Minél tovább megyünk vissza az időben, annál több klasszist találhatunk, aki aktív pályafutásának nagy részét egy csapatnál töltötte és így a neve összeforrt a klubjáéval. Most négy egykori legendás futballistát mutatunk be, akik a mai napig etalonnak számítanak a saját egyesületükben a szurkolók számára.
Alessandro Del Piero ugyan nem a Juventusban nevelkedett, de ott vált igazán klasszis játékossá és lett az együttes egyik arca az évek alatt a kapus, Gianluigi Buffon mellett. A korábbi olasz válogatott játékos a Padovától érkezett 1993-ban Torinóba és egészen 2012-ig erősítette az együttest.
A visszavonult ikon hat bajnoki címet ünnepelhetett a Juventusszal,
az elsőt még 1995-ben, míg az utolsót 2012-ben, azaz 17 év után is meg tudott újulni és felért a csúcsra Olaszországban a világbajnok támadó a csapatával.
A Serie A mezőnyét figyelembe véve elmondható, akár csak a közelmúltban kutatva, hogy Del Piero mellett írhattunk volna a Milan ikonjáról, Paolo Maldiniről, aki 1984-től 2009-ig volt a csapatnál, vagy Francesco Tottiról, aki 1992. és 2017. között erősítette az AS Roma együttesét. Választásunk azért esett a ma már 45 éves visszavonult futballistára, mert
a 2006-os nagy bundabotrány után, melynek következtében a Juventus fennállása során először a másodosztályba került, nem hagyta el a klubot, hanem csapatkapitányként visszavezette azt rögtön a Serie A-ba.
A Bajnokok Ligája-győztes focista finoman fogalmazva is mély nyomott hagyott a Juventus történetében, maga a klub egész egyszerűen úgy hívta a saját weboldalán egy szóval, hogy „A Kapitány".
A mai napig Del Piero lőtte a legtöbb gólt a csapat életében (290-et),
a lista második helyén egy szintén visszavonult labdarúgó áll 179 találattal, így elmondhatjuk, hogy egy darabig ez a rekord nem lesz veszélyben. Minden sorozatot figyelembe véve összesen 705-ször húzhatta magára a Juventus mezét, ebben a mutatóban is vezeti az örökranglistát Torinóban.
Sokáig írhatnánk még arról, hogy mit is jelentett a klubnak a játékos, de talán a legtalálóbban
Marcello Lippi, a Juventus és az olasz válogatott korábbi edzője foglalta ezt össze, mikor azt mondta: „Négy szóban foglalnám össze: Del Piero a Juventus."
Bár a pályafutását nem Torinóban fejezte be, volt Ausztráliában és Indiában is, a mai napig, ha szóba hozzák egy beszélgetésben a Juventust, nagyon hamar előkerül Alessandro Del Piero neve is.
Ryan Giggs 1990-ben csatlakozott a United felnőtt csapatához, előtte eltöltött három évet az utánpótlásban is. Profi pályafutását csak és kizárólag a Manchester Unitedben töltötte, első mérkőzését 1991. március 2-án játszotta a csapatban, ahol egészen a visszavonulásáig, 2014 nyaráig futballozott. Azután sem hagyta ott szeretett klubját, előbb átmenetileg vezetőedző, majd 2016-ig segédedző lett a klubnál.
A walesi középpályás összesen 963 alkalommal lépett az együttesben pályára a különböző sorozatokat figyelembe véve, amivel toronymagasan vezeti a klub örökranglistáját,
és ezeken a meccseken 168 alkalommal volt eredményes. A gólok előkészítésében is remekül szerepelt, 632 Premier League (PL) mérkőzésen 162 gólpasszt jegyzett, amivel a mai napig rekorder a ligában. Összesen 13 bajnoki címet nyert a világ egyik legerősebb pontvadászatában, mellette két Bajnokok Ligája trófeát is ünnepelhetett a Uniteddel.
Giggs már fiatalon is felhívta a teljesítményével magára a figyelmet, tizenévesként ő volt a harmadik a PL történetében, aki gólt szerzett és
ő lett az első futballista, aki egymás után kétszer is elnyerte az Év Fiatal Játékosa díjat.
A ma már 46 éves egykori válogatott azon nagyon kevés labdarúgó egyike, aki rendkívül sportszerűen játszott karrierje során. Ennek pedig egyik legjobb bizonyítéka az, hogy a majd 1000 klubmeccsén egyetlen egyszer sem kapott piros lapot.
A Manchester Uniteddel összesen 35 különböző trófeát nyert ikonról megannyi adatot le lehetne írni, de talán a klub legendás edzője, Sir Alex Ferguson foglalta össze a legjobban azt, mitől volt Giggs igazán különleges:
„Szinte lehetetlen helyettesíteni egy olyan játékost, mint Ryan Giggs, nem sok olyan futballistát találhatsz, mint ő.
Világklasszis tulajdonságokkal rendelkezik és rengeteg dolgot ért el egy klubban. Csak felnézni lehet rá."
Elsőre Zinedine Zidane ugorhat be, de egy korábbi csapattársára, Raúlra is igaz az, hogy a pályán focistaként és a kispad mellett állva edzőként is győzelemhez segítette a Real Madridot a nemzetközi porondon.
A korábbi spanyol válogatott támadó 1992-ben csatlakozott a madridi utánpótláshoz. Két évvel később pedig egészen
páratlan teljesítményt nyújtva előbb a harmadik számú csapatnál mutatkozott be, majd felkerült a második együtteshez és még szintén 1994-ben pályára lépett a nagy csapatban is.
1994. október 29-én, a Zaragoza ellen mutatkozott be a felnőttek között mindössze 17 évesen és 124 naposan, minden idők legfiatalabbjaként a klubnál. Jól sikerült a debütálás, az ő közreműködésével szerezte meg Zamorano a gólját a madridiaknak. Raúl ezen a mérkőzésen még nem, de egy héttel később élete második első osztályú meccsén már betalált, ráadásul a városi rivális Atléticónak.
Összesen 16 évet töltött a Real Madridban, ez idő alatt hat bajnoki címet ünnepelhetett a csapattal, mellette három Bajnokok Ligája győzelmet is magáénak mondhatott.
A klub történetének második legeredményesebb gólszerzője lett 325 találattal, csak Cristiano Ronaldo előzi meg ezen a listán a spanyolt.
Minden szereplést figyelembe véve mintegy 741 mérkőzésen lépett pályára a Real színeiben, ezzel ő vezeti az örökranglistát Madridban. Akárcsak Ryan Giggs, ő is elmondhatja magáról, hogy sportszerűen futballozott, és sosem kapott piros lapot az egész pályafutását figyelembe véve.
Összesen 16 trófeát nyert a Real Madriddal, akit nemcsak a szurkolók, hanem a csapattársak is rendkívül nagyra tartottak.
Zidane igazi példaképnek nevezte, Michel Salgado pedig azt mondta róla, hogy „Raúl a Real Madrid lelke."
Még az ellenfelei is szuperlatívuszokban beszéltek róla, a Manchester United mestere, Sir Alex Ferguson szerint: „A Real megvásárolja ezeket a nagy futballistákat, mint Figo, Zidane és Ronaldo, de úgy gondolom, hogy a világon a legjobb játékos, Raúl.".
2010-ben eligazolt Németországba, a Schalke együttesébe, ahol két évet töltött, majd egy arab és egy amerikai levezetés után három évvel később visszatért Madridba, igaz, már nem, mint játékos, hanem mint edző.
A fiatalok mestereként pedig 2020-ban a klub története során először megnyerte az U19-eseknek kiírt, kvázi Bajnokok Ligáját, melynek a döntőjében a Benficát verték 3-2-re az ifjú tehetségek.
Oliver Kahn már a Bundesliga egyik legjobb kapusaként érkezett a Bayern München csapatába 1994-ben.
A Karlsruhe 4,6 millió német márkát kapott a játékosáért, ami abban az időben rekordnak számított, kapusért még nem adtak ennyit Németországban.
A „Titánnak" becézett focista egészen 2008-ig erősítette a bajor együttest, amelynek csapatkapitányaként hátulról rendkívül határozottan tudta irányítani, vagy adott esetben lehordani az előtte dolgozó védelmet.
A Bayern München színeiben nyolcszor lett bajnok, mellette a Bajnokok Ligájában is felemelhette a serleget egyszer,
összességében pedig 22 trófeát szerzett a bajoroknál töltött évei során.
A müncheni pályafutása alatt egy tizenegy éves rekordot is megdöntött 1999 márciusában, amikorra már több mint 641 perce nem kapott gólt a Bundesligában. Ezt a csúcsot 736 percre növelte, majd később még magasabbra, 801 percre tette a lécet a ma már 51 éves ikon.
A német válogatott kapujában is remekelt, ő lett az első kapus, akit egy világbajnokságon a torna legjobbjának választottak (2002-ben), illetve háromszor nyerte el a világ legjobb kapusának kiírt elismerést.
Az egykori legendás játékos nemcsak a kapuban, hanem a sajtóeseményeken is remekelt, nem egy idézetét a mai napig szállóigeként emlegetik. A rajongói a védései mellett többek között az ilyen mondataiért szerették és szeretik a mai napig:
„Mi vagyunk a Bayern München és az angol csapatok mindig bajban vannak, amint elhagyják a szigetet."
Kahn aktív karrierjét a Bayern Münchennél fejezte be, és 2020. január 1-től, mint a klub elnökségének tagja veszi ki a szerepét a csapat életéből. Ráadásul, ha minden igaz, a jelenlegi vezérigazgató és elnök, Karl-Heinz Rummenigge visszavonulása után,
2022-től a korábbi kapus lehet a bajorok új vezetője.