1972. május 28-án Pakson született. 1985-ben bátyját követve ment le a Paksi Atomerőmű Sportegyesület judotermébe, ahol felfigyelt rá Hangyási László mesteredző. Bár magas, 198 centis termete ellenére nem volt igazán erős, remekül futott rövid- és hosszútávon is, bírta a terhelést, könnyen tanulta az új technikákat.
Első jelentős sikerét 15 évesen könyvelhette el az ifjúsági magyar bajnokság megnyerésével, 1990-ben Ifjúsági Barátság Versenyt nyert, s már tinédzserként bekerült a válogatott keretbe. 1991-ben bronzérmes lett a junior Európa-bajnokságon, s kivívta a jogot, hogy az 1992-es barcelonai olimpiára utazhasson. A játékokon az esélytelenek nyugalmával lépett a tatamira, és váratlanul, de megérdemelten megnyerte a 95 kg-os kategória aranyérmét (érdekesség, hogy három kilogrammal a súlyhatár alatt mérlegelt).
Menetelése közben túljutott a szöuli olimpiai bajnokon, az elődöntőben a vb-ezüstérmesen, majd a fináléban egy brit cselgáncsozót legyűrve diadalmaskodott. Ezzel ő lett a magyar cselgáncs első, és eddig egyetlen olimpiai bajnoka. A húszéves Atom Anti hősként tért haza, az olimpia után az egyik legnépszerűbb magyar sportember lett.
Az 1996-os atlantai olimpiára való felkészülését ismétlődő sérüléseik hátráltatták, így "csak" ötödik helyen végzett, a magyar sportolók eskütételén ő mondhatta az eskü szövegét. A 2000-es sydneyi olimpián csak az utolsó sorozatversenyeken tudta kiharcolni a részvételt, a játékokon helyezetlen maradt. 2004-ben nagy reményekkel készült negyedik olimpiájára, Athénban az ünnepélyes megnyitón ő vitte a magyar zászlót, de a versenyen ezúttal sem szerzett helyezést.
1993-ban ő lett a magyar cselgáncs első világbajnoka, s abban az évben őt választották meg az év magyar férfi sportolójának és az év cselgáncsozójának. 2001-ben világbajnoki ezüstérmes, 2004-ben Európa-bajnoki ezüstérmes lett, az Európa-bajnokságon ötször (1992, 1993, 2002, 2003 és 2004) bronzérmet szerzett, kétszeres egyetemi világbajnok (1998, 2000). 1993 és 2008 között nyolcszor nyert magyar bajnokságot, hatszor egyéniben, kétszer csapatban.
A válogatottságtól a 2005-ös debreceni csapat Európa-bajnokságon elért ezüstéremmel búcsúzott. 2006-ban osztrák csapatbajnok, 2007-ben a Hungária Kupa nemzetközi versenyen hetedik lett, az aktív versenyzéstől 2008-ban vonult vissza. A hat dan fokozattal rendelkező Atom Anti pályafutását a 95 kg-ban kezdte, 1998-tól 100 kg-ban versenyzett.
A versenysport mellett 2001-ben a Pécsi Tudományegyetemen közgazdász diplomát szerzett, majd a doktori képzést is elvégezte.
2012 óta az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója, a Tájékoztató és Látogatóközpont vezetője.
2008-ban a Paksi Atomerőmű SE ügyvezetője, 2011-ben elnöke lett, 2009-től a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnökségi tagja. 2012-től a Magyar Judo Szövetség média alelnöke, 2018-tól szakmai alelnöke. 2017-ben a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségi tagjának választották meg. 2020-tól a Szaszaki Kicsiszaburo Alapítvány kuratóriumi tagja. 2004-ben nősült meg, három gyermek édesapja.
1992-ben Paks díszpolgára lett, ugyanabban az évben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetést. Az év magyar cselgáncsozója (1992, 1993, 2001, 2003), Az év magyar sportolója (1993), Az év európai cselgáncsozója (1993) volt. Megkapta a Nemzetközi Fair Play-díjat (2005), a Magyar Judo Szövetség aranyfokozatú érdemérmét (2009), a Csík Ferenc-díjat (2020), 2018-ban beiktatták a Nemzetközi Judo Szövetség Hírességek Csarnokába.