Két világbajnokság, két válogatott

2006. november 20. 16:53

Puskás klubszinten is szép sikereket aratott, számos trófeát nyert, de világhírnevet a magyar válogatottban szerzett magának. Az Aranycsapat éveken át a világ legjobb válogatottja volt, de teljesítményére a koronát az 1954-es vb-döntőben nem tudta feltenni.

A magyar válogatott a második világháború utáni első két mérkőzését Ausztria ellen játszotta 1945. augusztus 19-én és 20-án. Az első találkozót az Üllői úti pályán 2-0-ra nyerte meg Gallowich Tibor együttese, Rudas Ferenc és Zsengellér Gyula góljaival. Az újdonsült szövetségi kapitány azon a találkozón három újoncot is avatott, akkor debütált a nemzeti csapatban a ferencvárosi Mike István mellett két későbbi legendás edző, Lakat Károly és Illovszky Rudolf is.

A másnapi "visszavágón" ismét három futballista lépett pályára első alkalommal a válogatottban: az újpestiek fedezete, Kirádi Ervin, a Salgótarján balszélsője, Vincze II Gyula, valamint az alig 18 esztendős kispesti csatár, Puskás Ferenc. Az akkor már a magyar labdarúgás egyik legnagyobb ígéretének tartott Puskás szerezte az 5-2-es magyar győzelemmel zárult találkozó első gólját a 12. percben.

A nemzeti tizenegy következő mérkőzésére szeptember végén, Románia ellen került sor. Keleti szomszédaink bizonyára nem szívesen emlékeznek vissza arra a budapesti fellépésre, ellentétben Puskással. A végeredmény ugyanis 7-2 lett (természetesen ide), a kispestiek támadója pedig kétszer volt eredményes.

A folytatásban (legalábbis a válogatottban) szokatlanul hosszú gólcsend következett Puskás számára, aki legközelebb csak 1946 októberében, tehát több, mint egy év elteltével talált be ismét a címeres mezben. Luxemburg ellenében aztán alig 70 perc leforgása alatt háromszor is megtette azt, ami előtte nem ment, ugyanis az Esch városában játszott (és 7-2-re megnyert) mérkőzésen a 15., a 60. és a 85. percben is gólt szerzett.

A következő, 1947-es esztendő két esemény miatt fontos Puskás válogatott pályafutásából: akkor szerezte első gólját idegenben (Rómában az olaszok ellen ő egyenlített másodjára a 3-2-re elveszített mérkőzésen, ezt követően kereste meg a Juventus FC), és szintén abban az évben született egyetlen öngólja a válogatottban: Belgrádban, a jugoszlávok elleni Balkán-kupa-mérkőzés 60. percében, 2-1-es magyar vezetésnél talált a Károlyi József által őrzött magyar kapuba.