Akik bármilyen fórumon figyelemmel kísérik a Bundesligát, azok gyakran találkoznak a Bayern Münchenre aggatott állandó jelzővel, a rekordbajnokkal. Ez nem véletlen, hiszen 1981 óta a bajor sztárcsapat rendelkezik a legtöbb bajnoki címmel a Bundesliga történetében. Ha pedig az összes Németországban és (a történelem során két részre osztott állam idején) Nyugat-Németországban szerzett aranyérmeket számoljuk, akkor
1987 óta van neki a legtöbb elsősége.
A német statisztikák teljesen külön kezelik az 1963 óta létező Bundesligát a korábban területi elven, majd a hajrában kuparendszerben vívott német bajnokságoktól, és a keletnémet pontvadászattól. Egyébként teljesen jogosan.
Az összes német bajnokról majd lesz szó egy másik írás keretében, most foglalkozzunk azzal a Bundesligával, melynek 13. bajnoka lett a Bayer 04 Leverkusen!
A Bundesligában az említett 1981-es évtől egyre nagyobb a Bayern München fölénye a bajnoki aranyat illetően. Az eddig befejeződött 60 bajnokságnak több, mint a felét nyerte meg, pontosan 32-t. Könnyű kiszámolni a többi csapatnak összesen 28 jutott. Pedig 1963 óta erre a sikerre 57 csapatnak volt esélye, ugyanis ennyi szerepelt a legmagasabb osztályban. Ez tulajdonképpen nem sok, de ehhez képest is megdöbbentően kevés a 13 csúcsra érő.
Főleg úgy kevés, hogy a kezdet biztató volt, ugyanis az első hét Bundesliga kiírást hét különböző gárda nyerte. Először 1971-ben, a nyolcadik évben győzött olyan csapat, mely már korábban is diadalmaskodott. Akkor a Borussia Mönchengladbach megvédte a címét. Humorosan mondhatjuk, hogy
akkor ő volt a rekordbajnok.
Ezt a címet 1973-ban elvette tőle a Bayern, akkor 3-2-re állt közöttük ez a kicsit sem hivatalos verseny. Majd 1977-ben a Gladbach „vezetett” 5-4-re. Ám a mások mellett Jupp Heynckes, Rainer Bonhof, Berti Vogts, Günter Netzer, Allan Simonsen, Uli Stielike fémjelezte csapat soha többé nem lett bajnok.
A Bayern 1981-ben begyűjtötte a hatodik elsőséget, ezzel egyedül állt az élre a képzeletbeli versenyben. Döbbenetes, ha azóta, vagyis 43 éve egyszer sem hódította volna el a salátástálat, akkor is ő lenne az első, ezzel a hattal. Ez persze azért nem igaz teljesen, mert akkor a Bayern további 26 címén osztozók közül biztos, hogy valaki, vagy valakik elé kerülnek.
Így azonban a Bayern jelenleg (és 2025 nyaráig biztosan)
32 Bundesliga elsőséggel büszkélkedhet,
és még mindig a második helyen van a ’70-es években megszerzett öttel a Mönchengladbach. Ám csak holtversenyben a másik „porosz” gárdával (a latin Borussia szó poroszt jelent), a Dortmunddal.
A Dortmund két különböző korban épített remek csapatot, de csak az ezredforduló táján tudott annyira uralkodó lenni, mint a Gladbach a ’70-es években. Balszerencséjére azonban akkor már a Bayern annyira erős volt, hogy ezen idő alatt csak három salátástálat (1995, 1996, 2002) tudott begyűjteni. Viszont
1997-ben megnyerte a Bajnokok Ligáját,
melynek elődjében a Bajnokcsapatok Európa-kupájában a Gladbach elbukta a döntőt, anno. A második Dortmund-korszak már sokkal rövidebb lett, Jürgen Klopp irányításával 2011-ben és 2012-ben ünnepelhetett a gárda bajnoki aranyat, de a BL-döntő után csak ezüstérmet vehettek át Robert Lewandowskiék.
Az említett három társaság után a legtöbb Bundesliga-aranyat a Werder Bremen gyűjtötte be, négyet. Ez a csapat játszotta a második legtöbb meccset az elsőosztályban, ennek az a magyarázata, hogy (a Bayernhez hasonlóan)
csak két bajnokságban nem volt a legjobbak mezőnyében.
Talán a legfiatalabb drukkerek is emlékeznek, hogy 2021-ig a legtöbb elsőosztályú meccsel rendelkezett, ám a 2021-22-es szezont a Bundesliga2-ben töltötte, így a Bayern megelőzhette. A brémai aranyaknak az igazi értékét az adja, hogy négy különböző korszakban születtek. Az elsőt 1965-ben nyerték a zöld-fehérek, még a második évadban, ezt követően 1988-ban, 1993-ban és 2004-ben diadalmaskodtak. Az utolsó brémai bajnoki cím azért érdekes, mert
kulcsembere volt a csapatnak Lisztes Krisztián.
Harminc bajnokin lépett pályára a lehetséges 34-ből. Egy remek, szórakoztató játékot produkáló csapat hódította el a salátástálat. Krisztián egyébként pályafutása nagy részét a Bundesligában töltötte. A Bremenben négy évet, előtte a Stuttgartban 5 évet játszott. Utóbbi csapatnál 1997-től 2001-ig volt. Akkor kétszeres Bundesliga bajnok volt a VfB. Ma háromszoros.
Az idei év egyik nagy meglepetéscsapata, a VfB Stuttgart a Bremenhez hasonlóan három különböző korban lett bajnok (1984, 1992 és 2007), vagyis három különböző kerettel. Érdekes, hogy a történelme legjobb állománya, a „mágikus háromszöget” (Balakov- Elber-Bobic) felvonultató társaság viszont soha nem lett az. A svábokhoz hasonlóan
a Hamburger SV is háromszoros Bundesliga-bajnok,
ám azt egy társulat érte el. Az nemcsak a német liga történetének volt az egyik legjobb csapata, hanem világszinten is az élmezőnybe sorolandó. Uli Stein, Mani Kaltz, Felix Magath, Horst Hrubesch által fémjelzett társulat 1979-ben, 1982-ben és 1983-ban lett bajnok, utóbbi évben
elhódította (második német csapatként) a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.
A HSV volt a Bundesliga alapítói közül a legtovább az elsőosztályban vitézkedő társaság, ám 2018 óta a másodosztályban szenved.
És akkor itt érkeztünk el egy érdekes tényhez! Ugyanis a Bayern, a Mönchengladbach, a Dortmund, a Bremen, a Stuttgart jelenleg (is) a legjobbak között van, viszont a múlt hétig Bundesliga bajnoki címet szerző további hét gárda közül
csak további kettő, az 1. FC Köln és a VfL Wolfsburg elsőosztályú jelenleg.
Itt a „jelenleg” szócskán óriási hangsúly van, ugyanis egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy mindkettő kiesik idén. Bár a közös kiesésük valószínűleg nem következik be, viszont mindkettejük bentmaradására sincs sok esély.
Ez különösen a Köln történetét ismerve nagyon szomorú. Ugyanis
ő nyerte a történelmi első Bundesliga-szezont,
majd 1978-ban is bajnok lett. A nagy Bayern- dominancia közepette, miközben már Hamburgban is összeállt a világhódító csapat. Ám egy olyan gárda bajnoki elsőségén nem lehet csodálkozni, melyben Toni Schumacher, Heinz Flohe, Johannes Löhr és Dieter Müller játszott. Akkoriban volt a német klubfutball igazán a csúcson.
A Kölnhöz hasonlóan két aranyat szerzett az a Kaiserslautern, mely ugyan idén bejutott a Német Kupa döntőjébe, de a kupagyőzelemnél jelenleg jobban örülne, ha nem esne ki a harmadosztályba.
A ’Lautern 1991-ben és 1998-ban lett bajnok
az utóbbi cím értékéről sokat elmond, hogy a Dortmund 1997-ben megnyerte a Bajnokok Ligáját, a Bayern München 1999-ben döntőt játszott ott. Ám egyikük sem lehetett próféta a saját hazájában az FCK miatt.
A bajnokcsapatnak két magyar játékosa is volt,
mindketten 3-3 bajnoki mérkőzésen tettek hozzá a diadalhoz. Hrutka János egyébként 3 szezon során 17 Bundesliga-meccsen játszott a Kaiserslautern mezében, továbbá két BL-csoportmeccsen, és kezdett mindkét negyeddöntőben a Bayern ellen. Szűcs Lajos a bajnoki címet hozó pontvadászat után három BL-csoportmeccsen ült a kispadon, valamint a negyeddöntő müncheni felvonásán.
Elképzelhető, hogy a Wolfsburg-Köln duó mindkét tagja kiesik a Bundesliga1-ből, ám még valószínűbb, hogy a
Kaiserslautern és az Eintracht Braunschweig együtt csúszik vissza a Bundesliga3-ba.
Pedig a Braunschweig is volt bajnok, 1967-ben. Szinte végig élen állt a bajnokságban, manapság hihetetlen módon szinte ugyanazzal a 11 emberrel játszotta végig. Összesen 14 mezőnyjátékost küldött csatába, de közülük 3 csak epizódszerepet kapott. Ja, és egy középpályás volt a keretben. Így lett bajnok a Braunschweig
8 vereséggel, 9 döntetlennel,
vagyis meccseinek csak a felét nyerte meg. Más idők voltak azok még!
Ezekben a más időkben ért a csúcsra két bajor csapat is, 1966-ban az 1860 München és 1968-ban a Nürnberg. Tulajdonképpen egyikük elsősége sem volt meglepetés, a német bajnokság 1903 óta íródó történelmében
akkoriban a Nürnberg volt a rekordbajnok, korábban már 8 aranyat szerzett.
Az „oroszlános” Münchent pedig magasabbra taksálták azokban az időkben, mint a Bayernt, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy 1963-ban az ő jelentkezését elfogadták az induló Bundesligába vezetői, míg a Bayernnek „alulról” kellett felkapaszkodni. Jelenleg a harmadosztályban harcol a bentmaradásért.
A Nürnbergről annyit feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy ebben a csapatban játszott a negyedik magyar nemzetiségű Bundesliga bajnok. Időrendben természetesen az első.
A vajdasági Nagykikindáról származó kapusról, Tóth Gyuláról van szó,
aki néhány percet védett a történelmi sikert hozó szezonban, a Köln elleni 3-3-as mérkőzésen a találkozó utolsó negyedében állt be az elsőszámú kapus, Wabra helyére. Összesen 24 perc játékkal vonult be a történelembe. Egyébként soha nem játszott Magyarországon. A mai Nürnbergről pedig azt érdemes tudni, hogy a másodosztályban sokkal közelebb van a kiesőkhöz, mint a feljutókhoz.
Eddig a Bundesliga 11 korábbi királyáról esett szó, ne feledjük a 12-et sem, hiszen
2024. április 14-ig a Wolfsburg volt az utolsó új bajnok.
Pont akkora meglepetés volt a csúcsra érése, mint most a Leverkusené. És még egy párhuzam: ott is döntő szerepet játszott egy fantasztikus focistából lett edző. A különbség, hogy Felix Magath akkor már trénerként is hatalmas sikereket mondhatott magáénak, míg a Leverkusen jelenlegi edzője, Xabi Alonso csak ezen pályája elején tart.
Kétségtelen, hogy a Leverkusen fantasztikus sikerében óriási Alonso szerepe. Most még nem tudni milyen lesz hosszútávon trénerként, de ezt az idei csodát senki nem veheti el tőle!
Egy 120 éves klub, melyet örök vesztesként könyveltek el, a vezetésével megszerezte első bajnoki címét.
A 29. fordulóban a Werder Bremen ellen a visszatérő Victor Boniface 11-esből szerzett vezetést a 25. percben, majd a svájci Granit Xhaka átlövésével a 60. percben eldőlt az aranyérem sorsa. A végeredmény 5-0 lett, mert Florian Wirtz, a csodagyerek produkált egy mesterhármast.
A Bayer 04 Szuperkusen lett a Bundesliga 13. bajnoka,
lehet ünnepelni a Köln melletti településen, de a történelmi tett ellenére még nincs vége a 2023-24-es szezonnak. Ugyanis a csapatra már csütörtökön Európa-liga negyeddöntő visszavágó vár a West Ham United otthonában, majd a bajnokság után Német Kupa döntő.