Orosz és japán arany a cselgáncsvébén

A rotterdami cselgáncs-világbajnokság pénteki napja nem sok sikerélményt tartogatott a magyarok számára, a férfiak 81 kg-osok mezőnyében induló ifj. Nagysolymosi Sándor és a nők 63 kg-os versenyében tatamira lépő Szabó Franciska is helyezetlenül zárt. Az aranyérem az orosz Ivan Nyifontov és a japán Ueno Josi birtokába került.

Szokatlan látványt nyújtott új "munkaruhájában" az olimpiai ezüstérmes Csák József, aki az indiai férfiválogatott szakvezetőjeként érkezett a cselgáncs-világbajnokságra.

A Republic of India feliratú melegítőben feszítő szakember elégedetten mesélt tapasztalatairól pénteken: "Áprilisban költöztem a csaknem hatmilliós Bangalore-ba, amely India harmadik legnagyobb városa. Nemrég jött utánam a család is, a fiam iskolába, a lányom óvodába jár, úgyhogy most már komfortosabban érzem magam. Az elmúlt három hónap az edzőtáborozásról szólt, a vb után kicsit lazul majd a program."

Ami a Hollandiában szereplő négy tanítványát illeti, az 1986-os Európa-bajnok bízik a sikerben, a látszat ellenére is: "Nem hoztam magammal az éremcsatákon immár kötelező öltönyt, de nem azért, mert leírtam a srácokat, hanem mert nem jutott el hozzánk a rendelet híre." Terveiről szólva a szövetség korábbi főtitkára és a női csapat ex-kapitánya szívesen maradna jövő április után is Indiában, ám amint fogalmazott, ez az ottani vezetőkön múlik...

Elsősorban a tanulóévek nehézségeiről beszélt a holland Brávik Kitty, Ungvári Miklós magyar származású barátnője, aki csütörtökön 52 kg-ban hetedik lett a vébén. A magyar felmenőkkel rendelkező - de már kinn született - dzsúdós szereplésének másnapján, tökéletes magyarsággal nyilatkozott.

"Első felnőtt évemben kicsit nehezen indultak be a dolgok, de az áprilisi Eb-n szerzett bronzérmemmel egyenesbe jöttem, itt pedig csak annyi felelősség volt rajtam, hogy megmutassam: nem volt véletlen a tbiliszi siker. Tegnap jó formában éreztem magam, itthon is vagyok, úgyhogy azért örültem volna egy dobogós helynek. De ha most megmutatok mindent, amit tudok, akkor milyen meglepetéssel tudok szolgálni jövőre?" - tette fel tréfásan a kérdést a 22 éves versenyző, aki a közeli Haarlemben él immár háromszoros vb-bronzérmes párjával.

Brávik Kitty - aki fő célként természetesen a 2012-es londoni olimpiát jelölte meg - kiemelte a Rotterdamba kiutazott magyar szurkolók támogatását: "Fantasztikus volt, ahogy drukkoltak nekem a meccsek közben, az ittenieket szinte csak a bemutatásnál hallottam. Talán ők nem annyira érzik, hogy mikor van szüksége egy versenyzőnek a bíztatásra. Egyébként valahogy úgy vagyok ezzel a holland-magyar dologgal, hogy sok jó van bennem Magyarországról, ami a honfitársaimból hiányzik, szóval kicsit különbözök az igazi hollandoktól, ugyanakkor bennük is van néhány olyan vonás, amely a hasznomra válik."

Ami saját előmenetelét illeti, a hazájában rendkívül népszerű dzsúdós sportmenedzsmentet tanul a főiskolán, de bevallása szerint a legtöbbet magától Ungváritól kapja, akivel csaknem öt év vannak együtt: "Miki egy sikeres és komoly versenyző, tőle tanulom a legtöbbet, de nehogy elmondjátok neki..."