Múlt szerdán a svájci ügyészség bejelentette, hogy büntetőeljárást indított a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság odaítélése miatt. Azon a napon – két nappal a FIFA tisztújítása előtt – Zürichben svájci rendőrök az amerikai hatóságok nevében fellépve hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával.
Velük együtt összesen 14 FIFA-tisztségviselőt és cégvezetőt vádolt meg 47 vádpontban az amerikai igazságügyi minisztérium. A vád szerint a bűnszövetkezethez több mint 150 millió dollárnyi vesztegetési pénz futott be.
Hogy a FIFA korrupciós botránya milyen folytatást rejt magában, még nem tudni. Azonban elképzelhető, hogy olyan részletek derülnek ki a következő két világbajnoksággal kapcsolatban, amelyek bírósági perekhez, esetleg a pályázatok megismétléséhez és új szavazáshoz vezetnek.
"A vb-rendezéssel kapcsolatban semmilyen veszélyt nem érzek. Nem is értem, honnan erednek ilyen feltételezések, mi arra készülünk, hogy legsikeresebb világbajnokságnak adjunk otthon" – idézte a CNN Alekszej Szorokint, a szervezőbizottság vezetőjét.
Szerinte a svájci hatóságok nyugodtan vizsgálódhatnak, mert Oroszország pályázata tiszta és átlátható volt.
Nem hágtunk át semmilyen szabályt, a FIFA előírásait betartottuk, mi mást mondhatnék?"
– tette hozzá.
A katari szervezők közleményben reagáltak, azt írták,
a nemzetközi szövetségnél mostanában történt események semmilyen hatással nem lesznek a 2022-es világbajnokságra való felkészülésre."
A Bleacher Report futballszakírója, Alex Dimond szerint valószínűtlen, hogy helyszínváltozásra kerülne sor, ha mégis, akkor inkább a katariak aggódhatnak. "Az időpont közelsége miatt a 2018-as vb nincsen veszélyben. De Katar esetében még van elég idő egy másik helyszínre" – írta.
Beugró biztosan akadna, John Whittingdale brit kulturális miniszter már kijelentette: "Ha a FIFA felkér bennünket, készen állunk, az országunkban minden feltétel adott". Sőt, a hírek szerint a szavazás első fordulójában elvérző ausztrálok is látnának fantáziát a beugrásban.
1982 októberében, kevesebb, mint négy évvel az 1986-os világbajnokság kezdete előtt az eredetileg kijelölt Kolumbia gazdasági okok miatt visszalépett, és bár Brazília, Kanada, illetve az Egyesült Államok is pályázott, végül 1983 tavaszán Mexikó nyerte el a rendezés jogát.
Sőt, lehetett négy hónap alatt is vébét szervezni
– igaz, csak a nőknél, ahol a csapatlétszám és az érdeklődés is alacsonyabb. 2003-ban Kína adott volna otthont az eseménynek, ám a légzőszervi megbetegedéseket okozó SARS-vírus okozta járvány miatt májusban jelezte, eláll a szándékától.
Az 1999-es házigazda Egyesült Államok elvállalta a beugrást, és szeptemberben zökkenőmentesen lebonyolította a 16 csapatos tornát. Kína mintegy kártérítésként megtarthatta az automatikus kvalifikációt jelentő helyét, 2007-ben ismét megkapta, és ezúttal meg is rendezte a vébét.
Chuck Blazer, a FIFA végrehajtó bizottságának egykori tagja, és a CONCACAF főtitkára már egy 2013-as vizsgálat során bevallotta, hogy Joao Havelange elnöksége idején is volt korrupció.
"Legalább két bűncselekményben bűnösnek érzem magam"
– ismerte el a sportvezető, aki úgy emlékszik, hogy először 1993-ban fogadott el kenőpénzt a marokkóiaktól. Az észak-afrikai ország az 1998-as világbajnokságra pályázott, végül azonban Franciaország nyerte el a rendezés jogát.
A 2006-os világbajnoki helyszín odaítélése is felvetett néhány érdekes kérdést. Akkoriban nagy meglepetésnek számított, hogy Németország került ki győztesen a versenyből.
A legnagyobb esélyesnek a németek mellett Dél-Afrika tűnt, főleg úgy, hogy Sepp Blatter a rotációs rendszer ötletével lényegében a kontinensnek ígérte a vébét. De Dél-Afrika és Németország mellett beszállt a versenybe Marokkó és Anglia is.
Megindult a hosszú kampány és a lobbitevékenység, és a 2000-es végszavazáskor látszott, hogy nagyon szoros lesz.
A Titanic német szatirikus magazin szerkesztői akkoriban viccből faxon ajánlatot tettek nyolc végrehajtó bizottsági tagnak, és kakukkos órákat, illetve Fekete-erdei sonkát ígértek nekik, ha Németországra szavaznak. Köztük volt a kulcsszereplő, az új-zélandi Charlie Dempsey is.
Az első körben Németország 10, Dél-Afrika 6, Anglia 5, a kieső Marokkó 2 szavazatot kapott. A következő körben a németek és a dél-afrikaiak 11-11 szavazatot kaptak, így az volt a kérdés, hogy a kieső angolok két voksa hova kerül a harmadik szavazásnál.
Azt tudni lehetett, hogy döntetlen esetén Blatter határoz, és ő biztosan Dél-Afrikát támogatja. Ekkor Dempsey (akinek Anglia kiesése után Dél-Afrikát kellett volna támogatnia) váratlanul hazautazott. Később azzal magyarázta ezt, hogy túl nagy volt a rá nehezedő nyomás, beleértve a kakukkos órás vesztegetési kísérletet is.
A hiányzó szavazata révén Németország nyert, Dempsey pedig a sírba vitte titkát, hogy valójában miért is távozott röviddel a szavazás előtt, 2008-ban, 87 évesen ugyanis elhunyt.
A Zeit német napilap ugyanakkor megjegyzi, nem véletlen, hogy a Daimler pont ebben az időkben fektetett több százmillió eurót a Hyundaiba, a koreai cég alapítójának a fia ugyanis akkoriban tagja volt a FIFA végrehajtó bizottságának.
Ráadásul két másik német óriásvállalat, a Volkswagen és Bayer AG is ekkor jelentett be thaiföldi és dél-koreai befektetéseket és a német állam ekkor vonta vissza a szaúdiakkal szembeni fegyverszállítási tilalmat.
Dél-Afrika persze nem egyszerű áldozat. A már említett Chuck Blazer nyilvánosságra került 2013-as vallomásában is azt mondta, hogy több, a FIFA végrehajtó bizottságában taggal együtt annak idején beleegyezett abba, hogy pénzért Dél-Afrikára szavaz a 2010-es vébé helyszínéről döntő szavazáson.
A dél-afrikaiak tagadják a vesztegetés tényét, de Jack Warner, a FIFA volt alelnöke, az észak- és közép-amerikai labdarúgó szövetség (CONCACAF) korábbi elnöke állítja, hogy
10 millió dollárt kapott a dél-afrikai kormánytól.
Fikile Mbalula sportminiszter előbb határozottan cáfolta a hírt, majd váratlanul emlékezni kezdett az összegre, amelyet elmondása szerint nem vesztegetésre, hanem a karibi futballélet fellendítésére adtak.
A 11 országban rendezett, 2020-ról 2021-re halasztott Európa-bajnokságon az elődöntős válogatottak közül Spanyolország Sevillából indulva Koppenhága és Szentpétervár érintésével jutott el Londonba, míg Dánia Koppenhágában kezdett, majd Amszterdamban és az azerbajdzsáni Bakiban harcolta ki, hogy a legjobb négy között szerepelhessen az angol fővárosban.
Magyar csapat
