Sampras-Agassi álomdöntő lesz

Az amerikai Pete Sampras (17. a világranglistán) honfitársával, Andre Agassival vívhatja pályafutása nyolcadik, zsinórban harmadik US Open-fináléját, miután az úgynevezett Szuper Szombat első mérkőzésén kínkeservesen ugyan, de legyőzte a holland Sjeng Schalkent (25.). Az egykoron Paradicsommadár becenévre hallgató Agassi (6.) a mindkét világranglistát vezető ausztrál Lleyton Hewittot gyűrte le elképesztően nagy csatában, így vasárnap igazi álomdöntőnek lehet szemtanúja az Arthur Ashe-stadionba kilátogató 23 ezer néző.

Pete Sampras és Andre Agassi. A két, harmincon túl járó, állítólag kiöregedő félben lévő "öregúr". A tenisz történetének talán legnagyobb riválisának számítanak ők ketten, harmincháromszor mérkőztek meg profi pályafutásuk alatt. A legnagyobb ínyencek is elégedetten csettintenek, ha eme két korszakos zseni valahol összetalálkozik, s úgy adódott, hogy most újfent összemérhetik erejüket. Mégpedig nem is akárhol, az amerikai nyílt teniszbajnokság döntöjében.

Tegyük a kezünket a szívünkre és valljuk be: valószínűtlennek tűnt, hogy idén Sampras-Agassi finálét fognak a US Openen rendezni. Az még rendben van, hogy a tar fejű klasszis ott van a végső győzelem kapujában, vele mindig, mindenhol és minden borításon számolni kell. Idei éve sem sikerült éppen rosszul, így cseppet sem meglepetés, hogy immáron hat megnyert mérkőzés van a háta mögött.

No de itt van Pete Sampras esete. A görög származású, 32. életévében járó csillag 2000-ben nyert utoljára tornát, a wimbledoni szentélyben ért fel a csúcsra. Azóta semmi. Illetve annyi, hogy oly' sok gyatra produkció után 2000-ben és 2001-ben is elevickélt valahogy a US Open végjátékáig. Aztán idén is. Pedig már mindenki leírta, sűrűn hangoztatták, hogy a jó öreg Pete már nem a régi, csak magát járatja le a bénázással. Szó mi szó, mikor a US Opent megelőző héten kikapott a francia Paul-Henri Mathieutől, senki nem gondolta volna, hogy Flushing Meadowsban csodát fog tenni. Pedig azt tett.

Mert hogy lehetne másképp megmagyarázni azt, hogy pályafutása talán legrosszabb évében öt mérkőzést játszott végig a US Openen úgy, hogy egyszer sem veszítette el az adogatását. Az egyetlen kakukktojás a harmadik fordulóban, a brit Greg Rusedski ellen vívott derbije, ott négyszer is bukta szerváját. De sem előtte, sem utána nem tudta lebrékelni senki. Fénykorában sem teljesített parádésabban.

A Szuper Szombat (az amerikaiak egy napon rendezik a két férfi elődöntőt, valamint a női finálét) első mérkőzésének már úgy futott neki Sampras, hogy őt kiáltották ki esélyesnek: nem sűrűn fordult ez vele elő idei zsenge szezonja során. Sjeng Schalken személyében szerencsés ellenfelet kapott az elődöntőben, hiszen a holland nem adogat bombaerősen, kicsit alibi teniszt játszik, ellenfelei hibáit igyekszik kihasználni - vélték előzetesen a szakértők. Persze az is nyilvánvaló volt, hogy egy Grand Slam-torna ezen fázisában senkit sem szabad lebecsülni, ráadásul Schalken 1994-ben a juniorok között első helyezést szerzett. Az is neki kedvezett, hogy a legnagyobb hőségben kerítettek sort a találkozóra, Sampras szervezete pedig már nem igazán bírja a nagy melegben rendezett maratonikat. A tizenháromszoros Grand Slam-győztes végül három szettben jutott a fináléba, ez azonban minden volt, csak habkönnyű diadal nem.

Pedig parádésan kezdett, az első hét labdamenet mindegyikét megnyerte. Három bréklabdája volt tehát, egyikkel sem tudott azonban élni, holott a hozzáértők mondták azt is, hogy amennyiben a meccs elején egy adogatáselnyeréssel demoralizálja Schalkent, könnyű dolga lehet. Tudta ezt persze a hollandus is, így úgy vigyázott szervagémjeire, mint a szeme fényére. Nem túl erős, de helyezett adogatásokkal hozogatta a játékokat, taktikája úgy nézett ki, hogy kockázatmentesen visszadobálta a labdákat Sampras térfelére. Leginkább az amerikai fonákját pécézte ki, mely bizony igencsak dadogott ezen a napon. Ennek köszönhette, hogy nem sikerült brékelnie, így rövidítésben dőlt el a játszma sorsa. Ennek természetesen Sampras vághatott esélyesebbként neki,
ellenállhatatlan magabiztossággal söpörte be adogatójátékait, ez pedig egy tie-breakben igen fontos szempont. Na meg aztán arról sem szabad elfeledkezni, hogy Sampras minden idők legtöbb rövidítését nyerte meg, ezúttal mégis kicsit feszültnek tűnt.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 4:0-ás vezetésénél kettőshibát vétett (ebből a későbbiekben még 12-t bemutatott), teljesen elveszítette a ritmust: Schalken kiegyenlített, sőt, a vezetést is átvette, Sampras mindeközben még lecsapást is hibázott. Nem szoktuk meg tőle. A holland 6:5-nél játszmalabdához jutott, melyet Sampras hárított. Aztán a következő két labdamenetet hozva megnyerte a tie-breaket, óriási lelki tehertől szabadulva meg: olyan "come on"
kiáltás hagyta el ajkait, melyet a "műfaj" nagymestere, Lleyton Hewitt is megirigyelhetett volna.

Az összecsapásra egyébként végig jellemző volt, hogy Sampras nem fukarkodott az érzelemkitörésekkel, kicsit furcsa volt a "faarcú" Pistol Pete-et így látni. A közönségnek persze tetszett az új image, egészen lázba jöttek tőle. "Nem sűrűn csinálok ilyet, nagy dolognak kell ahhoz történnie, hogy ilyesmire vetemedjek" - mondta utóbb ezzel kapcsolatban Sampras.

A második játszma hasonlóan alakult, mint az első, Schalken hozzá sem tudott szagolni Sampras adogatójátékaihoz, míg amaz továbbra is hadilábon állt a fonákokkal, így fej-fej mellett haladtak. A szett vége felé a holland igencsak belelendült a játékba, alapvonalról gyakorlatilag lelőtte a pályáról Samprast, aki némiképp érthetetlen módon belement a tili-toli teniszbe, s nem támadta le Schalkent. Ismét rövidítés következett, melyben ezúttal a holland került előnybe: 3:1-re vezetett, mikor a négyszeres US Open-győztes ellenfele megrázta magát, s zsinórban négy labdamenetet nyert meg. Az előnyt a rövidítés végéig Sampras meg is őrizte, egy csodás röptével alakította ki a 7:4-es végeredményt. Ekkor a játszmák tekintetében már 2-0-ra vezetett, érezhető volt, hogy Schalken győzelmi reményei szertefoszlottak. Legyünk azonban igazságosak és jegyezzük meg: a játék képe alapján az sem lett volna egetverő meglepetés, ha a holland vezetett volna 7:6, 7:6-ra.

A harmadik szett elején egy súlyos vezetőbírói tévedés borzolta a kedélyeket, furcsa mód Samprasre is hatással volt a közjáték. Bizonytalankodni kezdett, Schalken a mérkőzés során először el is jutott egyenlőig Sampras adogatásánál. Bréklehetősége is volt (szám szerint kettő), egyikkel sem tudott azonban élni. Ahogy az ilyenkor történni szokott, jött a büntetés: 2:1-es Sampras előnynél Schalken kissé berezelt, bátortalanul ütött, az amerikai pedig egy remek ritörn után bemutatott röptével bréket csinált - a találkozó során először. Schalken ettől némiképp megtört, magához képest is igen egykedvűen kezdett sétálgatni a pályán, Sampras pedig szervapróbákba fogott. Ennek tudható be, hogy 4:2-nél újabb bréklehetőségei adódtak Schalkennek, pedig szinte semmit nem csinált: Sampras kettőshibát vagy ászt ütött, a holland gyakorlatilag labdához sem ért. Végül a brék sem sikerült neki, Pistol Pete kiszerválta őt. A következő játékban aztán véget ért az ütközet, Sampras újfent elvette Schalken adogatását, így 6:2-re nyerte a harmadik játszmát.

Kissé döcögős játéka ellenére is végleg bebizonyította Sampras a kétkedőknek, hogy legyen akármilyen rossz éve, sosem szabad őt leírni, bármikor képes lehet a meglepetésre. Különösen, ha olyan remekül adogat, mint Schalken ellen: bevágott 23 ászt, első adogatásainak 85 százalékából csinált pontot, így ellensúlyozni tudta 13 kettős hibáját. Figyelemre méltó, hogy míg a holland 22, addig Sampras 67 nyerő ütésre volt képes, így 41 ki nem kényszerített hibája sem okozott különösebb gondot.

"Annak ellenére, hogy ebben az évben számtalan önbizalomtépázó mérkőzést játszottam, sosem kérdőjeleztem meg magamban, hogy egyszer újra a régi leszek" - elmélkedett Sampras. "Továbbra is hiszem, hogy a legjobbak egyike vagyok, persze ez mostanában nem igazán látszott" - tette mosolyogva hozzá. "Ami a mai meccset illeti, remek rövidítéseket játszottunk, ezt követően azonban magasabb sebességi fokozatba kapcsoltam, s innen már sima volt. Újra elmondom, tisztában vagyok azzal, hogy vége azoknak az időknek, mikor én uraltam a pályákat, de hiszem, hogy van még bennem erő egy Grand Slam-győzelemhez. Ha nem bíznék ebben, nem fognék többet ütőt a kezembe."

"Átgázolt rajtam" - mondta a Samprasszel szemben immáron 0-5-ös mérleggel rendelkező Schalken. "Akkorákat és olyan jól szervált, hogy képtelen voltam visszaütni a labdákat. Nem baj, azért én nem vagyok elégedetlen."

Nem is lehet, hiszen pályafutása során először játszott Grand Slam-elődöntőt, s egyáltalán nem vallott szégyent. Samprasnek mindazonáltal alaposan fel kell javulnia a vasárnapi fináléra, ott ugyanis nem egy kutyaütő, hanem örök riválisa, Andre Agassi vár majd rá. Az az Andre Agassi, aki egy egészen káprázatos mérkőzésen kerekedett a világelső Lleyton Hewitt fölé, az első ponttól az utolsóig lélegzetelállító játék folyt a pályán. Egyik játékos sem maradt a másik adósa, záporoztak a kemény ütések mindkét oldalra.

Ebben kezdetben a fantasztikus lábmunkája miatt leginkább kengyelfutó gyalogkakukkhoz hasonlítható Hewitt járt az élen, nyitásként rögvest 3:0-ás előnyre tett szert. Agassit azonban nem olyan fából faragták, hogy ilyen helyzetben veszni hagyjon egy szettet, parádés játékkal kiegyenlített. Az ember csak kapkodta a fejét ide-oda, hol egyik, hol másik játékos mutatott be szebb dolgokat, a színvonal bizony ebben az elődöntőben volt magasabb. 4:4-nél aztán Agassi került brékelőnybe, csodás fonákkal vette el Hewitt adogatását, sajátját pedig simán hozta, így 6:4-gyel vonulhattak pihenőre.

A második játszmában Hewitt megint jól kezdett, 2:0-ra lépett meg. Az első igazi "come on"-t is ekkor hallhattuk tőle, az előny azonban nem tartott sokáig. Semmire veszítette el adogatását, majd Agassi sajátját ugyanilyen simán hozta, így egyenlő volt az állás. 4:3-nál az újabb "come on" azt jelentette, hogy Hewitt ismét brékelőnybe került, a mérkőzés ezen fázisában kissé hullámzó volt a játék: hol az amerikai, hol az ausztrál játszott jobban, de a csodás színvonal kezdett kicsit visszaesni. Hewitt nem ütött olyan megbízhatóan, mint a torna korábbi mérkőzésein, sok volt a ki nem kényszerített hibája. Nem is ért senkit meglepetésként, hogy fordult a kocka, 6:5-re már Agassi vezetett, mégpedig úgy, hogy a második játszmáért adogathatott. Neki is megremegett a keze, így tie-break következhetett.

A mérkőzés poénját 1:1-nél láthattuk, Agassi egy hihetetlen labdamenetet nyert meg. Hewitt jóvoltából gyakorlatilag egész térfelét körbeszaladgálta, valahogy mégis övé lett a pont. Sokáig szólt a vastaps. Agassi 5:2-es előnyét követően egál lett az állás, majd két Hewitt-hibát követően Agassi már kétszettes előnyének örülhetett.

A harmadik játszma elején a változatosság kedvéért ő került 3:0-ás előnybe, Hewitt rendkívül gyatrán játszott ekkor. Aztán valahogy mégis magára talált, 4:4-nél utolérte az amerikait, sőt, 5:5-nél egy hálóba bombázott tenyeres után brékelőnye is volt. Ahogy azonban ezen a mérkőzésen az már megszokott volt, nem tudott élni a kínálkozó lehetőséggel, így újabb rövidítés következett. Ez végül rendkívül simán alakult, Agassi nem tanúsított különösebb ellenállást, Hewitt 7:1-re nyert.

Ezzel gyakorlatilag el is lőtte minden puskaporát, a negyedik felvonásban 2:2-ig tudta csak tartani a lépést. Agassi ekkor egy meglehetősen mázlis röptével elvette adogatását, majd 4:2-nél megismételte mindezt. Az ausztrál ekkor már csak keresgélte önmagát, semmire bukta szerváját, Agassi végül simán, 6:2-re nyerte a játszmát.

"Kicsit csalódott voltam a harmadik szett elvesztése miatt, már akkor befejezhettem volna a csatát" - zsörtölődött kicsit a kétszeres US Open-győztes Agassi. "Akkor azt hittem, Hewitt elkapta a ritmust, kicsit meg is ijedtem. Szerencsére nem így történt, a folytatás már sima volt, így készülődhetek a döntőre. Semmi különössel nem készülök Pete ellen, felmegyek majd a pályára s játszom a saját játékomat. A végén felnézek az eredményjelzőre, s akkor kiderül, mire is volt mindez elég."

"Nem kell szégyenkeznem amiatt, hogy kikaptam Andrétól egy Grand Slam-elődöntőben" - így Hewitt. "Ő a valaha volt legnagyobb játékosok egyike, s ma megérdemelten győzött le. Persze jó lett volna a fináléban is pályára lépni, de biztos vagyok benne, hogy lesz még nekem alkalmam US Opent nyerni. S ha már nem kerültem oda, örülök, hogy Pete és Andre fogja eldönteni az első hely sorsát, szerintem így van ezzel minden teniszrajongó is" - tette még hozzá a 21 esztendős ausztrál.

Pete Sampras és Andre Agassi párharcában a 34. összecsapás következik. Az eddig lejátszott találkozók során Sampras 19-14-es előnyre tett szert, s az sem éppen rossz ómen számára, hogy a US Openen még egyszer sem szenvedett vereséget Agassitól. Háromszor mérték össze erejüket, kétszer a fináléban, egyszer pedig az örökké emlékezetes tavalyi negyeddöntőben. Agassi mindannyiszor csupán egy szettre volt jó, meglátjuk, erejéből ezúttal mennyire futja.

Az utolsó tíz Sampras-Agassi összecsapás eredménye:
1999, Wimbledon (fű), döntő, 6:3, 6:4, 7:5 Sampras-győzelem
1999, Los Angeles (kemény pálya), döntő, 7:6, 7:6 Sampras
1999, Cincinnati (kemény pálya), elődöntő, 7:6, 6:4 Sampras
1999, Hannover (fedett, kemény pálya), vb-csoportmeccs, 6:2, 6:2 Agassi
1999, Hannover (fedett, kemény pálya), vb-döntő, 6:1, 7:5, 6:4 Sampras
2000, Australian Open (kemény pálya), elődöntő, 6:4, 3:6, 6:7, 7:6, 6:1 Agassi
2001, Indian Wells (kemény pálya), döntő, 7:6, 7:5, 6:1 Agassi
2001, Los Angeles (kemény pálya), döntő, 6:4, 6:2 Agassi
2001, US Open (kemény pálya), negyeddöntő, 6:7, 7:6, 7:6, 7:6 Sampras
2002, Houston (salak), elődöntő, 6:1, 7:5 Sampras
...
1995, US Open (kemény pálya), döntő, 6:4, 6:3, 4:6, 7:5 Sampras
1990, US Open (kemény pálya), döntő, 6:4, 6:3, 6:2 Sampras

US Open, Flushing Meadows, 16 174 200 dollár összdíjazás, kemény pálya

Férfi egyes, elődöntő:
Sampras (amerikai, 17. kiemelt) - Schalken (holland, 24.) 7:6, 7:6, 6:2
Agassi (amerikai, 6.) - Hewitt (ausztrál, 1.) 6:4, 7:6, 6:7, 6:2

Koncz Dávid