50 éves Egerszegi Krisztina

Augusztus 16-án ünnepli 50. születésnapját az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina, a legendás Egérke, a Magyar Szent István Rend kitüntetettje. Egerszegi Krisztina 1974. augusztus 16-án született Budapesten. Nővérével kezdett uszodába járni, már hétévesen a Budapesti Spartacus igazolt sportolója volt, pályafutása egészét a klubnál töltötte. Edzői Kiss Miklós, Turi György és Kiss László voltak.

Az MTVA Sajtóarchívumának portréja szerint Egerszegi első hazai sikereit 1985-ben érte el hátúszószámokban. 1986-ban, tizenkét évesen már 4 korosztályban valamint a felnőttek bajnokságában is indult. Ekkor szerezte első felnőtt bajnoki érmét, majd nemzetközi ifjúsági versenyen is 2-2 arany- és ezüstérmet nyert. A következő évben négy egyéni versenyszámban nyert felnőtt bajnokságot. 1988 júniusában a világranglistán 100 méteres hátúszásban az ötödik, 200-on a harmadik helyen állt. Júliusban az ifjúsági Európa-bajnokságon három számban szerzett aranyérmet. Már az Eb előtt, majd utána is arcüreggyulladás akadályozta felkészülését, ezért a felnőtt országos bajnokságon csak váltóban indult.

A magyar csapat legfiatalabb tagjaként utazott első olimpiájára, az 1988-as szöuli játékokra. Első döntőjében 100 méter háton országos csúccsal lett ezüstérmes, majd 200 méteres távon mindössze tizennégy évesen Európa-csúccsal lett olimpiai bajnok.

Az ország egy emberként szorított érte. Ma is szívdobogtató hallani a legendává vált felvételt, ahogy a versenyt közvetítő Vitray Tamás azt kiabálja: "Gyere Egérke, gyere, kicsi lány!" Győzelmével a legifjabb magyar, egyben minden idők legfiatalabb (1992-től minden idők második legfiatalabb) egyéni úszó olimpiai bajnoka lett. Az 1989-es évet három országos csúccsal kezdte, a Leedsben rendezett ifjúsági Európa-bajnokságról hét éremmel - ebből négy arany - tért vissza, a bonni felnőtt Eb-n három ezüstéremmel gazdagodott. Az 1990-es seattle-i Jóakarat Játékokon ő szerezte meg a magyar csapat egyetlen arany-, illetve ezüstérmét 200 és 100 méter háton.

Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok
Fotó: TOSHIFUMI KITAMURA / IOPP / AFP)

Az 1991-es világbajnokságon hátúszásban mindkét távon győzött, ezzel megszerezte a magyar úszósport első női világbajnoki címét. Az athéni Európa-bajnokságon 100 és 200 háton is világcsúccsal lett aranyérmes, sőt 400 méter vegyesen sem tudta megelőzni senki. Az itt beállított 2:06.62 perces világcsúcsát 200 méter háton a zimbabwei Kirsty Coventry tudta először megdönteni 2008-ban 2:06.39 perccel. Az 1992-es barcelonai olimpián Gyulay Zsolttal együtt tette le a magyar sportolók nevében az olimpiai esküt, és háromszor állhatott a dobogó legfelső fokára, 100 és 200 méter háton olimpiai csúccsal, 400 méter vegyesen országos csúccsal nyert. Ezzel a barcelonai olimpia legtöbb aranyérmet szerzett női versenyzője lett.

1993-ban négy aranyérmet gyűjtött be 100 és 200 méter háton, 400 méter vegyesen, valamint 200 méter pillangón az Európa-bajnokságon. Az 1994-es római világbajnokságon 200 méter háton nem tudta legyőzni kínai ellenfelét, és másodikként ért célba. 1995-ben 200 méter háton és 400 méter vegyesen is Európa-bajnok lett, a 4x100 méteres vegyes váltó tagjaként Kovács Ágnessel, Klocker Edittel és Lakos Gyöngyvérrel ezüstérmet szerzett. Az 1996-os atlantai olimpián 400 méter vegyesen harmadikként ért be, 200 méter háton viszont fölényes győzelemmel szerezte meg az olimpiai aranyat, ezzel az ausztrál Dawn Fraser után a világ második úszónőjeként győzött három egymást követő ötkarikás játékon ugyanabban a számban. Harmadik olimpiája után bejelentette visszavonulását. Később családot alapított, három gyermeke született, kerülte a közszereplést.

Atlantában a dobogó tetején az amerikai Whitney Hedgepeth és a német Cathleen Rund között
Fotó: DON EMMERT / AFP

Egerszegi Krisztinát egy egész ország szerette, ami egész pályafutása során elkísérte. Ám ez a szeretet nem csupán páratlan tehetségének és kiemelkedő eredményeinek szólt, hanem annak a kedves és szerény fiatal lánynak, akit pályatársai, ellenfelei és a később a nyomában haladó, vagy akár lehagyó utódok is egyaránt tisztelnek és szeretnek. Edzői is mind dicsérték kitartását, elszántságát, intelligenciáját és azokat a legendássá vált könnyed és elegáns mozdulatokat, ahogyan utánozhatatlanul szelte a vizet.

Úszókarrierje során elért 23 olimpiai, világ- és Európa-bajnoki érme közül 16 ragyogott arany színben, öt olimpiai bajnoki címével pedig utolérte Keleti Ágnest, a magyar tornasport rekorderét. Emellett 87 magyar bajnoki cím jelzi elképesztő sikersorozatát. Egy ideig tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak és a Magyar Úszó Szövetség elnökségének, 1997 és 2002 között a Magyar Televízióban futó Jövő-menő című gyermeksportmagazinban láthatták a nézők. 2010-ben, Gyulay Zsolttal közösen az első ifjúsági olimpia magyar csapatának a fővédnöki tisztét is ellátta. 2022-ben elvállalta az Úszó Nemzet Program nagyköveti posztját, azóta az uszodákat járva népszerűsíti az úszást a gyerekek körében.

Teljesítményét, pályafutását, sportolói nagyságát díjak, érdemérmek tucatjaival ismerték el. Több alkalommal is az év úszója (1988-1996) és az év sportolója (1988-1993, 1996), 1992-ben Európa legjobb női sportolója lett. 1992-ben Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 1996-ban a Magyar Örökség díj, 1995-ben Olimpiai aranygyűrű, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehetett át. 2001-ben az évszázad magyar sportolójának választották meg, megkapta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olimpiai Érdemrend ezüst-fokozatát és beválasztották az úszás halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 2005-ben NOB-elnöki különdíjjal, 2007-ben Prima Primissima-díjjal tüntették ki. 2013-ban Magyar Szent István Renddel jutalmazták (első nőként és az első sportolóként kapta meg a kitüntetést) és beválasztották a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába. Mindemellett az I. kerület (1995) és Budapest (2011) díszpolgára.