Schmitt Pál, a MOB tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja beszédében kiemelte, három bojkottált olimpia után - Moszkva, Los Angeles és Szöul - Barcelonában teljes és egyben békés játékokat rendeztek. A magyar delegációt MOB-elnökként első nyári olimpiáján vezető sportdiplomata külön hangsúlyozta, hogy a játékokon a magyar olimpiai család is teljes létszámban vehetett részt, így
19 sportágban összesen 217 sportoló indult, akik a nemzetek pontversenyében nyolcadik helyet szerezték meg.
„A csapat tagjai között olyan nagyszerű emberek voltak, akik azóta fényes karriert csináltak" - utalt Schmitt többek között Kulcsár Krisztiánra, a sportállamtitkár Szabó Tündére és az olimpiai bajnokok klubját vezető Nébald Györgyre.
Az ünnepségen videofelvételeken felidézték a magyar aranyérmek születését, Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Repka Attila, Farkas Péter, Kovács Antal, Ónodi Henrietta, Szabó Bence és a női kajaknégyes diadalát.
Az úszósport élő legendája, Egerszegi Krisztina 18 évesen három aranyérmet nyert a barcelonai olimpián.
„Nem szeretem és nem is szoktam visszanézni magam,
ezért mindig fura érzésekkel tölt el, ha meglátom a korábbi versenyeket – kezdte Egerszegi Krisztina, akinek a fantasztikus teljesítményét 25 év után is ugyanolyan csodás átélni. – Mindegyik aranyérmemnek ugyanúgy örültem, de a legnagyobb versenyem a négyszáz méter vegyesen volt. Fantasztikus élmény a barcelonai olimpiai, és óriási megtiszteltetés volt, hogy Gyulay Zsolttal én mondhattam el a magyar csapat eskütételét" – tette hozzá Egerszegi Krisztina, akinek a népszerűsége 25 évvel az olimpiai után sem csökkent.
A kardvívó Szabó Bence sikereitől nem csak a magyar, hanem az olasz sajtó is hangos volt.
„Nagyon gyorsan eltelt ez a huszonöt év.
Belegondoltam, amikor Schmitt Pali bácsi azt mondta, hogy a barcelonai olimpiai idején már ötven éves volt, én meg már azóta bőven elmúltam ötven. Jó volt találkozni a régi haverokkal, jókat röhögtünk Repka Attilával és Farkas Petivel. Ugrattam is őket, hogy úgy kell olimpiai aranyat nyerni, ahogy én csináltam, simán öt-egyre – kezdte Szabó Bence, aki felelevenítette, hogy korántsem a döntőben volt a legnehezebb dolga. – Nagyon fel voltam készülve a Marco Marin elleni asszóra, ráadásul minden úgy alakult, ahogy terveztem. Ilyen szempontból szerencsém is volt. Aznap két kemény meccsem volt. A későbbi világbajnokkal, Felix Beckerrel agyonvertük egymást, majd az elődöntőben Giovanni Scalzóval sem volt egyszerű. Nem voltam jó ómen az olaszoknak.
Még a Corriere dello Sportban is úgy hozták le, hogy Szabó tönkretette az olaszokat."
Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke köszöntőjében emlékezetett arra, hogy
a magyar csapat 1992-ben a 11 arany-, 12 ezüst- és 7 bronzéremmel olyan kiemelkedő teljesítményt nyújtott, amely Helsinki mögött a második legeredményesebb szereplés a nyári olimpiákon.
Az elnök hozzátette: a vasfüggöny lebontása után ez volt az első olyan ötkarikás játékok, amelyen már a teljes függetlenségét visszanyerve vehetett részt Magyarország. Végül Kulcsár Krisztián elárulta, számára ez volt az első olimpia, amelyen versenyzőként részt vett, egyben ehhez fűzik a legszebb személyes emlékek.
Kovács Antal mindössze húszéves volt, amikor a félnehézsúlyban diadalmaskodott a barcelonai cselgáncs fináléban.
„Nagyon jó volt látni a képeket és a felvételeket. Schmitt Pali bácsi kedves volt, amikor azt mondta, hogy nem változtunk semmit.
Azért jelentős ráncmennyiség került a társaságra, de ez senkit sem zavar. Jókat nevetünk és sztorizgatunk – kezdte Kovács Antal, aki az olimpiai döntőt olyan extázisban vívta, hogy a mai napig sem tudja felidézni. – A barcelonai hangulat leírhatatlan volt. Nyilván a győzelem csodálatos érzés, de ami a helyszínen fogadott minket az leírhatatlan. Fantasztikus hangulat uralkodott a magyar csapaton belül. Ha nem nyertem volna, hanem csak szimpla résztvevőként lehettem volna ott, akkor is azt mondanám, hogy egy ilyen olimpiát megélni a világ egyik legjobb érzése" – mondta a még mindig csak 45 éves Kovács Antal, aki a döntőben a brit Raymond Stevenst győzte le.
Végül a barcelonai magyar érmesek közül a jelenlévők felmentek a színpadra és együtt koccintottak az egykori eredmények emlékére.