Foci-Eb-rendezés lehet a nagy akarás vége

Michel Platini, az Európai Labdarúgó Szövetség elnöke április 18-án Cardiffban bejelenti, mely ország(ok) rendezheti(k) majd a 2012-es Európa-bajnokságot. Magyarország 2004-ben és 2008-ban elbukott, most azonban - a társpályázó horvátokkal - jó esélye van, hogy diadalmaskodjon az olasz, valamint a lengyel-ukrán kandidálással szemben. Legutóbb a riválisokkal foglalkoztunk, míg e heti összeállításunkban felidézzük a magyar-horvát pályázat történetét. A cikk utolsó oldalán megírhatja, ön mit vár a walesi döntéshozóktól.

Április 8-án megalakultak a magyar-horvát közös pályázat előkészítő bizottságai. Mindkét bizottság hat főből áll, s egyaránt képviseltetik benne magukat a szövetségek és az állami sportvezetés. A magyar oldalon - ekkor - Ábrahám Attila, a Nemzeti Sporthivatal elnöke, Füleky András, az NSH elnökhelyettese illetve Bozóky Imre MLSZ-elnök, Berzi Sándor főtitkár, Makray Balázs, a projekt magyar menedzsere és Szalay Péter volt tagja a fórumnak. A két bizottság a legfontosabb kérdésekben közösen hozza meg döntéseit.

Három héttel később már volt szlogen is, de a logóra még várni kellett. Az előkészítő bizottság a tengerparti Porecben ismertette az Európa-bajnokság megrendezéséért küzdő horvát-magyar pályázat szlogenjét, amely a következő: "Kettő egyért, egy 12-ért" (Two for one, One for 12). Május 4-én már logó is volt, amit Budapesten és Zágrábban sajtótájékoztató keretében egy időben mutattak be. A logó utal a sportágra, az esemény időpontjára és a két nemzetre is. A jelképet meghívásos pályázat győzteseként készítette el az Enter '98 Stúdió vezető grafikusa, Németh Levente. A "végeredmény" mindkét előkészítő bizottság tetszését elnyerte.

Június 15-én a magyar kormány is támogatásáról biztosította a kandidálást. Lamperth Mónika belügyminiszter közölte: sikeres pályázás esetén az esemény két budapesti helyszíne a Puskás Ferenc-stadion és az Üllői úti stadion, a három vidéki helyszín pedig Győr, Debrecen és Székesfehérvár lesz. A miniszterasszony szerint mintegy 160 milliárd forint nagyságrendű összeget igényel a rendezvény megszervezése.

Július 4-én az Országgyűlés nagy többséggel biztosította támogatásáról az Eb-pályázatot: a szavazáson 317-en igennel, 3-an nemmel voksoltak, 4-en pedig tartózkodtak. Egy nap múlva a horvát parlament ugyanígy tett, azaz támogatta a kandidálást.

2005. július 21., egy nappal a határidő lejárta előtt az illetékesek Nyonban, az Európai Labdarúgó Szövetség székhelyén benyújtották a magyar-horvát pályázatot. "A Nyonban beadott pályázati anyagok, pályázati könyvek jelentik a közös kandidálás legfontosabb mérföldkövét" - mondta Bozóky Imre akkori MLSZ-elnök.

A pályázatot a korábbi UEFA-elnök Lennart Johansson vette át

Szeptember 30-án Magyarországra látogatott Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, aki újságírói kérdésre a magyar-horvát jelentkezés kapcsán elmondta: az olimpiában nincs, a futballban azonban van értelme a közös kandidálásnak. "A torna felépítése olyan, hogy egyáltalán nem baj, ha különböző helyszíneken zajlanak a mérkőzések és a csoporttalálkozók, majd a negyed- és elődöntők után irányul a figyelem egy központra. Az olimpiát illetően nincsenek ilyen terveink, megtehetnénk, hogy több városnak ítéljük oda a rendezési jogot, de nem akarjuk. Továbbra is az az álláspontunk, hogy a világ legjobb sportolóinak egy városban, egy időben kell versenyezniük. Éppen ez kölcsönöz olyan óriási presztízst az olimpiáknak. A sportágak szétaprózása a figyelem megosztását vonná maga után."

November 8-án fellélegezhettünk, hiszen továbbjutott a magyar-horvát pályázat. Az UEFA végrehajtó bizottsága máltai ülésén még az olasz, valamint az ukrán-lengyel közös kandidálásnak szavazott bizalmat. Kiesett a görög és a török pályázat, míg Azerbajdzsán már korábban visszalépett.