Amikor 2019 októberében a Forma-1 hivatalosan is bejelentette, hogy 2021-től (a koronavírus-járvány miatt végül 2022-től) óriási mértékben módosulnak az autókat érintő, elsősorban aerodinamikával kapcsolatos szabályok, kevesen számítottak arra, hogy ekkora szerepet kap a járművek pattogása. Pláne, hogy még júniusban is. Pedig a probléma nem új keletű.
1977-ben a Lotus olyan padlólemezt fejlesztett ki, amely jelentősen növeli a leszorítóerőt, ezáltal könnyebb bevenni a kanyarokat, ez pedig egy évvel később Mario Andrettit világbajnoki címhez is segítette.
Éppen az amerikai pilóta volt az, aki először használta a "porpoising" szót (ezt fordították magyarul "delfinezés"-nek) a jelenségre, amit tapasztalt az egyre tovább és tovább fejlesztett Lotusnál – mivel azonban kiváló eredményekkel párosult, így a riválisok is elkezdtek áttérni az ilyen autókra.
Bizony, már a '70-es években is érintette a Forma-1-et az, amit ma is tapasztalhatunk a sportágban. Ezek voltak az úgynevezett szívóhatású ("ground effect") autók, amiket 1982-ig használhattak a csapatok. Abban az évben ugyanis
számos súlyos (köztük két halálos) baleset történt az F1-ben, amelyek egy részét a hatalmas leszorítóerőnek és az ebből következő pattogásnak tulajdonították, így 1983-tól betiltották ezeket az autókat,
és sík padlólemez használatára kötelezték az istállókat. Volt arról szó korábban, hogy 2013-tól visszatérhetnek a szívóhatású járművek, végül 2022-től került rá sor.
De mi a köze a padlólemez alakjának a pattogáshoz?
Nos, az, hogy az idéntől használt autók alja olyan kialakítású, hogy hátrafelé szűkül, ráadásul a függőleges irányú alakja is azt segíti, hogy minél több levegő áramolhasson be alá. Ez a forma a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb leszorítóerőt generál – amit egyébként az első- és a hátsó szárny módosításával kompenzáltak, hiszen a túlságosan nagy leszorítóerő sem jó egy F1-es járműnél.
Alul tehát ez a hatalmas leszorítóerő szívja az autót az aszfalt felé, majd miután hozzáér a padlólemez a talajhoz, az erőhatás megszűnik, így elindul felfelé az autó alja. És ez a folyamat ismétlődik. Villámgyorsan. Sokszor. Ez pedig pattogásnak tűnik.
Nem tesz a legjobbat az autónak sem, hogy hozzáér a talajhoz az alja, de a maximális teljesítmény eléréséért minél alacsonyabban kell tartani a hasmagasságot, így pedig a merev felfüggesztés ellenére is a földhöz húzza a leszorítóerő a padlólemezt.