Sportlázadás tört ki az érem nélküli olimpia után Európa egyik leggazdagabb országában

Vágólapra másolva!

A finn sportkedvelők idén másodszor döbbennek meg. Az első sokkot az okozta, hogy az ország sportolói egyetlen érmet sem szereztek az idei nyári olimpián. Várható volt, hogy mindez nem marad szó nélkül. Azt azonban senki sem gondolta, hogy ez a rossz teljesítmény lázadáshoz vezethet Európa egyik legjómódubb országában.

Finnország az idei nyári olimpiai játékokon 13 sportágban 57 versenyzővel vett részt. A francia fővárosba utazó sportolók közül senki sem szerzett egyetlen érmet sem, ami - a jelek szerint - alapjaiban rengette meg a finn sportéletet.

Finnország: kitört a lázadás

Finnország azonban a 2021-es tokiói, a 2016-os riói és a 2012-es londoni olimpián is aranyérem nélkül maradt. Igaz, ezen a három olimpián legalább nem "nullázott" a finn sport, mert érmeket azért szereztek versenyzőik.

Az eddigi utolsó finn olimpiai aranyéremnek 2008-ban., Pekingben örülhettek a finnek: akkor Satu Mäkelä-Nummela a női traplövészetben nyert aranyérmet.

Tegyük hozzá, hogy a finn sportolók igazi terepe a téli olimpia, ez a tény azonban nem lehet magyarázat arra, ami idén Párzsban történt a finn sportolókkal. Az pedig, hogy lázadás tört ki a finn sportban, egy nyílt levélből derült ki. Ebben a levélben az aláírók keményen támadták az ország sportirányítását. A legfontosabb javaslatuk az volt, hogy az élsport kerüljön ki a Finn Olimpiai Bizottság felügyelete alól és kerüljön át az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz.

A párizsi olimpia borzalmasan gyenge finn eredményei önmagukért beszélnek. A finn élsportot egy szakértői testületre kellene bízni, mert az olimpiai bizottság láthatóan semmit nem tud ezzel kezdeni. Drasztikus intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a jövőben Finnország egy-egy nyári olimpián 8-9 érmet szerezzen."

Ezeket a szavakat Valentin Kononen, az egyik lázadó, a levél egyik szerzője mondta. Szavai azért is merészek, mert a finnek 1984-ben, a Los Angelesben megrendezett csonka olmpián tudtak 12 érmet szerezni. 1988-2024 között a legmagasabb éremszámuk 5 volt (1992-ben, Barcelonában.)

Valentin Kononen nem akárki a finn sportéletben, mert az 1995-ös göteborgi világbajnokságon aranyérmet nyert a férfi 50 km-es gyaloglásban. Igaz, az olimpiákon ő sem tudott érmet nyerni, kétszer lett 7. helyezett (1992, 1996). Kononen mellett a lázadókat a következők alkotják: Kati Lehtonen világbajnoki bronzérmes sífutó, Sami Itani, egykori atléta, Anu Nieminen tollaslabdázó. Ők egykoron élsportolók voltak az országban. Mellettük Karl-Erik Michelsen egyetemi tanár és sporttörténész, valamint Jarmo Mäkelä üzletember neve szerepel a levél alján.

81972509 — Satu Mäkelä-Nummela, aki 2008-ban a finn sport eddigi utolsó olimpiai aranyérmese volt
Fotó: AFP

"A finn élsport a nullával egyenlő. Akkor sem lenne más a véleményünk, ha Párizsban összejött volna 1-2 érem. Egyszerűen megdöbbentő, mennyire távol vagyunk azoktól az orszgoktól, amelyeket szeretnénk utolérni, s amelyekre referenciaként tekintünk" - mondta Valentin Kononen.

Érdemes felsorolni, melyek ezek a mintaországok: Új-Zéland, Svédország, Norvégia, Dánia, Ausztrália és Hollandia.

Finnországban 2008 óta folyamatosan nőtt az élsport állami támogatása. 16 évvel ezelőtt 8 millió euró volt ez, mára ez az összeg elérte a 25 millió eurót. Ám hiába a több pénz, a finn élsport eredményei folyamatosan romlottak.

Kononen elmondta, hogy a párizsi olimpián történtek annyira megdöbbentették őket, hogy nem sokkal a játékok vége után kezdtek el közösen gondolkodni a finn sport jövőjéről.

Erről szól ez a nyílt levél és nem a lázadásról. Azt ugyanakkor a lázadók szóvivője is elismerte, hogy a levél napvilágra kerülése nem teljesen független attól, hogy Finnországban hamarosan elnököt választ a helyi olimpiai bizottság.

A jelenlegi elnököt, Jan Vapaavuorit 2020-ban választották meg. Nem mellékesen Jan Vapaavuori Helsinki polgármestere volt akkor. November végén jön az újabb elnökválasztás, a levél írói pedig szerették volna, ha ezek a gondok nem kerülnek a szőnyeg alá. "Azért írtuk a levelet, hogy mindenki tisztában legyen azzal, melyek a finn sportélet legnagyobb gondjai. Hogy az olimpiai bizottság elnöki székére aspirálók is tudják, mi a helyzet és ne legyen mellébeszélés" - mondta Kononen. Az egykori világbajnok gyalogló szerint a legnagyobb baj az, hogy nem a sportolók és az edzők vannak a középpontban. Kononen véleménye szerint a jelenlegi helyzet kialakulásához a vezetői problémák, az érdekek és a színfalak mögött zajló hatalmi játszmák járultak hozzá.

Éppen ezért azt kérjük, hogy az élsportot felügyelő új, szakmai testületbe ne kerülhessenek be politikusok, de olyan emberek sem, akik az adott sportágakból az elmúlt években pénzt vettek ki.

A szakértői csoportban edzők, egykori élsportolók, kutatók vagy menedzserek vehetnek részt. De azt máris leszögezem, hogy ebben az új csoportban a levél aláírói, azaz mi nem vennénk részt. Az új testület nem poltikai alapokon nyugodna és nem lenne annyira bonyolult, mint egy finn közigazgatási egység. A programigazgató mellett 5-6 olyan munkatárs lenne benne, akik a globális élsport követelményeinek megfelelően mérhető célokat tűznének ki az élsportolók elé, s akiket eredmények alapján ellenőriznének."

ATHLETICS-50KM WALK/KONONEN — A lázadók vezetője Valentin Kononen 1995-ben, amikor megnyerte az 50 km-es gyaloglást a göteborgi világbajnokságon
Fotó: AFP

Kononen szerint az eredmények nem jönnének azonnal, de a hatás már a 2028-as, Los Angelesben rendezendő olimpián is érezhető lenne.

A levél kritikusai elsősorban azt hányták a szerzők szemére, hogyha ezeket a jogokat elvennék a Finn Olimpiai Bizottságtól, akkor mit végezne a testület?

"Az olimpiai bizottság feladatai közé tartozna a tömegsport megszervezése, az olimpiai sportolók végső kiválasztása, a versenysportok fejlesztése a sportági szövetségekkel, valamint a különböző országok olimpiai szervezeteivel való együttműködés” – látja Kononen.

Azt még most nem tudni, ki lesz a Finn Olimpiai Bizottság elnöke. Egyelőre egy pályázó van, Tapio Korjus, a Kuortanee Sportfőiskola vezetője. A levél írói szerint ő nem jó megoldás, mert 1990 óta benne van a finn sportéletben és különböző döntéshozói szerepkörökben is dolgozott.

Ha eddig nem csinált semmit, akkor most sem fog semmit tenni" -

mondták a levél írói, akik hozzátették: soha többet nem fordulhat elő, hogy Finnország érem nélkül tér haza egy nyári olimpiáról.