A Magyar Nagydíjhoz közeledve rendre előjön a drámai véget érő 1997-es futam, amelyen Damon Hill kis híján megszerezte az Arrows történetének egyetlen győzelmét. Az egy évvel korábban pályafutása egyetlen vb-címét megszerző expilóta elmondta, szerinte Michael Schumacheren is múlott, hogy egyáltalán versenyben maradt.
A 60 éves Hill az F1 Nation podcastban beszélt a Hungaroringről, ahol 1993-ba és 1995-ben is győzött, a legtöbbeknek mégis az 1997-es verseny ugrik be. A Brabham, a Williams, az Arrows és a Jordan egykori versenyzője élvezte a vonalvezetést, és kijelentette, a kanyarokban is nagy sebességet lehet átvinni. Azt viszont hozzátette, hogy versenyzésre kevésbé alkalmas.
Az időmérőn meg kell szerezni a pole pozíciót, onnan uralni lehet a versenyt, ugyanis nagyon nehéz előzni. Bár én megelőztem Michael Schumachert”
– emlékezett vissza. Hill az 1997-es futam 11. körére gondolt, amikor az 1-es kanyar belső ívén elment az akkor még csak kétszeres világbajnok mellett, és vette át a vezetést. A brit expilóta úgy véli, akkor és ott szerencséje volt, hogy az Arrows még a pontszerzésre is ritkán volt alkalmas, nemhogy a végső győzelemért való harcra.
„Az volt az egyik legszebb előzésem, nem is mentem neki! – lelkendezett. – Az egyetlen ok, amiért nem ütköztem vele össze, hogy én nem harcoltam a világbajnoki címért, és lényegében elengedett, mert elég okos volt ahhoz, hogy tudja, nem éri meg harcolni. Arról beszélgetünk, hogy miként előztem meg Michael Schumachert Magyarországon az 1-es kanyarban, miközben ő egy Ferrariban ült, én pedig egy Arrowsban! Versenyzőként az 1997-es Magyar Nagydíj volt az egyik legnagyszerűbb napom.”
Hill egészen a végéig vezette a futamot, ám aztán „eltűnt”, ahogyan a korabeli magyar közvetítésben elhangzott.
Valójában annyi történt, hogy 3 körrel a vége előtt a hidraulika elromlott az autójában, aminek következtében jelentősen lelassult, Jacques Villeneuve pedig az utolsó körben elorozta előle a győzelmet. Az akkori címvédő még így is jó néhány diadalánál édesebbnek érezte a sikert, ám az Arrows egyik társalapítóját és -tulajdonosát, az F1-es futamot versenyzőként sem nyerő Jackie Olivert megviselte a drámai végjáték.
„Azt gondolom, hogy sok szempontból igen, hiszen esélytelenek voltunk, senki nem várt sokat tőlünk – válaszolta arra az erre vonatkozó kérdésre. – A dolgok [viszont] nagyon jól alakultak, és fantasztikus napunk volt. Jackie Oliver az azt megelőző 330, vagy nem tudom mennyi nagydíjon működtette a csapatot, ami soha nem nyert. Az ő szíve a torkában dobogott, és [a végén] érthető módon majdnem sírt, mert megint nem győzött.”