Forma-1-es futam szombaton, őrjöngenek a rajongók a Las Vegas-i verseny miatt

Négy évtized után 2023-ban ismét Las Vegasban versenyez az F1: a rajongók felhördültek és a látványosnak ígérkező városi pálya helyett klasszikus helyszínt követelnek, míg a világbajnokság amerikai gazdája dörzsöli a tenyerét, mert az egyedi szervezésű új esemény az egész sorozat számára üdvösnek ígérkezik. Hol az igazság?

Tavaly ősszel még csak pletykálták, néhány napja pedig hivatalosan is bejelentették, hogy az F1 visszatér Las Vegasba,

ahol ezúttal nem egy szállodai parkolóban, hanem a bűn városának szívében, például a híres-nevezetes Stripen száguld majd a mezőny.

A Tilke család által tervezett városi pálya kétségkívül látványosnak ígérkezik, de ahogyan arra számítani lehetett, a keményvonalas rajongókat első nekifutásra nem sikerült meggyőzni. Noha 2023 novemberéig - az első versenyig - másfél év van hátra, a fanatikusok a közösségi médiában máris jellegtelennek, unalmasnak, sőt, egyenesen pénzszagúnak titulálják az új helyszínt, hangoztatva a jól ismert szólamot, hogy inkább valamelyik klasszikus pályát kellett volna visszacsempészni a menetrendbe.

A Las Vegas Strip sugárút menti luxusszállodák látványos környezetet biztosítanak majd a nagydíjra Forrás: PhotoAlto/Jérôme Gorin / Altopress/Jérôme Gorin

A kritika teljesen érthető és elfogadható, pláne annak fényében, hogy az Egyesült Államokon belül is lehetett volna nagyobb múltú ringet találni Austin és a hamarosan debütáló Miami mellé – elég csak Watkins Glenre gondolni.

A választás mégis Las Vegasra esett, a magyarázat pedig egyszerű: a pénz.

A világbajnokság szervezőjét divat kritizálni amiatt, hogy a pénz a döntő faktor ilyen kérdésekben, azonban a nosztalgiától fűtött és kíméletlenül kritikus közvélemény hajlamos megfeledkezni arról az alapvetésről, hogy versenyeket és világbajnokságot csak pénzből lehet csinálni. A dollárkötegekért pedig oda kell menni, ahol kínálják, ugyanis rég elmúlt már az a világ, amikor utánuk dobták – legyen szó az F1-ről vagy bármilyen más sportágról.

Szombat este lesz a verseny

Nemcsak a körítés, az időrend is különleges lesz a Las Vegas-i Nagydíjon, mert a versenyt nem vasárnap, hanem szombat éjszaka futják. A magyarázat: ha vasárnap éjszaka rendeznék, az időeltolódás miatt Európában hétfőn hajnalban kellene a televízió elé ülnie a rajongóknak, ami jócskán rontaná a nézettséget. Szombati napon legutóbb az 1985-ös Dél-afrikai Nagydíjat rendezték, míg az F1 1950 óta íródó története során mostanáig összesen 73 alkalommal fordult elő, hogy nem vasárnap rendeztek világbajnoki fordulót. Mivel 1950-től 1960-ig az
Indianapolis 500 is része volt az F1-es világbajnokságnak, a legendás viadalt pedig egészen 1970-ig rendre május 30-án, az Emlékezet napján futották, tulajdonképpen a hét minden napján tartottak már világbajnoki futamokat. A legtöbb „nem vasárnapi" versenyt szombaton bonyolították, az 58 ilyen futam egyike az F1 történetének legelső derbije, az 1950-es Brit Nagydíj volt. Las Vegas a saját hagyományát folytatja jövőre, ugyanis 1981-ben és 1982-ben is szombaton rendezték az ottani versenyt a Ceasar's Palace Hotel parkolójában.

Amikor a kétezres évek elején a királykategória betette a lábát a Közel-Keletre, szinte minden jóslat úgy szólt, hogy mivel nincsenek gyökerei a sportágnak arrafelé, hamar lecseng az őrület. Ehhez képest manapság már szinte minden ország rendez versenyt a világnak abban a szegletében, ráadásul hajlamosak nagyra is nyitni a pénztárcát ennek érdekében.

Őrületes összegeket fordítanak a futamokra: a kiszivárgott információk szerint évi 50–55 millió dollár körüli összeget fizetnek,

míg például az egyik nagy F1-es múltú ország legendás pályája egy közelmúltbeli egyeztetés során – információink szerint – legfeljebb 6–7 millió dollár kifizetését tudta volna vállalni. Ennek fényében nem nagyon van min gondolkodni, pláne, hogy a világbajnokság szervezőjének minden fillér számít: egyrészt a pandémia két éve alatt nem nagyon volt lehetősége a tőzsdén is jegyzett vállalkozásnak, hogy érdemi hasznot hajtson a befektetőinek, másrészt jelentős a nyomás amiatt is, hogy a tavaly életbe lépett, a 2017 óta íródó Liberty-éra első Concorde-egyezménye révén az eddigieknél jóval nagyobb összeg illeti meg a csapatokat is a nagy közös kalapból, amelynek tartalmát a pályaszéli hirdetések és a tévés bevételek mellett a versenyrendezési jogból befolyt összeg alkotja.

Kiesés márpedig most is van: még el sem kezdődött a szezon, az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt a sportág nemet mondott az Orosz Nagydíjra, amely az egyik legnagyobb összegű, a becslések szerint 55 millió dolláros jogdíjat fizette.

Ez akkora kiesés, ami már ezen a szinten is fejvakarásra készteti az illetékeseket, így a rossz nyelvek szerint nem volt véletlen, hogy a dzsiddai sötét események, a komplexum közelében található olajfinomítót ért rakétatámadás után nem menekültek hanyatt-homlok Szaúd-Arábiából. A merénylet miatt életbe léptetett biztonsági terv szerint nem lett volna ildomos azonnal menekülőre fogni, ugyanakkor minden bizonnyal mérlegelték azt is, hogy buknák a szaúdiak szintén 55 millió dollárra becsült versenyrendezési jogdíjának jelentős részét, valamint az ottani olajtársaság, az Aramco hasonló mértékűre taksált szponzorációs támogatását is...

Az Aramco olajfinomítója elleni március végi merénylet után lehet, hogy csak a pénz miatt tartották meg mégis a Szaúd-Arábiai Nagydíjat Forrás: AFP/-

Amerikai gyöngyszem

Ha valamikor van értelme növelni az Egyesült Államokban rendezett futamok számát, az biztosan most van. Bernie Ecclestone évtizedeken át próbálta sikerre vinni és ismertté tenni a sportágat arrafelé, de képtelenségnek tűnt meghódítani a NASCAR-on szocializálódott amerikai publikumot. A Netflix 2019-ben debütált Drive to Survive című filmsorozata változtatott a helyzeten:

a becslések szerint csak ez a lépés hozott világszerte legalább 75 millió új rajongót a sportágnak,

ebből pedig az Egyesült Államok szakította a legnagyobbat. Az érdeklődők felfedezték maguknak a sportot, amit aztán aktívan követni is kezdtek. Erről árulkodik az a tény, hogy a 2021-es austini futam 400 ezer nézővel valószínűleg minden idők legnagyobb nézőszámú versenye volt, ráadásul nagyot ugrott a tévés érdeklődés is: az idei bahreini nyitányt 1,3 millióan, a szaúdi folytatást 1,45 millióan kísérték figyelemmel az ESPN előfizetéses kábelcsatornán. Ezek a számok nem tűnnek jelentősnek, annak fényében viszont mindenképpen azok, hogy F1-es versenyt 25 éve nem néztek ilyen sokan előfizetéses csatornán. Elemzők szerint az első két futam vélhetően alulról nyaldosta volna NASCAR-közvetítések nézettségét, ha országszerte ingyenesen elérhető tévében futott volna, mint a legnépszerűbb amerikai sorozat futamai. A recept egyszerű: a Netflix-sorozat felkeltette az érdeklődést, a rajongók pedig elkezdték nézni a versenyeket, az a tény pedig a tévé előtt tartja őket, hogy míg például a NASCAR-menetek akár 3-4 órán át is tartanak, addig az F1-es derbik normál esetben beleférnek két órába.

Ezentúl már nem csak Austinban lesz remek hangulat a Drive to Survive hatására egyre lelkesebb amerikai szurkolók által Forrás: AFP/Robyn Beck

A fokozódó amerikai érdeklődés hatására érthető, hogy a világbajnokság amerikai tulajdonosai odahaza is elkezdtek terjeszkedni.

Austinhoz idén Miami, jövőre pedig Las Vegas csatlakozik,

az utóbbi sikerében pedig olyannyira biztosak, hogy formabontóan oldják meg a verseny szervezését, annak üzleti hátterét is. Míg más helyszínek esetében külső partner, promóter közreműködésével szervezik a nagydíjakat, addig Las Vegasban maga a világbajnokság rendezője lesz a házigazda.

A város nem fizet rendezési jogdíjat,

viszont nem is részesül a szponzorációs bevételekből és a jegyeladásból, amely az F1-es berkekből kiszivárgott becslések szerint évi 130 millió dolláros, a tervezett tízéves ciklusra pedig legalább 1 milliárd dolláros összeget eredményez majd. Ha ez beigazolódik, Las Vegas messze a legjobban jövedelmező nagydíj lehet, így érthető, hogy miért hajlamos mindenféle kompromisszumra az F1 vezetése annak érdekében, hogy beépítse a menetrendbe a kaszinóparadicsomot. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi a haszna az egyedi üzleti konstrukcióból a városnak?

Úgy hírlik, hogy a megállapodás értelmében a 31 különféle variációból kiválasztott, 6,1 kilométer hosszú, 14 kanyart magában foglaló nyomvonal telepítési és beüzemelési költségének jelentős részét is az F1 állja,

így Las Vegasnak legfeljebb a közlekedés átszervezése okozhat fejfájást. Cserébe a hajcihő jelentős turisztikai haszonnal kecsegtet, hiszen az előzetes várakozások szerint minimum 150-200 ezer, esetleg jóval több néző érkezik majd az esemény apropóján, akik a méregdrága hotelekben, éttermekben, kaszinókban és egyéb szórakozóhelyeken orbitális összeget költenek majd el.

A kép nem álom, a Foma-E sorozat már megjárta Las Vegast, ahol hamarosan Forma-1-es versenyek következnek Forrás: AFP/Joe Klamar

Kiemelt jelentőséggel bír a marketingérték is: Las Vegast Monaco észak-amerikai megfelelőjének szánja az F1, s bár a premierre még sokat kell várni, a szakmai közvélekedés szerint a változó gazdasági klímának és a felpörgött amerikai piacnak köszönhetően az új állomás akár a fényűzés és a pompa szinonimájának számító legendás futamot is háttérbe szoríthatja. Zak Brown, a McLaren vezérigazgatója a napokban a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva meglepően keményen szúrt oda az érinthetetlennek gondolt Grimaldi-birodalomnak:

Figyelembe kell venni a történelmet, de szerintem figyelembe kell venni azt is, hogy milyen a show. Van egy olyan elem is, amelynek nem lenne szabad vezérelnie a döntéseinket, sokkal inkább a döntéseink részét kellene képeznie, ez pedig az, hogy milyen a gazdasági hozzájárulás a sporthoz. Monaco inkább legyen, mint ne... De mint ahogyan a sport nagyobb, mint bármelyik pilóta vagy csapat, szerintem nagyobb bármelyik nagydíjnál is"

– fogalmazott a szakember, aki hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy a rendezési jogért a legkevesebbet, a becslések szerint 15 millió dollárt fizető hercegség legalább olyan mélyen a zsebébe nyúljon, mint más pályák, s üdvösnek találná azt is, ha a szűk és kanyargós pálya valamiféle ráncfelvarráson esne át, mert – mint mondta – „az autóink egyre nagyobbak, így egyre nehezebb ott versenyezni."

Zak Brown szerint nem a helyszíneknek kellene irányítaniuk az F1-et, hanem éppen fordítva Forrás: AFP/Andrej Isakovic

Tényleg csak a pénz számít?

Dzsidda tavalyi, Miami idei és Las Vegas jövő évi bemutatkozása kapcsán egyre többen tartanak attól, hogy a klasszikus pályák lassan kiszorulnak és az F1 kizárólag a sokat fizető új helyszínekre hajt. Stefano Domenicali, a sportág vezére természetesen hangsúlyozza, hogy

nem áll szándékukban elfordulni a tradicionális pályáktól, sokkal inkább az a cél, hogy egészséges egyensúlyt tartsanak a régi és az új aszfaltcsíkok között.

Ezt alátámasztja, hogy került a menetrendbe hosszú idő után visszatérő klasszikus pálya is: Imoláról már mindenki lemondott, amikor 2020-ban a pandémiás kényszer hatására rehabilitálták, s az olaszországi Emilia Romagna tartománynak annyira megtetszett a tavalyelőtti és a tavalyi attrakció, hogy évi 20 millió dollárt rászánva 2025-ig meghosszabbították a szerződést.

A minőség továbbra is fontosabb a mennyiségnél és a nagy múltú pályák továbbra is fontosak" –

mondta lapunknak egy tűzközeli forrás, aki utalt rá: az F1 illetékesei igyekeznek segíteni azoknak a nagydíjaknak, amelyek számára problémás lehet évről évre előteremteni a jogdíjat. Nem kizárt, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban gyakran pletykált rotáció jelentheti a megoldást: akik versenyt akarnak, de az éves rendezés túlságosan megterhelő anyagilag, azok egy másik, hasonló cipőben járó helyszínnel évenkénti váltásban szerepelnének a kalendáriumban. Volt már ilyen és a paddock-spekulációk szerint lesz is még: az érintettek cáfolják, de úgy hírlik, hogy a Paul Ricard és Spa-Francorchamps számára is ez jelentheti a megoldást a tartós versenyrendezésre.

Az F1-nek a rotáción túl is van még mozgástere a versenynaptár alakítására: az idei évet minden eddiginél hosszabbra, 23 futamosra szabták, azonban a jelenlegi Concorde-egyezmény 24 futam megrendezését teszi lehetővé, így – ha bírják a csapatok - a versenynaptár további bővítésére is lehetőség kínálkozhat. A jelentkezők sora szinte végeláthatatlan, két lehetséges helyet azonban érdemes külön kiemelni. Az amerikai bumm hatására már most hallani arról, hogy a közeljövőben akár Long Beach is esélyt kaphat, ugyanakkor a sportnak illene lassan megoldani azt a régi problémát is, hogy

a világbajnokság 1993 óta nem vizitált az afrikai kontinensen.

Arrafelé is válogathatnak a lehetőségek között a szervezők: Dél-Afrika a nagy múltú Kyalamiban szeretne újra F1-es futamot látni, míg Marokkó az ország egyik turisztikai ütőerének számító Marrákes utcáin rendezne versenyt.