Milánóban hódít a legjobb cseh védő - Jankulovski-sztárportré

A 2008-as Európa-bajnokság nem kis részben a balhátvédek tündöklésének a jegyében telt el, hiszen az ezen a poszton szereplő játékosok közül többen is kiemelkedően futballoztak. A csehek védőjére, Marek Jankulovskira sem lehetett panasz, de a kontinensviadalon az AC Milan bekkje azért nem tudta bizonyítani, hogy miért tartják pozíciójában a világ egyik legjobbjának.

Jankulovski a másodosztályban viszont már a Napoli egyik legjobbja volt, alapembernek számított a középpálya bal oldalán, és ennek köszönhetően a válogatottba is visszaverekedte magát. A címeres mezben 2001 szeptemberében megszerezte az első gólját (majd négy nappal később a másodikat is), és klubjában is kifejezetten eredményesen futballozott, aminek köszönhetően megnőtt iránta az érdeklődés az élvonalból.

A legfrissebbnek az Udinese bizonyult, amely már 2002 elején megegyezett a nápolyiakkal és Jankulovskival is arról, hogy az idény végeztével a középpályás náluk folytatja pályafutását. Az udineiek szintén középpályásként számítottak rá, ugyanakkor a cseh válogatott új szövetségi kapitánya, Karel Brückner immár a védelem bal oldalán vette őt számításba, így Marek rendre ezen a poszton szerepelt nemzeti tizenegyben.

Mindenesetre mind a két pozícióban kiemelkedően teljesített, és 2004 tavaszán egyre több pletykát lehetett hallani arról, hogy hamarosan ismét klubot válthat. Az orosz CSZKA Moszkva érdeklődése elsősorban az udineieket bolygatta fel, hiszen a moszkvaiak nem spóroltak volna a pénzzel, de Jankulovski szívesebben maradt volna Olaszországban.

Persze az Arsenal FC vagy a Chelsea FC ajánlatát már alaposan átgondolta volna, mint ahogyan a Lazióét, az Internazionaléét vagy a Juventusét is - mert ezeket a klubokat mind kapcsolatba hozták a cseh focistával, aki a 2004-es Európa-bajnokságon is kiválóan futballozott.

Kisebbfajta meglepetést is okozott, hogy ugyanezen év októberében meghosszabbította szerződését az Udinesénél, és 2008-ig aláírt a klubhoz, amellyel kiválóan szerepelt a Serie A-ban, és versenyben állt a dobogóért. Ebből a szempontból nem jött valami jól, hogy 2005 májusában bokasérülést szenvedett, és három hónapra kidőlt a sorból, de az AC Milant még ez sem riasztotta el attól, hogy néhány héttel később megvegye őt.