Vágólapra másolva!
Szombaton a Bundesligában a Bayern München és az Eintracht Frankfurt mérkőzik meg egymással. Ennek a párosításnak a kapcsán idézzük fel azt a történetet, amelyet minden idők legbizarrabb edzőkirúgásaként emlegetnek, s amelynek magyar főszereplője volt: az 1954-es világbajnokságon ezüstérmes Lóránt Gyula. Ahogy őt kirúgták, úgy nem rúgtak még ki senkit. De az sem mindennapos, ami utána történt.

Szombaton századszor találkozik Bundesliga1-es mérkőzésen a Bayern München és az Eintracht Frankfurt. Ez annak a fényében igazán szép szám, hogy ez az 58. Bundesliga szezon, vagyis 116-nál több alkalommal nem is találkozhatott volna ebben a pontvadászatban. Ami érdekes a két csapat közös történetében, hogy a Bundesligán kívül még négy másik sorozatban is megmérkőzött.

1967. január 7-én a Bayern München-Eintracht Frankfurt meccset havas pályán játszották le Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/usage worldwide/Roland Witschel

Az Oberliga déli csoportjában való találkozásaik érthetőek, hiszen földrajzilag viszonylag közel vannak egymáshoz (374 km), ezért az össz(nyugat)német liga 1963-as indulása előtt itt harcoltak egymással. Sőt, 1932-ben a bajnoki döntőt is egymás ellen vívták. A Német Kupában a találkozásaik természetesek, és az is, hogy amikor 2018-ban a Bayern bajnok lett, a Frankfurt kupagyőztes, akkor a Szuperkupában is megküzdöttek. Az érdekes az ötödik színpad, ahol felléptek. Ez az Európa-liga elődje, az UEFA Kupa. Ebben két párharcot is vívtak, és

a Frankfurt azon kevés csapatok egyike a nagy nemzetközi kupákban, amellyel szemben 0 %-os a Bayern továbbjutási mutatója.

1980-ban az elődöntőben, 1977-ben viszont már az ősszel búcsúztatta a hesseni csapat a bajort. Ez utóbbi azért is volt óriási bravúr, mert az azt megelőző öt évben a Bayern a Bajnokcsapatok Európa-kupájában indult, sőt háromszor meg is nyerte azt. Az 1976-77-es szezonban viszont csak a 7. helyen végzett a bajnokságban, és ez akkor olyan messze volt a nemzetközi kupában való indulástól, amennyire messzire került eredményesség tekintetében a gárda az egy évvel korábbitól. Pedig a játékosállomány alig gyengült, mégis csak óriási szerencséjének köszönhette, hogy egyáltalán nevezhetett a harmadik számú sorozatba. Ugyanis akkor csak a bajnok Mönchengladbach indulhatott a legrangosabb sorozatban, míg négy nyugatnémet csapat nevezhetett az UEFA Kupába. A Schalke, a Braunschweig és a Frankfurt végzett közvetlenül a bajnok mögött. Az ötödik Köln viszont a Német Kupa győzteseként a rangosabb Kupagyőztesek Európa-kupáját választotta, míg a hatodik Hamburg a KEK elhódítójaként szintén abban a sorozatban indult.

Így került hetedik helye ellenére az UEFA Kupába a Bayern, és ha már így alakult, mindenképpen szerette volna megnyerni azt.

Nem is indult rosszul a sorozatban, előbb a norvég Mjöndalent verte ki 12-0-ás összesítéssel, majd a bolgár Marek Sztanke Dimitrovot, 3-2-vel. Aztán 1977. november 23-án jött az óriási pofon.

Ráadásul nem egy külföldi gárdától, hanem a saját bajnokságát képviselő Eintracht Frankfurttól. Azt nem lehetne mondani, hogy előzmények nélküli volt ez, ugyanis a Frankfurt már évek óta rendre kibabrált vele a Bundesligában. Utolsó öt bajnokijukból négyet nyert az Eintracht és egy lett döntetlen. A győzelmek között volt 6-0-ás, 2-0-ás, 2-1-es és egy müncheni 3-0-ás. Az utóbbi, idegenbeli Eintracht győzelem alkalmával a csapatot

az a Lóránt Gyula irányította, aki a Kickers Offenbach edzőjeként először tudott nyerni a Bayern ellen az Olimpiai Stadionban.

Úgy tűnik a magyar Aranycsapat egykori hátvédjének nagyon ment a Bayern ellen, mert abban a bajnokságban Frankfurtban is győzelemre vezette játékosait Dettmar Cramer focistái ellen. Ez az 1976-77-es évadban volt.

Majd eljött az 1977-78-as szezon, és az a bizonyos november huszonharmadika, amikor egy olyan három felvonásos előadás első epizódját produkálta a két csapat, mely példátlan a labdarúgás történetében. Az UEFA Kupa nyolcaddöntőjének első mérkőzésére Frankfurtban került sor. A hazai edző, Lóránt Gyula két 1974-es világbajnokot, Jürgen Grabowskit és Bernd Hölzenbeint is pályára tudta küldeni, továbbá azt a Charly Körbelt, aki a mai napig a legtöbb Bundesliga1-es mérkőzést vívta.

Lóránt Gyula (balra) és Jürgen Grabowski Forrás: AFP

Dettmar Cramer csapatát négy világbajnok is erősítette, Sepp Maier, Hans-Georg Schwarzenbeck, Jupp Kapellmann és Gerd Müller, továbbá játszott a már akkor világsztár, Karl-Heinz Rummenigge. Igazi sztárparádé, mégis egyoldalú lett a találkozó.

Hölzenbein, Grabowski, Kraus és Skala góljaival 4-0-ra végezte ki a Frankfurt a Bayernt.

Ezzel gyakorlatilag eldőlt a továbbjutás. A visszavágóra két hét múlva került sor, de előtte a sorsolás szeszélye folytán a két csapat a bajnokságban is megmérkőzött három nappal később, ugyanott. Ebben semmi különleges nincs, hallottunk már ilyenről a focitörténelemben. Ám ami a második felvonást különlegessé teszi: ugyanott, ugyanez a két gárda ugyanazt a szokatlan eredményt produkálta. Vagyis ismét 4-0-ra verte a Frankfurt a világ (akkor már csak egyik) legjobb csapatát. Még a gólszerzők listája is majdnem ugyanaz volt, csak most Hölzenbein, Grabowski és Kraus mellett Wenzel talált be. Lóránt Gyula a győztes csapaton nem változtass elvet követve ugyanazt a 11 embert küldte pályára, akiket három nappal korábban. Dettmar Cramer három helyen változtatott: Janzon, Wohland és Rummenigge helyéret két háromszoros BEK-győztes, Bule Roth és Uli Hoeness, továbbá Erhan Önal került. Így sem sikerült megfékezni a száguldó Eintracht-ot.

Dettmar Cramer (középen) edzést tart a Bayern Münchennek Forrás: AFP/Karl Schnorrer

Ahogy az várható volt ezt a hetet nem élhette túl Dettmar Cramer a Bayern kispadján. Ekkor már nem számított, hogy 1975-ben és 1976-ban is megnyerte a bajor csapattal az elsőszámú európai kupasorozatot, sőt utóbbi évben a klubvilágbajnokság elődjét, az Interkontinentális Kupát is. Még az UEFA Kupa visszavágó előtt kirúgták. Ez volt a háromfelvonásos darab tragikus része.

És nyilván mindenki úgy gondolja, hogy a vígjáték résznek pedig Lóránt Gyula lett a főszereplője.

Két ilyen 4-0-s diadal után szokták az egekbe emelni az edző fizetését, örök életre szóló szerződést kínálni neki, és egyeztetni vele, hogy mikor mehet hozzá a szobrász, hogy modellt üljön neki a stadion mellett felállítandó alkotáshoz. Nos, akik így gondolják, azok nagyon tévednek! Mert Lóránt Gyula nem a darab vígjáték részében, hanem a tragikomikus pontján kapott komoly szerepet. Most kapaszkodjanak meg:

egy nappal azelőtt, hogy Cramertől megvált a Bayern, a Frankfurt kirúgta a sikeres magyar trénert.

Több, mint 40 év távlatából nehéz megmondani miért menesztették Lórántot. Grabowski, a csapat legendája a Frankfurter Rundschaunak azt mondta, hogy a nyers modorú edző egy pillanatig sem tudott kijönni a klub elnökével, a nemesi származású Achaz von Thümennel, aki a patinás frankfurti egyetem vezetője is volt akkoriban. Grabowski minden idők egyik legjobb Eintracht edzőjének tartotta Lórántot, és őrjöngött a vezetőkkel, hogy tartsák őt a csapatnál. Sikertelenül.

Lóránt Gyulát úgy rúgták ki, hogy kétszer 4-0-ra verte a Bayern Münchent Forrás: Origo

A december 7-i, müncheni visszavágóra edző nélkül utazott a Frankfurt. A csapatot Jürgen Grabowski állította össze. Csak egy helyen változtatta meg a kétszer is 4-0-ás győzelmet elérő gárdát: Lothar Skala helyére Dragan Stepanovic került. Természetesen saját magát is a kezdőbe rakta. Amikor

Münchenben kivonultak a frankfurti focisták egy kedves ismerőst üdvözölhettek a pálya szélén: Lóránt Gyulát. Ugyanis a Bayern azonnal szerződtette Cramer helyére.

Így a magyar edző a világ legmókásabb szituációjába kényszerült: a saját maga által kreált négygólos különbséget az új beosztottjaival próbálta eltüntetni. Ilyen helyzetbe talán még a kőszegi grundokon sem került gyerekkorában. Mert ott is ritkán fordulhatott elő, hogy valaki meccs közben átálljon az ellenfélhez. Az biztos, hogy komoly szinten ilyenre nem sok példa akadt a sport történelemben. Túlzottan nagy reményekkel nem nézhetett a mérkőzés elé, mindenestre négy helyen megváltoztatta azt a Bayernt, amelyet két héttel korábban magabiztosan legyőzött. A védelem tengelyébe Schwarzenbeck mellé betette az eligazolt Beckenbauer helyére a fiatal Augenthalert, aki majd 1990-ben világbajnok lett.

Olyan támadóegységet küldött fel, mely elvileg rúghatott volna öt gólt.

Egyszerre játszott Kapellmann, Dürnberger, Uli Hoeness, Gerd Müller, Rummenigge, továbbá az a Bule Roth, aki két BEK-döntőben is eredményes volt. Karl-Heinz Rummenigge már a 3. percben megszerezte a vezetést a Bayernnek, de ezt követően Lóránt szembesült azzal, hogy milyen remek csapatot rakott ő össze Frankfurtban. Volt játékosai taktikusan őrizték hatalmas előnyüket, és a hajrában Hölzenbein és Wenzel góljaival megnyerték a meccset. Így kettős győzelemmel jutottak a legjobb nyolc közé.

A frankfurti Bernd Nickel (középen, fehérben) lő a Bayern München kapujára a két csapat 1977-es mérkőzésén Forrás: dpa Picture-Alliance/usage worldwide/Roland Witschel

Amire nem volt képes az azt megelőző öt évben az Ajax, a St. Étienne, a Benfica, a Real Madrid, a Dinamo Kijev, az Újpesti Dózsa, azt megtette edző nélkül az Eintracht Frankfurt. Az előbb említett szupercsapatok mind kikaptak az 1972-ben átadott müncheni Olimpiai Stadionban. A Frankfurt lett az első, mely ott nyerni tudott nemzetközi kupamérkőzésen. Ezzel legördült a függöny, a Bayern nagy sorozata furcsa véget ért.

Ám ez egy olyan komédia, melynek még maradt egy nagy poénja a három felvonás utánra is. A müncheni diadal után egy nappal ugyanis

bemutatták a frankfurti focistáknak az új vezetőedzőt, Dettmar Cramert.

Vele esett ki a következő fordulóban a Frankfurt a svájci Grasshopperrel szemben az UEFA Kupából. Az utolsó előtti fordulóban pedig Lóránt Bayernje 2-1-re legyőzte Cramer Frankfurtját. A Frankfurt a hetedik, a Bayern a 12. helyen végzett a bajnokságban. Lóránt Gyula még elkezdhette a következő szezont Münchenben, de már nem fejezhette be.

Dettmar Cramert viszont rögtön a bajnokság után elzavarták Frankfurtból.

Igaza volt az Eintracht gazdasági vezetőjének, Gerhard Jakobinak, aki a rögtön a furcsa decemberi edzőcsere után rezignáltan jegyezte meg: attól tartok, hogy győztes edzőt cserélünk vesztesre.

Mindent egy helyen az Eb-ről