Noszály kilenc év után nyert a tenisz ob-n

A mostanában már inkább edzősködéssel foglalkozó Noszály Sándor 2 óra 46 perces nagy csatában legyőzte Jaross Gábort a kétmillió forint összdíjazású Siemens magyar teniszbajnokság második egyéni döntőjében, így kilenc év elteltével újra aranyérmes lett. A nőknél Fodor Zsuzsanna egyesben és - Molnár Eszterrel az oldalán - párosban is diadalmaskodott.

Megállt az idő a magyar férfi teniszben: kilenc év után újból döntőt játszott Noszály Sándor férfi egyesben, s ha már döntőt játszott, meg is nyerte. Ezzel ötödször lett egyéni bajnok, de 1994 óta most először, a párossal együtt tizenhatodszor nyert országos bajnokságot a Vasas lassan-lassan legendás teniszezője. Aki még mindig csak 31 éves, tehát veteránnak csak az "aberrált" hazai viszonyok között számít. A vasárnap délután, Budaörsön rendezett döntőben klubtársát, Jaross Gábort verte 166 perces, hatalmas csatában.

- Minek tisztelhetjük, a magyar válogatott szövetségi edzőjének vagy profi teniszezőnek?
- Hivatalosan mindenképpen az előbbinek, hiszen nemrégiben a Roland Garroson is Fonó László és az ifjúsági párosban diadalmaskodó Balázs György edzőjeként lehettem ott. Igaz viszont, hogy folyamatosan edzésben vagyok, napi négy-öt órát játszom a srácokkal, nem kevesebbet, mint hivatásos koromban.

- Ezek szerint ennyi is elegendő?
- Ebből nem lenne szabad komolyabb következtetéseket levonni. Különben is, komoly érzelmi többlettel teniszeztem, olyannal, amilyennel ellenfeleim nem rendelkeztek.

- Mire gondol?
- Két hónapos Szonja lányomra. Az ő megszületése annyira feldobott, hogy azóta arasznyival a föld felett közlekedem, s minden sikerül az életben.

- Jaross legyőzése konkrétan hogyan sikerült?
- Túlnyomórészt szerva-röpte játékkal. Egy kihalófélben lévő "állatfaj" egyik utolsó mohikánja vagyok, nemcsak gyepen vagy kemény pályán, hanem salakon is "serve-and-volley" felfogásban teniszezem. Ez persze meglehetősen fárasztó, én is csak két szetten át bírtam erővel, a döntő játszmára minden a feje tetejére állt. Kettő kettőig mindketten elvesztettük a saját szervagémünket, akkor aztán rájöttem, nincs esélyem, ha továbbra is rohamozom a hálót. Visszaálltam az alapvonalra, és rutinból hoztam a következő négy gémet, s ezzel a meccset is.

- Fénykorában is eredményes volt ez a salakon nem túl szokványos harcmodor...
- Nekem ez feküdt, megvolt hozzá a magasságom és a fizikai erőm. Olyan sztárokat sikerült legyőznüm, mint Woodbridge, Moyá, Bruguera, utóbbiak igazi salakspecialisták.

- Nem gondolt arra, hogy újból el kellene kezdenie a "főállású" teniszt? Nem ejtette kísértésbe a mostani remek játéka és az eredmény?
- Nem hinném, bár... Nézze, én már edzősködöm, még akkor is, ha közben persze játszom is. Meg aztán most már családapa vagyok, több az otthoni elfoglaltságom, mint korábban volt. Azért azt be kell vallanom, hogy talán egyetlen magyar bajnoki címemnek sem örültem ennyire, mint a mostaninak.

Ch. Gáll András

[origo]