Csalás áldozatai lettek a párizsi olimpia magyar sportolói

1900 és 1924 után 2024-ben harmadik alkalommal rendeznek nyári olimpiai játékokat Franciaországban. Az éppen 100 évvel ezelőtti párizsi olimpia több szempontból is különleges volt, az ottani történések elevenítjük fel a cikkünkben.

A második újkori nyári olimpiára 1900-ban került sor, de akkor nem ez volt a fő látványosság Párizsban, hanem a világkiállítás, amelynek ezáltal az árnyékában kellett megrendezni az ötkarikás játékokat. Így is 96 versenyszámban 26 nemzet 1226 sportolója versenyzett az aranyérmekért, Magyarország pedig 4 sportágban, 17 sportolóval képviselte magát, és lett végül 1 arany-, 2 ezüst- és 2 bronzéremmel 11. az éremtáblázaton. Az 1924-es párizsi olimpia már minden szempontból jóval nagyobb számokat hozott: 18 helyszínen megrendezett 126 számban 44 nemzet 3089 sportolója vett részt, közülük Magyarország 12 sportágban szereplő 89 versenyzője 2 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérmet szerzett, és zárt összesítésben a 13. helyen. 2024-ben, a francia fővárosban pedig már 206 ország 10714 sportolója küzd egymással 48 helyszínen és 329 versenyszámban, a magyar küldöttség pedig megduplázta a 100 évvel ezelőtt látott létszámot.

Az 1924-es párizsi olimpia az idei évig az utolsó nyári ötkarikás játékok volt Franciaországban
Fotó: BERTRAND GUAY / AFP

Számtalan emlékezetes pillanatot hozott az 1924-es párizsi olimpia

100 évvel ezelőtt Párizs lett az első helyszín, amely két újkori olimpiát is rendezett. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) akkori elnöke, a francia Pierre de Coubertin báró kérése volt, hogy az olimpiai eszme 1894-es feltámasztásának 30. évfordulóján az ókori játékok újraszervezésének helyszínén lehessen az esemény. Az 1924. július 5. és 27. között megrendezett (de már májustól kezdve előversenyeket tartalmazott) nyári ötkarikás játékok alig néhány hónappal követte a szintén franciaországi (chamonix-i), első ízben megszervezett téli olimpiát. Az I. világháború is némileg hatással volt még a párizsi olimpiára, 

a 89 fős magyar küldöttség félelemben is érkezett az egyik trianoni "gonosz" földjére, de alaptalan volt az aggodalom a franciák esetleges ellenséges fogadtatásáról.

1924-ben először volt olimpiai falu (a stadionok melletti kabinok formájában), Írország az 1921-es függetlensége után először szerepelt a nyári ötkarikás játékokon, először használták a dominikai paptól eredő "Gyorsabban, magasabbra, erősebben!" mottót, és az úszóversenyeken először használtak 50 méteres medencét. 

A 3089 sportoló közül 135 volt nő, 

akik négy sportágban (műugrás, tőrvívás, tenisz és úszás) szerepelhettek. Íjászat, gyeplabda és kötélhúzás már nem volt a programban, bemutató sportágként viszont szerepelt Párizsban a pelóta, a kajak-kenu, a röplabda, a baseball, a savate (francia boksz) és a jeu de paume (egy teniszhez hasonló francia sportág). Voltak továbbá nem hivatalos művészeti versenyek is, ahol nem feltétlenül osztottak ki minden érmet: építészetben a két polihisztor, Hajós Alfréd és Lauber Dezső párosa egy budapesti stadiontervéért ezüstérmet kapott, miközben aranyat senki. Néró császár mellett ezzel Hajós lett az egyetlen, aki művészeti- és sportversenyen is érmet szerzett olimpián.

A "repülő finn", Paavo Nurmi volt az 1924-es párizsi olimpia egyik legnagyobb alakja
Fotó: CNOSF via AFP

Az 1924-es nyári olimpián az Egyesült Államok mögött Finnország lett a második az éremtáblázaton, ebben pedig hatalmas szerepe volt két közép- és hosszútávfutónak, Paavo Nurminak és Ville Ritolának. 

Az összesen kilencszeres olimpiai bajnok Nurmi 5 (3 egyéni és 2 csapat) aranyat, Ritola 4 aranyat és 2 ezüstöt szerzett Párizsban, 

a finn atlétaküldöttség pedig összesen 10 elsőséggel távozott a francia fővárosból. Ám az övékénél is nagyobb történet volt két brit rövidtávfutóé, olyannyira, hogy meg is filmesítették azt Tűzszekerek címmel.

A férfi 100 méteres síkfutás brit nemzeti válogatóján a skót istenhívő, Eric Liddell, és egy gazdag angol zsidócsalád tagja, Harold Abrahams párharcát előbbi nyerte, ám miután az olimpián az előfutam vasárnap volt, Liddell vallási okokból megtagadta a sportolást. Így aztán, szinte az utolsó pillanatban Abrahamsnek be kellett ugrania a honfitársa helyett, ez pedig olyan jól sikerült, hogy meg is nyerte a sprintszámot. A "repülő skót"-nak, Liddellnek viszont lehetőséget adtak arra, hogy ő induljon el 400 méteren, és ez az ő számára hozott aranyérmet, így mindketten olimpiai bajnokként távoztak Párizsból.

Tűzszekerek címmel 1981-ben dolgozták fel film formájában a brit rövidtávfutók párizsi történetét
Fotó: Collection ChristopheL via AFP

Rajtuk kívül is akadnak bőven emblematikus sportolók a 100 évvel ezelőtti ötkarikás játékokról. 

A később Keresztes Lajos helyett Tarzan szerepében is feltűnő, amerikai Johnny Weissmüller 3 aranyérmet szerzett úszásban, 1 bronzot pedig vízilabdában. 

Honfitársa, Harold Osborn olimpiai rekorddal nyerte meg a magasugrást, majd világcsúccsal győzött tízpróbában. A hazai közönség előtt versenyző Roger Ducret pedig párbajtőr csapat mellett tőr egyéniben és tőr csapatban is aranyérmet nyert, míg párbajtőr egyéniben és kard egyéniben ezüstöt, így összesen öt éremmel távozott a párizsi vívócsarnokból.

Az egyetemes sportban viszont mégis a kínai sportolók visszalépése okozta az egyik legnagyobb visszhangot az 1924-es nyári olimpián: az akkor Kínai Köztársaság néven szereplő ország első alkalommal szerepelt ötkarikás játékokon, ám a párizsi megnyitó után a négyfős küldöttség teljes egésze (négy férfi teniszező) máig ismeretlen okokból visszalépett az olimpiától.

Egyiptomi csapás és vitatott ítéletek is sújtották a magyarok párizsi szereplését

Összesen 9 éremmel zárta a 89 fős magyar küldöttség az 1924-es nyári ötkarikás játékokat, amelyen 1912 után képviselhették ismét sportolók Magyarországot. Pósta Sándor minden medálból szerzett egyet, de vívótársai közül Tersztánszky Ödön, Berti László és Garay János is két-két éremmel térhetett haza.

• aranyérmesek: Halasy Gyula (agyaggalamb-lövészet), Pósta Sándor (kard egyéni)
• ezüstérmesek: Somfay Elemér (ötpróba), Keresztes Lajos (kötöttfogású birkózás), férfi kardcsapat
• bronzérmesek: férfi tőrcsapat, Garay János (kard egyéni), Badó Rajmund (kötöttfogású birkózás), Bartha Károly (100 m hát)

Egy harmadik sportoló is aranyérmesnek gondolhatta magát, olyannyira, hogy a sírfeliratán is szerepel az, hogy "olimpiai bajnok". Somfay Elemérnek helyszíni beszámolók szerint az ötpróba harmadik számánál, a 200 méteres síkfutásnál 6 tizeddel később állították meg az óráját a kelleténél, ez pedig, mint utólag kiderült, a győzelmébe került, amelyet ezáltal a finn Eero Lehtonen szerzett meg.

Pósta Sándor 34 éves korában három érmet is szerzett az 1924-es párizsi olimpián
Fotó: CNOSF via AFP

A páston is volt magyarokat sújtó, vitatott ítélet Párizsban. A kardozók csapatdöntőjét Magyarország Olaszország ellen vívta, a négyfős csapatokban pedig mindenki mindenkivel vívott. A végeredmény végül 8-8 lett, ám jobb találataránnyal (50:46) az olaszok győztek, így a magyarok számára ezüstérem lett belőle. Ehhez azonban szükség volt arra, hogy 

6-5-ös állásnál Pósta meccsét helyszíni beszámolók szerint „elcsalták”, így aztán az első helyett a második hely jutott a magyar kardozóknak. 

Három nappal később aztán a férfi kard egyéniben a tizenkét fős döntő csoportban a három magyar (Pósta Sándor, Garay János és Schenker Zoltán) körbeverte egymást, miközben a négy vívóval versenyző olaszok a lehető legjobb eredmény kiharcolása végett látványosan nem. A magyar vezetőbíró, Kovács György megvádolta ezzel az olaszokat, a legeredményesebbjük, Oreste Puliti pedig ennek következtében úgy feldühödött, hogy megfenyegette Kovácsot, ezért aztán kizárták őt a versenyből. Válaszul a másik három olasz visszalépett az olimpiai számtól. A csoportkör végén végül az élen hármas holtverseny alakult ki, ők pedig vívtak még egyet: így lett Pósta arany-, Ducret ezüst-, Garay pedig bronzérmes.

A csapatsportágakban nem sikerült a legjobban a magyarok számára a 100 évvel ezelőtti olimpia: a férfi vízilabda-válogatott Nagy-Britannia legyőzése után a negyeddöntőben Belgium ellen szenvedett 3-2-es vereséget, míg a férfi fociválogatott egy Lengyelország elleni siker után a nyolcaddöntőben 3-0-ra kikapott Egyiptomtól – utóbbi mérkőzés „egyiptomi csapás” néven el is híresült a magyar olimpiatörténelemben.

Idén, 2024. július 26. és augusztus 11. között ismét Franciaország fővárosára figyel a világ, mi pedig a 10714 sportoló közül elsősorban arra a majdnem 200-ra, amely Magyarországot képviseli 20 különböző sportágban. Az pedig már most garantált, hogy érdekes történetekben, emlékezetes pillanatokban a 100 évvel ezelőttihez hasonlóan ez a párizsi olimpia sem fog szűkölködni, magyar szempontból sem.

Kapcsolódó cikkek