Az angol futball és a videóbíró kapcsolatát a jól mutatja, hogy a topligák közül utolsóként a Premier League-ben vezették be a VAR-t, ami kétségtelenül az elmúlt időszak legmegosztóbb újítása a labdarúgásban. A VAR-technológia 2019-ben annak érdekében került bevezetésre az angol első osztályú labdarúgó-bajnokságban, hogy igazságosabb ítéletek szülessenek, és akárcsak a világ számos bajnokságában - így a magyar élvonalban is - néha dicsérik, néha átkozzák, de összességében a brit szurkolók és a szakértők igazán soha nem fogadták el.
Olyan sportágakban, mint a jégkorong, vagy a kosárlabda már régóta jelen van a videóbíró, amelyet az edzők kérhetnek, vagy a játékvezetők javasolhatnak kétes szituációk eldöntésekor. A futballban a 2010-es évek második felében megszaporodtak a súlyos bírói tévedések, amelyek sorsdöntőnek bizonyultak, elég csak a 2018-as Real Madrid-Bayern München BL-elődöntő visszavágójára gondolni, ahol egy jogos büntető maradt el a németek javára.
Hosszasan lehetne vitatkozni arról, hogy vajon átok vagy áldás a videóbíró, talán egyszerre mindkettő. A bevezetését éppen az indokolta, hogy kivédhetőek legyenek az olyan helyzetek, amikor a szurkolók, tévénézők a tucatnyi kameraállásból mutatott lassítások alapján pontosan láthatják, hogy például egy gól szabálytalan körülmények között született, miközben az ettől a lehetőségtől megfosztott játékvezető rossz döntésével egy vétlen csapatot sújt. A technológiának köszönhetően persze jelentősen csökkent a mérkőzéseket befolyásoló téves döntések aránya, mondhatni igazságosabbá vált a játék. A játékosok kevesebb műesést szimulálnak és az alattomos szabálytalanságok száma is csökkent a korábbi évekhez képest. Maga a videóbíró tehát nem egy rossz találmány! Azonban nem mehetünk el szó nélkül a hátrányai mellett sem.
Az első és legfontosabb az élvezetfaktor elvesztése, ugyanis - legalábbis a szurkolók számára - borzasztóan lassú lett a játék. Sokszor hosszú percekig vizsgálnak egy szituációt a VAR-szobában ülő szakemberek, miközben a nézők egyre türelmetlenebbé vállnak, míg a játékosoktól tulajdonképpen elvették a gólörömöt. De a legszomorúbb, hogy a téves bírói döntések így sem tűntek el teljesen. Ennek oka, hogy a játékvezető képzés egyszerűen nincs olyan szinten, hogy a bírók hibátlanul elsajátítsák a VAR használatát.
Az angol futballban most azért áll a bál, mert a Wolverhampton Wanderers májusban némi meglepetésre határozatot nyújtott be a VAR eltörlésével kapcsolatban. A javaslat alapján a Premier League klubjai június 6-án a harrogate-i éves közgyűlésükön fognak szavazni arról, hogy megszüntessék-e a videobíró intézményét a következő szezontól.
Csakhogy nem felsorolni is nehéz lenne az összes vitatott esetet, amik a videóbíró bevezetése óta történtek. Az azonban nagy port kavart, amikor ősszel a Bajnokok Ligája halálcsoportjában a PSG egy utolsó pillanatban megítélt vitatott tizenegyessel egyenlített a Newcastle United ellen. A vitát az váltotta ki, hogy a labda Tino Livramento mellkasát, majd onnan lepattanva a könyökét találta el, de a játék ment tovább, majd a VAR jelzett, a játékvezető pedig végül megadta a tizenegyest a párizsiaknak. A Tottenham és az Aston Villa korábbi edzője, Tim Sherwood egyenesen gusztustalannak, míg a korábbi angol válogatott Gary Lineker nevetségesnek nevezte az ítéletet.
Ugyancsak a BL-csoportkörben a Manchester United koppenhágai bukása is szolgáltatott beszédtémát, ugyanis sokak szerint Marcus Rashford kiállítása jogtalan volt. Az Eb-ről lemaradó angol válogatott támadó éppen a labdát fedezte, amikor a védő belépett elé, így megtaposta a lábát. Mint ismert, Rashford piros lapja után a dánok még az első félidőben egyenlítettek, végül pedig 4-3-ra nyertek. Erik ten Hag a meccs után arra panaszkodott, hogy csapatát zsinórban negyedszer sújtotta a videóbíró erősen vitatható ítélettel, míg Owen Hargreaves, a Manchester United korábbi BL-győztes játékosa szerint teljesen jogtalan volt Rashford piros lapja.
A VAR teljesen elszabadult, sokkal nagyobb hatással van a játékra, mint a bevezetésekor gondoltuk. Ha Angliában történik az a jelenet, amiért a Manchester United büntetőt kapott, nem járt volna érte tizenegyes, de szigorú volt a dánokra javára megítélt büntető is
– mondta a televíziós szakértőként tevékenykedő Hargreaves.
Ami a Premier League-et illeti, a szezon elején több botrány is kitört videóbíró hibák miatt. Az ESPN egy elemzésben összegyűjtötte az összes rossz döntést, így kiderült, hogy melyik angol élvonalbeli csapatot segítették legjobban, illetve melyiket sújtották leginkább a téves játékvezetői ítéletek. A szezon egyik emlékezetes hibája volt, amikor novemberben a Newcastle United és az Arsenal bajnokiján Stuart Attwell játékvezető sorozatban hozta a rosszabbnál rosszabb döntéseket, majd a videóbíróval közösen öt percig vizsgálták a hazaiak győztes találatát, – amit les és szabálytalanság előzött meg – de ennek ellenére is téves döntést hoztak. Mikel Arteta, a vesztes Arsenal edzője nem is tett lakatot a szájára a lefújás után, és a játékvezetés színvonalának sürgős kezelését kérte.
A Szoboszlai Dominikot is foglalkoztató Liverpool Tottenham elleni rangadóján is sokkoló hiba született, amikor a kolumbiai Luis Diaz gólját tévesen les miatt érvénytelenítették 0-0-s állásnál. Az angol játékvezetői bizottság végül elismerte, hogy hibás döntést hoztak.
A PGMOL-nak ugyancsak bocsánatot kellett kérnie azért, amiért elmaradt egy jogos büntető a Wolverhampton javára a Manchester United ellen, miután a 94. percben André Onana rosszul jött ki a kapujából és a labda helyett Sasa Kalajdzic arcát találta el. Simon Hooper játékvezető nem látott szabálytalanságot, a VAR-szobában ülő Michael Salisbury pedig úgy ítélte meg, nem volt egyértelműen hibás a döntés. A büntetés persze nem maradt el, Hoopert és Salisburyt is eltiltották. Ugyancsak a Wolverhampton meccsén a Farkasok edzője, Gary O’Neil annyira reklamált, hogy a videóbíró elvette az egyenlítő góljukat a West Ham United ellen, hogy egy meccsre eltiltották. Persze ellenpélda is van, tavaly a női angol fociválogatott sztárja, Millie Bright azért kritizálta az UEFA-t, mert nem volt VAR-technológia az első Nemzetek Ligája-kiírásban, ahol egyértelmű lesgólt adtak meg Anglia ellen. Azonban érdekes mód, a PL utolsó fordulójában egyetlen VAR-hiba sem történt.
A Premier League 2023/2024-es szezonjában összesen 31 hibás döntést hoztak a játékvezetők, az alábbi táblázatból pedig kiderül, hogy a videóbírós tévedések a Liverpool csapatát sújtották leginkább, Szoboszlaiék négy esetben szenvedtek a rossz döntések miatt.
csapat | kedvező VAR-döntés | kedvezőtlen VAR-döntés | arány |
---|---|---|---|
Aston Villa | 3 | 0 | +3 |
Everton | 2 | 0 | +2 |
Manchester United | 2 | 0 | +2 |
Newcastle United | 3 | 1 | +2 |
Brentford | 2 | 1 | +1 |
Chelsea | 2 | 1 | +1 |
Luton Town | 2 | 1 | +1 |
Sheffield United | 3 | 2 | +1 |
West Ham United | 1 | 0 | +1 |
Arsenal | 2 | 2 | = |
Bournemouth | 1 | 1 | = |
Crystal Palace | 1 | 1 | = |
Fulham | 1 | 1 | = |
Manchester City | 1 | 1 | = |
Tottenham | 1 | 1 | = |
Burnley | 1 | 3 | -2 |
Nottingham Forest | 2 | 4 | -2 |
Brighton | 1 | 4 | -3 |
Wolverhampton | 0 | 3 | -3 |
Liverpool | 0 | 4 | -4 |
A Wolverhampton benyújtott határozata abból a szempontból nem meglepő, hogy az elmúlt szezonok során több kétes ítélet sújtotta a csapatot. A klub képviselői szerint ezek a játékvezetői hibák aláássák a Premier League márkaértékét, de
ahhoz, hogy a felvetés sikeres legyen, vagyis a következő szezontól elvessék a VAR-t, az kell, hogy a 20 PL-csapatból tizennégyen a videóbíró ellen szavazzanak. Márpedig reálisan nézve ennek kicsi a valószínűsége.
Nem lenne meglepő, ha az élvonalban épphogy bennmaradt Nottingham Forest a VAR-rendszer ellen szavazna, de azoknak a csapatok, amelyek rendszeresen szerepelnek a nemzetközi kupaporondon, nem feltétlenül akarják eltörölni. Mikel Arteta a szezon eleji kirohanásai ellenére leszögezte, hogy támogatja a PGMOL-t, míg ESPN-nek információi szerint a PL hat nagy csapata (Arsenal, Chelsea, Liverpool, Manchester City, Manchester United, Tottenham) mellett még két másik klub sem fog „igennel” szavazni. Ettől függetlenül jöhet változtatás a videóbíró működésében.
Howard Webb, a Profi Játékvezetők Hivatalos Testületének (PGMOL) vezetője elmondta, hogy komolyan fontolóra vették, hogy a következő szezontól a mérkőzések helyszínén, a szurkolóknak is elmagyarázzák, hogy egy-egy vitatott esetek a játékvezető, illetve a VAR miért az aktuális döntést hozza meg. Ezzel csak az a gond, hogy szintén rengeteg időt venne el a játékból, ráadásul a játékvezetők hivatalos szabályalkotó testülete, az IFAB közel sem ennyire rugalmas, és egyáltalán nem tartják jó ötletnek, hogy a bírók magyarázkodjanak egy-egy ítélet után.
A Premier League részvényesei hatalmas összegeket fektettek be az új rendszerbe, a klubok pedig áprilisban egyhangúlag megszavazták a félautomata lestechnológia (SAOT) bevezetését, amit a hírek szerint a 2024/2025-ös idényben vezetnek be. Azonban a liga közleménye szerint az idénykezdetkor még nem lesz kész a technológia, így várhatóan az őszi nemzetközi szünet után vezetik be. A liga azt reméli, hogy technológiával gyorsabban és következetesebben tudják majd elhelyezni a virtuális lesvonalakat. Ezt egyébként már a katari vb-n is alkalmazták, sőt többek között a Serie A-ban és a Bajnokok Ligájában is bevezették. A rendszer lényege, hogy leshelyzetnél nagyjából 3-4 másodpercen belül jelez a videóbírót működtető játékvezetőnek, akinek ezután már csak azt kell eldöntenie, hogy a lesen lévő futballista befolyásolta-e a játékot, vagy sem. Mivel a technológia segítségével tűpontosan kirajzolódik, hogy a támadó előrébb volt-e, mint a védekező csapat focistája, így szinte nincs lehetőség a hibázásra.
Bár több mint egymillió fontért létrehoztak Angliában egy VAR-központot, a pénz önmagában nem lenne ok arra, hogy a videóbíró maradhasson. Viszont a játékvezetői testületnél úgy vélik, a központ hosszú távú hasznot hoz – különösen az új technológia érkezésével. Vagyis egészen biztos, hogy a Premier League-ben nem fogják eltörölni a VAR-t.
Ha az angol labdarúgó-bajnokság elmúlt szezonjának kétes ítéleteiből megnézünk egy pro-kontra listát, akkor látható, hogy a Wolverhamptonnak 15-ször kedvezett a videóbíró, 32 alkalommal viszont nem. Az idén a bajnoki címért harcoló Arsenal szenvedett még a legtöbbet a rossz döntések miatt, de összegében csupán négy csapatnak van negatív mérlege a VAR-ítéletek alapján. Némiképp ez is magyarázza, hogy az összes klub közül miért éppen a Wolverhampton kezdeményezte a videóbíró eltörlését.
VAR-ítéletek arányosan a videóbíró bevezetése óta a PL-ben:
A szezon elején a Premier League statisztikái azt mutatták, hogy a helyes döntések száma 82-ről 96 százalékra nőtt VAR segítségével, igaz a drukkerek többsége úgy véli, hogy ettől függetlenül született néhány helytelen ítélet.
Nos, a Wolves javaslata éppen akkor érkezett, amikor végre olyan változtatások vannak folyamatban, amelyek segítségével a videóbíró működése javulhatna. Ilyen például, hogy már meccs közben nyilvánosságra hozzák a VAR-szoba és a bíró beszélgetését, de persze ez vélhetően önmagában még nem elég a sikerhez.
A Premier League szavazás hatására a La Ligában is beszédtéma lett a videóbíró, mivel rengeteg kritika érte a rendszer alkalmazását a spanyol labdarúgó-bajnokság idei szezonjában. Különösen nagy botrányt okozott a Real Madrid és a Barcelona rangadóján, ami után megdöbbentő hangfelvételek kerültek elő a játékvezető és a VAR-szoba közötti beszélgetésről.
A Barcelona menesztett edzője, Xavi rendszeresen panaszkodott amiatt, hogy a bírók téves ítéletekkel sújtották a katalán csapatot, sőt azt állította, hogy a Real Madrid televízión keresztül nyomást gyakorol a játékvezetőkre. A spanyol bajnok csapat elnöke, Florentino Pérez is gyakran tett nyilvánosan olyan megjegyzést, ami szerint igazságtalanul bíráskodtak a Real ellen.
A Marca beszámolója szerint azonban Spanyolországban biztosan nem lesz változás, vagy akárcsak szavazás az ügyben. Ennek oka, hogy a La Liga elnöke, Javier Tebas - a Premier League-gel ellentétben Spanyolországban nincs független játékvezetői testület - továbbra sem látja indokoltnak a gólvonal-technológia bevezetését, felesleges költségként tekintett rá – noha egy kínos bejegyzés szerint nincs is tisztában az árakkal.
"Az elsődleges érvem, hogy nem tökéletes ez a technológia, de ezenkívül is mondhatom, hogy minden szezonban előfordulnak ilyen szellemgólok. Évente három-négy alkalommal. Ha pedig nem tökéletes a rendszer, akkor túl drága az értéke. Ez azt jelentené, hogy öt-hatmilliót kéne befektetnünk abba, hogy egy-két alkalommal segítsen. Inkább több kamera beszerelését szorgalmazom" – mondta a liga elnöke.
A Marca szerint Tebas információi hibásak, ugyanis a gólvonal-technológia szezononként kb. 3-4 millió euróba kerülne, hozzátéve, hogy jóval kevesebbe, mint amennyit a szövetség elnöke keres. Mindenesetre Tebast a spanyol szövetség ügyvivő elnöke, Pedro Rocha is támogatja a kérdésben, vagyis a közeljövőben a spanyoloknál biztosan nem várható változás.