A 41 éves legenda, aki első világbajnoki címét 2005-ben Budapesten - a fináléban Deák-Bárdos Mihály legyőzésével - nyerte, a 2008-as pekingi olimpián kezdte meg olimpiai győzelmi sorozatát, majd Londonban, Rióban és Tokióban is könnyedén diadalmaskodott.
Mijaín Lopez már a tokiói olimpiára is úgy utazott el, hogy előtte évekig egyetlen nemzetközi viadalon sem indult és ezúttal is úgy állt szőnyegre, hogy a 2021-es diadala után nem birkózott.
Az előző év végén aztán jelezte, hogy Párizsban ismét számolni kell vele és idén kivívta hazájában az indulási jogot, majd a francia fővárosban úgy lépett szőnyegre, mintha a három évvel ezelőtti olimpia óta semmi sem változott volna. Előbb hétfőn a dél-koreai Szeung Csan Lit 7-0-ra, majd az irániak világbajnoki címvédőjét, Amin Mirzazadehet 3-1-re győzte le, az elődöntőben pedig az azeri Sabah Saleh Shariati sem okozott neki problémát (4-1).
A fináléban nagy meglepetésre a kubai születésű, de chilei színekben versenyző Yasmani Acosta Fernandez volt az ellenfele, aki egy pillanatra sem tudta megnehezíteni a dolgát. Az első menetben Lopez leküldette, majd onnan pörgette ellenfelét, a második szakaszban ismét a chileinek kellett parterhelyzetbe hasalnia, a hajrában pedig a sportág legnagyobb alakja mögéje került és 6-0-s diadallal szerezte meg ötödik olimpiai aranyát.
Az összecsapás után Mijaín Lopez óriási ovációt kapott, ráadásul a küzdőtérről való távozása előtt levette mindkét cipőjét és ott hagyta azokat a szőnyegen, ezzel is jelezte, hogy véghez vitte, amit eltervezett és ideje megpihenni.