Tavaly nyáron minden a Szaúdi Pro League nevet viselő bajnokságról szólt: Cristiano Ronaldo 2022. novemberi váratlan, néhány napig az egész futballvilágot lázban tartó átigazolása az Al-Nasszr csapatába valóságos sztárdömpinget zúdított a végtelen pénzekkel kibélelt, de legfeljebb ázsiai szinten számottevő bajnokságra. Erre mi történt idén: kis túlzással senki nem igazolt a tejjel-mézzel folyó Kánaánba, szemlátomást máris kipukkadni látszik a lufi.
Persze azért lassan a testtel, mert könnyen lehet, hogy az első nagy bumm után a szaúdiak csak taktikát váltottak, és a gyors helyett most a lassabb sávban próbálnak a mezőny elé kerülni.
A szaúdi élvonalban persze már Ronaldo előtt is szerepeltek légiósok, még, ha nem is Európából és Dél-Amerikából, vagy, ha igen, akkor sem top ligák, top csapataitól érkeztek, és pláne nem voltak világsztárok. A Pro League-nek volt és van egy légiós korlátja - jelenleg ez nyolc fő, amit az idei szezonban 11 csapat ki is merít -, de
a légiósok többnyire a szomszédos arab országokból, esetleg Afrika valamelyik muszlim országából érkeztek.
Ronaldo előtt a legismertebb légiós a brazil Anderson Talisca volt, aki szintén az Al-Nasszrban lőtte és lövi mindmáig a gólokat immár 2021 óta. Mellette Bafétimibi Gomis, Odion Ighalo vagy egy-két argentin válogatott (Ramiro Funes Mori, Éver Banega) neve lehet ismerős.
2021-22 körül azonban új szelek kezdtek fújni az addig roppant zárt királyságban. Az ország vezetése úgy döntött, hogy a sporton keresztül igyekszik tisztára mosni az emberrablásokkal, gyilkosságokkal, emberi jogok lábbal tiprásával bemocskolt hírnevét - ez a már jól ismert sportwashing. A szaúdi állam felöltötte legszebb mosolyát, és bármiről is volt szó, annyi pénzt ajánlott, aminek szinte lehetetlen volt ellenállni. Így kerültek az országba a koronavírus-járvány alatt a UFC (egyébként nagyon jó) muszlim bunyósokkal felturbózott profi gáláinak sora, olasz és spanyol szuperkupameccsek, sőt ma már nyolc csapatos minitornák, globális érdeklődésre számot tartó profi bokszmeccsek (Fury-Ngannou, Fury-Uszik), de van már profi golftorna (LIV) és persze a Forma-1 is szépen megtalálta a számításait Rijádban. A királyi család érdekeltségei pedig eközben végtelen pénzekkel kecsegtetve különböző Premier Leagu-klubok (pl. Newcastle United) körül jelentek meg.
A nagy pénzek ellenére azonban még a muszlim országok között is ultraszigorú törvényeiről és 50 Celsius-fokos hőhullámairól hírhedt ország mégsem volt vonzó a sztárok számára. Egészen Ronaldo érkezéséig! A portugál ugyanis nem véletlenül rúgatta ki magát a Manchester Unitedtől, hanem azért, hogy aláírhassa évente 200 millió dollárt garantáló szerződését a (királyi család által felügyelt) Al-Nasszrnál. Ronaldo óriási fogás volt, és, ahogy arra nyilván számítottak is Rijádban, mindjárt kívánatossá tette a bajnokságot az európai top klubokban valamiért elégedetlen sztárok számára.
Sztárok sora érkezett, a nevek önmagukért beszélnek: a brazil Neymar a Paris Saint-Germaint, Jordan Henderson és Roberto Firmino a Liverpoolt, Karim Benzema a Real Madridot, Sadio Mané a Bayern Münchent hagyta ott egy jó ajánlatért. De ekkor érkezett Alekszandar Mitrovics és Szergej Milinkovics-Szavics, N'Golo Kante és Rúben Neves is. A kispadokra pedig olyan edzők ültek, mint a Pool-legend Steven Gerrard, a korábbi horvát kapitány, Slaven Bilic, vagy a szinte valamennyi, edzőt kereső európai top csapattal hírbe hozott Marcelo Gallardo.
Nem volt azonban mindenkinek csábító a szaúdi légkör. A pénzzel szintén jó viszonyban lévő Lionel Messit például hiába csábították, ő többször is nemet mondott, és végül inkább Miamiba ment levezetni. Ez komoly presztízsveszteség volt, ahogy az is, hogy hiába környékezték meg Mohamed Szalahot,
de Szoboszlai Dominik csapattársa inkább Premier League-re szavazott, mintsem a Pro League-re.
A liverpooli csatár korábbi klubtársa, Jordan Henderson pedig egy fél szezon után hagyta faképnél a ligát és Steven Gerrard klubját, az Al-Ettifaqot. Ő gond nélkül kijelentette, hogy nem érezte jól magát, és inkább két és fél évre aláírt az Ajaxhoz. De a hírek szerint ugyancsak nem érzi igazán jól magát Benzema sem az Al-Ittihadban, a tavaly nyáron 150 millió eurós fizetéssel szerződtetett Neymar pedig lassan egy éve ápolja otthoni bulizgatással 2023 októberében elszakadt térdszalagját.
Lehet, hogy igen, de az is lehet, hogy másról van szó. Az mindenesetre tény, hogy idén nyáron sokkal csendesebb volt a Pro League az átigazolási piacon, mint egy évvel korábban. A rekordigazolást az Aston Villától 70 millió euróért megvett (jócskán túlárazott) 11-szeres francia válogatott, Moussa Diaby jelentette, mellette a Real Madridtól 14 idény és 26 trófea után elköszönő Nacho, valamint az Olympique Marseille-t elhagyó francia-gaboni csatár, Pierre-Emerick Aubameyang, a Firenzéből Rijádba (Al-Sabab) költöző Giacomo Bonaventura és a Rómát Dzsiddára (Al-Ittihad) cserél Houssem Aouar érdemel említést.
És persze a Paksot elhagyó magyar válogatott kapus, Szappanos Péter, akinek átigazolása pénteken vált hivatalossá. Szappanos az előző idényt a 7. helyen záró Al-Fateh csapatához igazolt, így fentebb sorolt igazi világsztárok ellen mutathatja meg a tudását. A magyar kapus épp csak aláírt, már be is mutatkozott új csapatában, amely 3-0-ra kikapott az Al-Kadszijától a szaúdi bajnokság 1. fordulójában.
Szappanossal ellentétben azonban egy olyan sztár, mint Vinícius Jr. megszerzésének esélye a Real Madridtól, még a vicc kategóriát is alig meríti ki. A szaúdiaknak meg kellett érniük, hogy már egy Brentford is nemet mond nekik az angol válogatott csatárért, Ivan Tooney-ért tett 35 millió fontos ajánlatra.
Aligha kell a foci világát követőket emlékeztetni arra, hogy mi lett a kínai vagy az indiai szuperliga ötletével. Hiába volt pénz és óriási piac, egyik hatalmas ország sem tudott olyan bajnokságot építeni, amivel felvehette volna a versenyt az európai top ligákkal, sőt még a középmenytől is messze voltak. A szaúdiak annyival jutottak közelebb, hogy ők legalább tudtak valódi, aktív világsztárokat a bajnokságukba csábítani. Ebben a pénz mellett nyilván az is szerepet játszott, hogy az ország sokkal közelebb van Európához, mint India vagy Kína, nem kell a fél világot átutazni, ha egy európai sztárnak például válogatott kötelezettsége van.
A szaúdiak a bajnokságuk közvetítését is képesek voltak értékesíteni Európában (Magyarországon is lehetett nézni a Pro League rangadóit), de valós kihívónak őket sem mondhatjuk - egyszerűen nem rúgnak labdába a Premier League-gel, a La Ligával, pláne a Bajnokok Ligájával szemben.
Alighanem rájöttek, hogy hiába költenek el minden nyáron közel 800 millió eurót (ahogy tették azt 2023-ban), az nem garancia a sikerre, sőt sokkal inkább lesz gazdaságilag és morálisan is romboló hatása. Ha a hazai játékosokat kiszorítják a kisebb-nagyobb sztárok, az lehet, hogy jó a klubok ajándékboltjainak, de biztos, hogy nem tesz jót általában az ország focijának.
A szaúdiak most láthatóan megelégszenek azzal, hogy meg tudták tartani külföldi sztárjaikat, és az is jól mutat a nevük mellett, hogy 14 játékost tudtak küldeni a nyári foci-Eb-re. Az ország vezetése továbbra is szeretne erős, az európai top ligákkal versenyző bajnokságot, de van egy ennél is nagyobb cél: a 2034-es labdarúgó világbajnokság olyan pompás megrendezése, amitől mindenkinek eláll a szava, és mást sem akar majd, mint Szaúd-Arábiában focizni - akár ingyen is.