"A levegőben annyira kevés az oxigén, hogy a játékosok sokkal hamarabb elfáradnak és könnyen elkaphatják az úgynevezett magaslati betegséget, melynek hányinger, szédülés és rosszullét a leggyakoribb tünete "- mondta de Marées. "Ha ilyenkor a játékos nem áll le, nagyon gyorsan komoly mennyiségű víz gyűlhet össze a tüdejében vagy az agyában, ami az orvosi beavatkozás elmaradása esetén halált okozhat. Még tapasztalt hegymászóknál is gyakran gondot okoz ez a vizesedés, pedig ők eleve arra készülnek, hogy oxigénszegény környezetben is a maximumot hozzák ki magukból, nem pedig csak egy-egy meccs alkalmával kerülnek ilyen helyzetbe."
A szakember elmondta: vizsgálatai során azt állapította meg, hogy 1700 méter feletti magasságnál már jelentősen visszaesik a labdarúgók teljesítménye.
"A futógyorsaságuk nem csökken, de mivel kevesebb oxigén kerül a vérbe, és ezáltal az agyba, a reakcióidejük lelassul és sokkal hamarabb jelentkeznek náluk a fáradtság jelei."
A kutatás eredménye egybevág a FIFA május 28-án bejelentett, ám azóta megváltoztatott döntésével, mely a játékosok egészségének védelme érdekében megtiltotta, hogy 2500 méternél magasabban hivatalos mérkőzést rendezzenek. A határozat erős tiltakozást váltott ki az érintett (elsősorban az andokbeli) országok részéről, minek hatására a szövetség 3000 méterre vitte fel a határt.
A korlátozás így már tulajdonképpen csak Bolíviát érinti, az ország fővárosa La Paz, a nemzeti tizenegy szinte kizárólag itt rendezte hazai találkozóit, 3600 méteres magasságban.