról nézve természetesen üzlet.”

Nem ment bele akármibe

Ecclestone pályafutását számos olyan ügylet vagy együttműködés övezte, ami minimum ellentmondásos vagy aggályos volt, ezek elsősorban a ’90-es évektől buktak ki, amikor a tömegmédia is felfigyelt a Forma-1 egyre nagyobb jelentőségére. Visszásságai elsősorban az F1 fölötti hatalmának megtartása és az üzlet fejlesztése miatt alakultak ki. Akadt itt minden: trükközés bankokkal, pártfinanszírozás, offshore cégháló építése vagy lepaktálás kétes megítélésű rezsimekkel, de a kíméletlenül kemény tárgyalások, az „oszd meg és uralkodj” elv gyakorlása és a folyamatos taktikázás mellett Ecclestone üzletmenetében gyakran találni személyes kötődéseket is.

Világsztárok is keresték a társaságát, a képen 2009-ben látható Plácido Domingóval Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Nyilvánvaló, hogy üzleti lehetőséget látott abban, hogy az egykori keleti blokkban terjeszkedjen a Forma-1, ezzel nyugati szempontból új piacot hódítson meg, de barátja és üzlettársa, Rohonyi Tamás javaslata után

három évig foglalkozott a Magyar Nagydíj összehozásával, pedig az első cél Moszkva volt, és a vége felé képbe kerültek a csehek is.

„Az oroszok vezetője, Leonyid Brezsnyev lelkesen gyűjtötte a nyugati autókat, beleértve egy Ferrarit és egy Rolls-Royce-t is” – írta az Ecclestone-ról szóló portrékönyv szerzője, Tom Bower a magyarul „Bernie Ecclestone titkos élete” címmel megjelent kötetben. – A Kremlből javasolták Ecclestone-nak, hogy Moszkvában lehetne nagydíjat rendezni, de semmiről nem állapodtak meg Brezsnyev 1982-es haláláig” – áll az elbeszélésben, majd Ecclestone vette át a szót.

„Aztán a város polgármestere azt akarta, hogy a Vörös tér macskakövein versenyezzünk, és az egész ügyletet átvezette volna a felesége bankszámláin” – idézte fel nevetve.

Neki mindenhova bejárása volt Forrás: Darren Heath/Getty Images

Ecclestone 1985 novemberében, a Népsport hasábjain azt mondta, szívügye volt a Magyar Nagydíj, mert „ez lesz egy szocialista országban megrendezendő első Forma-1-es verseny, s én meg akarom mutatni, be szeretném bizonyítani a világnak, hogy itt is ugyanolyan, ha nem jobb GP-t lehet lebonyolítani, mint bárhol a világon”. Hozzátette, Budapesten tapasztalta a legjobb hozzáállást és a rendezéshez szükséges mentalitást, üzleti szellemet.

Azonkívül Budapest Közép-Kelet-Európa szíve.”

Az F1 első embere elégedetten távozott az első Magyar Nagydíjról, világszínvonalúnak nevezte a Hungaroring kivitelezését, mindössze a sajtóközpont méretével volt igazán elégedetlen, de ettől függetlenül hazánkban és nyugaton is azt hangoztatta, hogy a mogyoródi versenypálya a legjobbak között van. Pedig, nem várta meg a leintést sem 1986-ban, már egy körrel korábban csomagolni kezdett, és rögtön helikopterre szállt.

Ritka gesztust tett 2013-ban: összegyűjtötte a mezőny sztárjait, Vettelt, Hamiltont és Alonsót, hogy személyesen látogassák meg a táborozó gyerekeket a lelátón Forrás: DPPI via AFP/Francois Flamand

„Az egyetlen igazi luxus, amit megengedek magamnak, hogy a verseny után rögtön elrepülök” – idézték a könyvében. Pedig ennél jóval többet is megtehet, cikkünk írásakor a Forbes 3,3 milliárd dollárra becsüli családi vagyonát, és már az első Magyar Nagydíj idején is magáénak tudhatta – egyebek mellett – a Brabham-csapatot, valamint a britek egyik legnagyobb használtautó-kereskedő hálózatát. Nem meglepő, hogy az önéletrajza szerint Budapesten is megjelent egy ezüst aukción.

„A gyönyörűen megmunkált műtárgyak dollárra átszámítva olcsók voltak. Az árverés előrehaladtával Ecclestone-t megbökték hátulról. ’Kérem, hagyja abba a licitálást’, esedezett egy rabbi. ’Az ezüstöket, amelyekre licitál, a holokauszt idején rabolták el zsinagógákból.’ Ecclestone végül nem ígért rá a rabbi ajánlatára.”

Gesztusok és nehéz pillanatok

Bár az első Magyar Nagydíj sikeres volt, a rendszerváltás után a Hungaroring helyzete nem volt rendezett, ezért évről évre úgy tűnt, az adott verseny volt az utolsó. Ecclestone a ’90-es években bérbe is vette a pályát, a rendezvény promótere lett, és a Magyar Nagydíj jövője csak az után szilárdult meg, hogy Frank Tamás és Gerstl Péter az Ostermann révén átvette a jegyértékesítést. Rohonyi Tamás mellett Frank is Ecclestone bizalmasa lett, 2012-ben bekövetkezett haláláig a Magyar Nagydíj mellett Baumgartner Zsolt F1-es szereplésében is oroszlánrésze volt.

Ecclestone és a néhai Charlie Whiting a Frank Tamás tiszteletére állított emléktábla avatásán Forrás: Getty Images/2012 Getty Images/Vladimir Rys

Magyarország és Ecclestone kölcsönösen díjazta a másikat: az F1 első embere 2001-ben a hungaroringi futamokon végzett munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át Fónagy János közlekedési minisztertől, egy évre rá a Magyar Nagydíj kapta a legjobb promóternek járó elismerést az FIA év végi gáláján.

Informális gesztusokból is akadt a verseny első 30 éve során: 2009-ben Ecclestone személyesen mondott köszönetet a magyar orvosoknak, miután a Honvédkórház csapata megmentette a fejsérülést szenvedett Felipe Massa életét, és 2013-ban példátlan módon több pilóta, köztük Sebastian Vettel társaságában megjelent a lelátón, hogy üdvözölje az Erzsébet-táborral az edzésekre látogató gyerekeket.

Ecclestone legutóbb 2016-ban jött el a Magyar Nagydíjra, 2017 elején adta át a helyét a Forma-1 élén Forrás: Getty Images/2016 Getty Images/Charles Coates

Ecclestone legutóbb 2016-ban járt a Magyar Nagydíjon, még az F1 ügyvezetőjeként, ez volt az utolsó alkalom ebben a minőségben, mielőtt Chase Carey átvette tőle a sportág irányítását. Az üzletember és harmadik felesége, Fabiana sietve távozott, amikor kiderült, Brazíliában elrabolták az anyósát, akit végül 9 nap fogság után szabadított ki a helyi rendőrség.

Ekkor már Szocsiban megrendezték az első három Orosz Nagydíjat, de 28 évig a Magyar Nagydíj maradt az egyetlen verseny az egykori keleti blokk területén, amiben a rideg üzleti szempontok mellett szerepet kellett játszania a személyes kötődéseknek is. Ecclestone nélkül nem lenne Forma-1 Magyarországon, nem létezne a Hungaroring, Michael Schumacher nem lett volna világbajnok nálunk, Baumgartner Zsolt aligha szerzett volna pontot Indianapolisban.

Isten éltesse sokáig!