Vágólapra másolva!
Az öt NB I-es meccsből ötöt elveszítő Máté Csaba bukása után a debreceni futballirányítók megint a biztoshoz nyúlnak: a csapat egykori játékosát, a legendát, Dombi Tibort ültetik a kispadra. Dombinak kedden a Mezőkövesd ellen a Magyar Kupában kell bizonyítania, majd a hét végén jön a Fradi elleni idegenbeli bajnoki meccs. Debrecen különleges (futball)város, ahol a gyüttment edzőknek szinte soha nem volt esélyük arra, hogy nagyot alkossanak. 

A Loki a gyönyörű, napfényes szombat délutánon 14.000 néző előtt fantasztikus játékkal győzte le a kilenc válogatottal felálló bajnokcsapatot, és feljött a tabella harmadik helyére, a fehérvári és a győri csapat mögé. Debrecen, 1984 ősze. Tíz mérkőzés után a Loki újoncként 5 győzelemmel, 3 döntetlennel és 2 vereséggel állt. 

Debrecen
Komora Imre, aki a nyolcvanas évek nagy Honvédjával is kikapott Debrecenben
Fotó: Origo

Akik folyamatosan figyelemmel követik labdarúgó elsőosztályunk eseményeit azok pontosan tudják, hogy ez nem a mostani hétvégén történt. Amennyiben a legyőzött ellenfél összeállítását is elolvassák, akkor pedig nagyjából sejtik is, mikor lehetett ez: 

Budapesti Honvéd: Andrusch - Sallai, Nagy A., Garaba, Varga - Sikesdi, Dajka, Détári - Bodonyi, Kovács K., Esterházy.
Edző: Komora Imre.

A Nagyerdei Stadionban a kor nagy csapata, a Bp. Honvéd szenvedett vereséget, és a hétvégén lesz 40 éve ennek a meccsnek. Ami miatt most ez szóba kerül, az a Loki idei szereplése. És az akkori edző személye. 

Ugyanis Nagy Györgyre talán még a legfanatikusabb debreceni szurkolók sem emlékeznek, pedig remek csapatot faragott az akkor DMVSC-nek hívott gárdából. 

Persze a kinevezése sem volt meglepetés, hiszen előtte a másik debreceni csapattal, a Kinizsivel ért el sikereket. Sajnos az említett meccs előtti napon a mester a taktikai értekezlet végén rosszul lett, szívinfarktussal került kórházba. Így a nagy győzelmet az ő taktikai utasításainak megfelelően a segítője, Dr. Petróczi Gábor, pályaedző vezényelte le, aki akkor 32 éves volt (vagyis abszolút játékoskorú), és csak másodállásban dolgozott a labdarúgóknál, mert a Debreceni Tanítóképző Főiskola testnevelő tanáraként ténykedett a hétköznapok során. Nagy György soha többé nem térhetett vissza a kispadra (a téli szünet alatt meghalt) de 

a Debrecenhez ezer szállal kötődő mester a helyi tanár segítőjével olyan félszezont produkált, amelyre addig nem volt példa a debreceni labdarúgás történetében. 

A negyedik fordulóban Szombathelyen elszenvedett vereség után a Debrecen az ősz további részében, 11 meccs során nem kapott ki. Tette ezt országos szinten szinte teljesen ismeretlen két debreceni szakemberrel, miközben az azt megelőző években a kor legnagyobb magyar edzőivel kudarcot kudarcra halmozott.

Debrecen: ahol a gyüttment edzőknek semmi esélyük nincs

Az említett szezon előtt négy évvel Kovács Ferenc vette át a csapatot, aki már akkor is nagy sikereket tudhatott maga mögött, bár a Videotonnal történt, UEFA Kupa döntőig tartó menetelését ebben az 1984-85-ös szezonban produkálta. Viszont 1983 tavaszán kiesett a Debrecennel az elsőosztályból. 

A Videotonnal UEFA Kupa-döntőt játszó Kovács Ferenc is megbukott Debrecenben
Fotó: MOB

A „nagy név” helyére egy még nagyobb, Dr. Lakat Károly került. A másodosztályú csapathoz. Az a rövid időszak, amit Debrecenben töltött – finoman szólva – nem került pályafutása legdicsőségesebb időszakai közé. Egy debreceni újságíró egy cikkében megvádolta, hogy az edzések mellett (néha helyett) vendéglátóipari egységeket is látogat a városban, és ez néha látszik is rajta. 

A legendás edző – a feljelentés tartama alapján – megpofozta az újságírót, de mielőtt végeláthatatlan tárgyalássorozat lett volna az ügyből a debreceni vezetők inkább idő előtt megváltak Lakattól.

Helyét a kétszeres válogatott, pályafutását a ’60-as évek elején Debrecenben befejező Kertész Tamás vette át, aki addigra már régen „gyökeret vert” a városban, itt is dolgozott, a TITÁSZ-nál és a Göcsben, mérnökként. Ő vitte végbe azt, amit Lakattól vártak: visszavitte a Debrecent a legjobbak közé. És ekkor produkálta az említett remek őszt a csapat, a Nagy György-Petróczi „debreceni párossal”. Debrecenben nagyon nem mindegy honnan érkezik az edző! Mielőtt tovább elemeznénk az edzőként „Debrecenbe nem kéne menni, hanem ott kéne szocializálódni” témakört, kerüljön szóba annak a 40 évvel ezelőtti Honvéd-verő DMVSC-nek az összeállítása:

Mező — Paróczai, Szigeti, Till, Kiss — Szabó, Supka, Tóth — Magyar Zs., Mörtel, Benyó.

Az összeállítás Supka Attila személye miatt érdekes, aki szinte napra pontosan 20 évvel később, és szinte napra pontosan 20 évvel ezelőtt lett a DVSC vezetőedzője. Vagyis ő sem ismeretlen közegbe érkezett Debrecenbe. Ám mielőtt Supka munkásságára rátérnénk elevenítsük fel, a Nagy György és a Supka közötti időszakot!

Nagy György halála után Dr. Puskás Lajos vette át a csapatot, aki nemcsak Debrecenben töltötte középiskolai éveit, hanem alma materéban, a Tóth Árpád Gimnáziumban még „jó tanuló-jó sportoló” díjat is alapított. Két és fél évig nem volt sikertelen a Lokival, ám utódja, a messziről jött ember, Kiss László kiesett vele. Az egyetemet Debrecenben végző, és hat évig a DEAC-ban focizó Temesvári Miklós juttatta vissza a csapatot a legjobbak közé, ám az 1991-92-es szezont újból a második vonalban töltötte. 

Ott, a pesti Ebedli Ferenccel az ötödik helyen végzett, például a Kaba két hellyel előzte meg. 

Humoros hullámvasutazást produkál a DVSC évtizedek óta. Debreceni kötődésűekkel fent, távolról érkezettekkel lent.

Kiss László sem tudott mit kezdeni a Debrecennel
Fotó: Origo

A pályafutása utolsó részét Debrecenben töltő, majd ott letelepedő Garamvölgyi Lajossal a csapat diadalmasan masírozott vissza az NBI-be 1993-ban, és története során először végzett dobogón, 1995-ben. Az 1995-96-os pontvadászatban szezon közben jött, és szezon közben ment az Újpest legendája, az ezüstcipős, Dunai Antal, viszont már első főnöki szerepvállalása során is hosszabb ideig irányított Herczeg András. 

Ő ugyan nem debreceni születésű, de már tinédzserként a Debreceni Sportiskola focistája volt,

majd a DVSC-é, 38 évesen Garamvölgyi segítőjeként ténykedett, első vezetőedzői évében a nyári Intertotó kupában három párharcot is megnyert a Loki, mások mellett az akkor Bundesliga1-es Hansa Rostockot is búcsúztatta. Vagyis már akkor sem volt sikertelen, de mégis visszajött Garamvölgyi, akivel először nyert Magyar Kupát a Loki. Majd két évvel később, 2001-ben a „benzinkutassal”, Pajkos Jánossal másodszor. Az ő szerepvállalása bizonyítja igazán, hogy Debrecenben mennyivel fontosabb a helyi kötődés, mint a fényes focista karrier, meg az edzői múlt. A kispadon magát nyalóka fogyasztásával nyugtató edző soha nem focizott komolyabb szinten, és miközben fiának edzéseit figyelte a debreceni korosztályos csapatoknál „unalmában” elvégezte a legmagasabb minősítést adó edzőiskolát. Az MK-diadal után az UEFA Kupában hazai környezetben 3-1-re verte a Debrecennel a világsztárok sorát felvonultató Bordeaux-ot.

Komjáti Andrást egy pillanatig sem fogadta el a debreceni közeg

A két MK-győzelem között rövid időre irányította a Lokit a Vasas legendás focistája, Komjáti András, akit az első pillanattól fogva nem fogadtak el a szurkolók, ugyanis 

játékos korában súlyos sérülést okozott a debreceni kedvencnek, a válogatottban is szerepelt, Kerekes Györgynek. 

Ráadásul második találkozóján egy nyolcast kapott a Debrecen Újpesten, ez a civisváros csapatának talán legnagyobb bajnoki kudarca volt a múlt heti Paks elleni 0-5-ig. Hasonló szerepet játszott Komjáti Debrecenben az ezredfordulón, mint az elmúlt hetekben a Ferencvárostól érkezett Máté Csaba.

Komjáti idején még nem fogalmazódott meg Debrecenben, hogy előbb-utóbb ki kellene törni a liftező, meg a szürke középcsapat szerepéből. A második kupagyőzelem, és a tulajdonosváltás után reménykedtek arrafelé először a csúcstámadásban. Ennek megfelelően 

egy nagyon képzett, remek edzéseket tartó tréner érkezett: Szentes Lázár. 

Ekkor a játékosállomány (összehasonlítva a vetélytársakéval) egyértelműen alkalmas volt a bajnoki címre. Talán csak egy dolog hiányzott 2003-ban: az edző Loki-génje.

Egy igazi Loki-sikeredző: Supka Attila
Fotó: Czeglédi Zsolt 

Ez érkezett 20 évvel ezelőtt Supka Attila személyében. A következő 10 év (siker)története minden fociszurkoló előtt ismert. Két bajnoki cím Supkával, kettő (plusz Bajnokok Ligája és Európa-liga csoportkör) Herczeg Andrással, kettő (az egyik veretlenül!) a szintén korábban a Lokiban focizó, és 2000 óta a DVSC-családnál különböző szinteken edzősködő Kondás Elemérrel. 

Csak a hetedik bajnoki cím kovácsa, a cseh Miroslav Beranek lógott ki a sorból,

de ő olyan csapatot örökölt 2006-ban (ráadásul segítőnek Herczeg Andrást), hogy nem tudott nem bajnok lenni.

A senki nem lehet próféta a saját hazájában mondás a debreceni futballra egyáltalán nem igaz. És ez akkor vált igazán biztossá, 

mikor a vezetőség letért a „debreceni útról”. 

Akik kiválóan ismerik a hazai focit (főleg a DVSC szimpatizánsai) azok most egy pillanatra hagyják abba az olvasást, csukják be a szemüket és próbálják felidézni a csapat edzőit az elmúlt 8 évből, vagyis azóta, hogy Kondás Elemér 2016-ban átadta azt.

Vajon hány drukker tudta felsorolni Lionel Pontes, Vitelki Zoltán, Huszti Szabolcs, Joan Carillo, Joao Janeiro és Szrdjan Blagojevics nevét? És vajon ki emlékszik arra a Zdenek Scasnyra, aki az El-főtáblás szereplés szezonjában a tavasszal néhány hétig irányított ott.

 Vajon hány debreceni ismeri meg (Husztit nem számítva) bármelyiküket, ha leülne kávézni az Arany Bika előtt, vagy sétálgatna a Békás-tó körül?

Supka Attila – mint szóba került korábban – 20 éve lett a debreceni csapat vezetőedzője, és ilyen minőségében beírta magát a klub történetébe. Akkor is 11 forduló ment le a bajnokságból, és a Loki 7 győzelem, 1 döntetlen 3 vereség  mutatóval rendelkezett. Hat pont hátránya volt a Ferencvárossal szemben. A következő meccsen éppen a Fradival kellett játszania. Supka Attila bemutatkozó meccsén, 2004. november 7-én a DVSC Igor Bogdanovics két góljával 2-0-ra nyert. Majd a szezon végén megszerezte első bajnoki címét. Húsz év múlva, 2024. november 3-án a DVSC a Ferencvárossal játszik. Egy igazi debreceni legendával, Dombi Tiborral a kispadon, akiről Garamvölgyi Lajoshoz hasonlóan már szektor is el van nevezve a Nagyerdei Stadionban.

DOMBI Tibor
Most megint a Loki-legenda, Dombi Tibor következik Debrecenben
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Hogy annak a meccsnek mi lesz a végkimenetele, azt most még nem tudjuk. Csak azt, hogy a Lokinál most nem egy gyüttment edző, hanem egy igazi legenda ül a kispadon.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!