Kiss Ramóna élvezi a másik világot

Előfordul, hogy néhány televíziós személyiség szinte családtaggá válik, nap nap után találkozunk velük - legalábbis az általuk megszemélyesített, kitalált alakokkal. A Barátok közt közkedvelt Szentmihályi Zsófiját játszó Kiss Ramóna amellett, hogy egy csinos, vidám, fiatal lány, rajong a búvárkodásért is. Mi természetesen nem Zsófira, hanem a vizek szerelmesére, Ramónára voltunk kíváncsiak, amikor felkértük egy beszélgetésre.

- A levegőfogyasztással hogy állsz?
- Most nyáron vizsgáztam nitroxra, és ott mondta az oktatóm, hogy nagyon jó a fogyasztásom. Amíg a többiek 30 bar körül jönnek ki, nekem 70 körül szokott lenni.

- További tervek, tanfolyamok?
- Először szeretnék többet merülni, hisz úgy gondolom, hogy 100 merülés még kicsit kevés ahhoz, hogy oktató legyek.

- Oktatói terveid vannak?
- Igen, nagyon szeretnék levizsgázni, de addig még a tapasztalatszerzés mellett meg kell barátkoznom a tájolással is, mert - mint ahogy a lányoknál általában - ez nálam is kissé homály. Persze, letájolom a négyzetet, de nem érzem, hogy jó lennék. Igazából a mai napig nem tudom még, mit is szeretnék majd csinálni. Nyilván előbb-utóbb családot is szeretnék, és azért az ember hosszú távon olyan szakmát szeretne, amiből el tudja tartani magát és a családját. Lehet, hogy színészi pályán maradok, vagy közgáz vonalon - mert azt tanultam, tanulom most is a főiskolán, és nagyon érdekel -, de simán el tudom képzelni, hogy 1-2 évig oktatóskodjak, valahol, egy kellemes meleg helyen. De most jó pár évig a televíziózás marad a munkám, imádom a sorozatot, a kollégákat, szeretek bejárni dolgozni.

- Hogy fér össze a forgatás és a búvárkodás?
- Nehezen. Általában augusztusban 1 hónap leállás van, de egy hétnél többet egyben nem tudok nyaralni. De tavaly például semmi nem volt, akkor indult a színház, mert a tv-sorozat mellett játszom egy színdarabban is, a Vidám kísértet-ben egy szobalányt alakítok. Szóval a tavalyi év az kimaradt. Csak pár nap Adria volt, de ott is csak sznorizás, mert még a kártyáimat is itthon felejtettem. De idén voltam a Vörös-tengeren.

- Van saját felszerelésed?
- Van ABC-m, és idén megvettem első új ruhámat, de nem nagyon akarok beruházni. Nincs értelme százezreket beleölni, amíg évente csak egy hetet tudok merülni. És persze ha az ember családjában van egy búvároktató, akitől mindig lehet kölcsönkérni felszerelést, akkor minek?

- Szafarin voltál már?
- Nem, de nagyon szeretnék. Persze oda csak úgy érdemes menni, ha a párom is búvár lesz, mert egy kívülállónak egy hét hajón, lássuk be, nem egy nagy élmény.

- Távoli, egzotikus utakra nem vágysz?
- Jó lenne, csak hát az idő. Nagyon szeretnék Balira, Maldívra eljutni, de nincs rá idő. Ilyen távoli helyre "csak" egy hétre elmenni, nem éri meg.

- Mennyire komoly hobbi neked a búvárkodás?
- Ez a legfőbb hobbim, ha időm engedi, megyek merülni. Szeretem, nem hagynám abba semmi pénzért.

- Mi volt eddig a legszebb élményed?
- Pár éve, a Vörös-tengeren, egy nap alatt volt a cápás história és a murénasimogatás. Talán ekkor éreztem át először, hogy úristen, ez fantasztikus, és én ezt akarom csinálni.

Ha unalmas a merülés viccelődik

- Delfinekkel nem találkoztál?

- Neked mit jelent a búvárkodás? Miért szereted?
- Van, akit például a 3 dimenziós szabadság vonz, van, akit az élővilág varázsol el. Is - is. Én eleve mindent szeretek megfogdosni, amiről most már kezdek leszokni, hál' istennek. Nagyon szeretek rácsodálkozni a lenti élővilágra, de élvezem a súlytalanságot is, pörögni, forogni... szóval az egészet imádom. Most legutóbb is, volt egy nem annyira izgalmas merülésünk, fél óra után meguntam, elkezdtem mókázni. Szóltam a többieknek, hogy figyeljenek a társamra, nehogy gond legyen. Fölé úsztam, elkezdtem a palackján lovagolni, ő meg persze nem tudta hirtelen, mi történt, mi ragadta meg - mi meg dőltünk a nevetéstől. Élvezem az egész helyzetet, azt, hogy egy másik világban lehetek. Ahogy lemerülök, már boldog vagyok, és biztonságban érzem magam.