Nem sok időt töltöttünk otthon, mert mire a nyájas olvasóhoz eljut ez a levelem, már a levegőben leszünk, útban Jekatyerinburg felé, ahol hétfőn - magyar idő szerint 15.00 órakor - az orosz elitliga szuperrangadóját vívjuk a hozzánk hasonlóan veretlen házigazdával.
Ázsiába utazunk, bizony, Jekatyerinburg - az egykori Szverdlovszk - az Urálban épült, ma Oroszország negyedik legnagyobb városa, és a település nyugati határában húzódik a két kontinens határvonala. Történelmi helyre repülünk, itt végezték ki a bolsevikok kilencven éve II. Miklós cárt és családját, és itt született a néhai Borisz Jelcin. Bízom benne, hogy bennünket nem végeznek ki Laurent Buffard, a francia edző sztárjai: Agnieszka Bibrzycak, Sandrine Gruda, Penny Taylor, Szvetlana Abroszimova, Cappie Pondexter és a többiek.
Marija Sztyepanovát, a frissiben leigazolt ex-CSZKA-centert nem véletlenül hagytam ki a sorból. Egykori játékosom ugyanis még nem léphet pályára az orosz bajnokságban, mert ott csak december elsején kezdődik az átigazolási időszak, s a rangadó - szerencsére - november 24-én lesz.
Vasárnap hajnali fél ötkor érkezünk meg, alszunk egyet, majd edzünk, hétfőn pedig eljön az igazság pillanata. A meccset adja az RTR Sport, az orosz tévé sportcsatornája, aki tudja fogni otthon, az ne mulassza el!
Gondolom, érdekli a kosárlabda iránt érdeklődő hazai olvasókat is a CSZKA - az egykori Szamara, pár évvel ezelőtt még Európa, sőt, a világ legerősebb klubcsapata - sorsa. Nos, a tulajdonos, a szamarai Volgaburmas cég részvényeinek 75 százalékát birtokló Andrej Iscsuk tönkrement, részesedését eladni kényszerült, s bejelentette a játékosoknak, vezetőknek, az összes alkalmazottnak, hogy csak december elsejéig képes finanszírozni a csapat működését. A hó végéig kifizetik az alkalmazottak októberi és novemberi bérét - aztán mindenki mehet, amerre lát. Szergej Kuscsenko, a klub elnöke azt nyilatkozta a Szport-Ekszpressz című újságnak, hogy lázas szponzorkeresésbe fogtak, de - mondta -, "legyünk realisták, a mai gazdasági helyzetben ez szinte lehetetlen."
Szóval, a CSZKA kiesésével kétszereplősre korlátozódik a bajnoki címért folyó versengés, persze még bármi előfordulhat, kaptam egy olyan fülest is, hogy kedden dől el véglegesen Ilona Korsztyinék sorsa. Én értük szorítok.
Más. Ma délelőtt Oleg - tudják, a szertárosunk, aki Székesfehérváron született - elvitt a moszkvai bolhapiacra. Jaj, mit is beszélek, egy ilyen előkelő csapatnál, mint a Szpartak, még véletlenül sem titulálhatom szertárosnak Oleget, "equipment manager" a hivatalos elnevezése, én is így szólítom, ha Sabtaj fülébe jutna, hogy leszertárosoztam a derék Oleget, még kirúgna...
Szóval, a bolhapiac. Egyebek mellett villanykörtét is akartam venni, sietnem kellett, mert rettenetesen hideg van Moszkvában, és szakad a hó, szóval, látom ám, hogy az egyik asztalon dögivel vannak az égők, és darabonként két rubelért árulják azokat! Az testvérek között sem több tizenhat forintnál, meg is kérdeztem Oleget, hogy vajon megőrült-e az árus, vagy csak jótékonykodik.
Egyik sem, felelte az "equipment manager", inkább nézzem meg tüzetesen a körtéket. Megnéztem. Mindegyikben el volt szakadva az izzószál. És mégis vitték az emberek, mint a cukrot! Megint kérdően bámultam Olegre, most már azt gondoltam, én bolondultam meg, mert olyan nincs, hogy egy kiégett villanykörtéért bárki is pénzt adna.
Senki sem bolondult itt meg, csak az orosz valósággal szembesülsz, daragoj Laci, mondta Oleg. Az történik ugyanis, hogy az emberek szépen kilopják a lépcsőházakból a jó égőket, s becsavarják a foglalatba a kiégettet...
Ma is tanultam valamit...