"Köszönjük szépen a szurkolást és a rengeteg biztató üzenetet, amit ezalatt az Eb alatt kaptunk mindenkitől" - kezdte értékelését Győri Mátyás.
Sajnos ez az álom most nem sikerült, ezzel együtt óriási élmény volt számunkra ez a torna, életre szóló élményekkel gazdagodtunk mindannyian."
Mennyi időnek kell eltelnie, hogy a csalódottság érzetét a büszkeség váltsa fel önökben?
Személy szerint én most is pozitívan látom a dolgokat, mert lehet rosszul játszani, akár kikapni, de mindenki odatette magát, teljes szívéből játszott és küzdött a végsőkig. Ez talán kívülről is látszott, mi belülről is ezt éreztük, ez pedig sokszor óriási bravúrokkal végződött, így összességében büszkén térhetünk haza.
A mentális vagy a fizikai fáradtság volt inkább túlsúlyban?
Igazából mindkettő, de ez nem lehet kifogás, hiszen ez nem csak ránk, a többi válogatottra ugyanúgy igaz a torna ezen szakaszában.
Meg kell próbálni túllépni, most még persze fájó egy picit, de abszolút bizakodhatunk a jövőt illetően.
A magyar csapat jobb átlövőjében, Balogh Zsoltban is felemás érzések kavarogtak.
"Nehéz mit mondani, hiszen egy hatalmas siker kapujában álltunk, ráadásul
amit az Eb első szakaszában műveltünk, az fenomenális volt,
de azt az utolsó kis lépést sem tegnap, sem ma nem tudtuk megtenni. Talán egy kicsit elfogytunk, nem voltak meg azok a plusz emberek, és azok a plusz megoldások, amelyek hozzátették azt a kis extrát, amikor korábban hullámvölgybe kerültünk. Nem tudtunk megújulni, és ezen a találkozón sajnos el kell ismerni, a portugálok jobbak voltak nálunk."
Elképzelhető, hogy ez a hatodik és hetedik meccs már sok volt ennek a fiatal csapatnak?
Egy összeszokott, rutinosabb válogatottnak is sok, természetesen nekünk pláne az volt. Azt is tudni kell, hogy egy győzelem után sokkal könnyebb regenerálódni, ráadásul nekünk időnk sem igazán volt rá.
Meglátszott a teljesítményünkön, ebben az Európa-bajnokságban ennyi volt, sőt, szerintem sokakat megleptünk, hogy egyáltalán idáig eljutottunk. Roppant büszke vagyok a srácokra.
Szita Zoltán kiesése mennyire volt döntő ezen a találkozón?
Sajnos nincs olyan hosszú cserepadunk, hogy egy fontos játékos hiányát elbírjuk.
Nyilván Ligetvári Patrik, aki beállt a helyére, jól játszott, gólokat dobott, de kevésbé tudtuk forgatni úgy a csapatot, mint a portugálok, a hét a hat elleni játéknak pedig sajnos nem igazán találtuk az ellenszerét.
Kihozta magából a válogatott ezen a kontinenstornán, ami benne volt?
Nem kérdés, szerintem sokkal többet is.
A legtöbben alighanem úgy gondolták, hogy ilyenkor már réges-régen otthon leszünk, a csoportból sem jutunk tovább, ennek ellenére az utolsó pillanatig küzdöttünk és harcban álltunk az Eb-elődöntőért, valamint az olimpiai selejtezőért.
Úgyhogy a keserűség ellenére, amit most érzünk, idővel rá fogunk jönni, hogy óriási tettet hajtottunk végre.
"Elsősorban a bravúrokat és a pozitív eredményeket kell magunkkal vinnünk a folytatásra, hiába nem sikerült elérnünk a célt, célokat, amiket kitűztünk" - fogalmazott a Balogh Zsolt által is emlegetett Ligetvári Patrik. "Ezen a napon a portugálok sokkal fegyelmezettebben játszottak, mint mi, kihasználták a hibáinkat, egy passzal mindig előttünk jártak. A második félidőben volt egy időszak, amikor talán visszajöhettünk volna a meccsbe, de sajnos csak a szívünk vitt minket előre, testben és fejben nagyon fáradtak voltunk.
Ennek ellenére ebből az Európa-bajnokságból lehet építkezni, sok fiatal játékos bizonyította, hogy van jövője a magyar férfi kézilabdának."
Ha a középdöntő korábbi szakaszában találkoztunk volna Portugáliával, legyőzzük őket?
Ha lett volna elég időnk felkészülni belőlük, főleg védekezésben a hét a hat elleni taktikájukra, és nem vagyunk ennyire fáradtak, valamint ugyanazt a fegyelmezett játékot hozzuk, amit korábban, akkor szerintem igen.
Ennél sokkal szorosabb meccset játszottunk volna velük, abban biztos vagyok.