A fordulatos mérkőzésen a Canucks szerzett vezetést az első harmadban, a másodikban azonban egyenlített a Sharks, mely közvetlenül a zárószakasz nyitánya után előnyhöz is jutott. Ezt követően a San Jose tartotta előnyét, s azért lehet különösen bosszús a vereség miatt, mert szinte már megnyerte a meccset, amikor a vancouveri Ryan Kesler 13.2 másodperccel a rendes játékidő letelte előtt egyenlített.
A hosszabbítás első húsz perce aztán gól nélkül zárult, majd a drámai mérkőzést Kevin Bieksa döntötte el a második ráadás 11. percében. A védő gólja egészen furcsa körülmények között esett: a támadóharmad szélén Alexander Edler megpróbálta körbe lőni a korongot a palánk feletti plexin, ám ott megpattant egy összeillesztésen, és éppen a kékvonalnál várakozó Bieksa elé esett. A hátvéd a meglepődött vendégjátékosok és a kapus Antti Niemi statisztálása mellett a hálóba lőtte a továbbjutást érő találatot.
A meccs másik hőse a szerencsés vagy inkább szemfüles Bieksa mellett az olimpiai és világbajnok kapus, Roberto Luongo volt, aki egészen elképesztő védéseket mutatott be az egész meccsen, s végül 54 hárítással zárta a 91 percig tartó találkozót. Az 1982 és 1994 után ismét nagydöntős Canucks ellenfele a Boston Bruins vagy a Tampa Bay Lightning lesz a fináléban. A keleti döntőben a Boston vezet 3-2-re, a következő találkozónak magyar idő szerint csütörtök hajnalban Tampa ad otthont.
Nyugati főcsoport, döntő, 5. mérkőzés:
Vancouver Canucks - San Jose Sharks 3-2 - kétszeri hosszabbítás után
A párharcot a Vancouver nyerte 4-1-re.
Ha elolvasta a cikket, töltse ki az [origo] focikvízét is, és nyerjen válogatott sporteszközöket!