Az agya meghálálja, ha másnaposan elmegy futni

Vágólapra másolva!

Egereken végzett kísérletek azt mutatják, hogy a kardioedzések, mint amilyen a futás, helyrehozzák azt, amit a túlzott alkoholfogyasztás elrontott: megfékezik az idegsejtek pusztulását.

Ez derült ki az Ideggyógyászati Társaság (Society for Neuroscience) éves konferenciáján San Diegóban, ahol két, ezzel kapcsolatos kutatást is bemutattak.

Az egereken, patkányokon végzett vizsgálatokkal járó kutatások egyrészt azt bizonyították, hogy az alkohol valóban puszítja az idegsejteket, méghozzá az emlékezésért felelős részén, a hippokampuszban. A szeszes ital közvetlenül a mitokondriumokat gyengíti, amelyek a sejtek energiatermelésért felelős részecskéi. Ha ezek legyengülnek, akkor nagy eséllyel a sejtek – tehát az idegsejtek is – megsemmisülnek. Úgy néz ki azonban, hogy ez a folyamat visszafordítható, legalábbis ezt állítják a tanulmányok.

Az első kutatásban a Louisville-i Egyetemen egereknek injekcióztak be alkoholt vagy sós vizet. Az alkohollal ellátott állatoknak a felét ezután rávették, hogy mozogjanak: naponta kellett mókuskerekezniük vagy futószalagon lépniük. Ezek a fizikai tevékenységek az ember kardioezdéseihez voltak hasonlóak: rövid ideig tartottak ugyan, de nagyon intenzívek voltak.

A Houstoni Egyetem munkatársai is hasonló kísérletekkel dolgoztak: a nőstény patkányok hasába csövet vezettek, amelyen keresztül 11 héten át minden hétfőn alkoholt, a kontrollcsoportnak pedig alkoholmentes folyadékot adagoltak. Ezután mindkét csoportot kettéválasztották, így a patkányok egyik fele a hét hátraeső részén lustálkodhatott, míg a másik felének három napon keresztül két-két órát a mókuskerékben kellett mozognia.

A kutatók arra jöttek rá, hogy az alkoholfogyasztás után kifárasztott rágcsálók mitokondriumai megedződtek, míg a henyélő állatok sejtrészecskéi legyengültek.

Ez utóbbiaknál ennek keserves végeredménye lett: közel húsz százalékkal csökkent a neuronjaik száma a hippokampuszukban.

Bezzeg a kisportolt emlősöknek egyáltalán nem lett kevesebb idegsejtjük, noha korábban nekik is alkoholt adtak.

Leegyszerűsítve ez a következőt jelenti: ismert, hogy a kardiovaszkuláris edzés új agysejteket hozhat létre (ezt hívják neurogenezisnek), így ha el is pusztul néhány az alkohol hatására, a kieső mennyiséget a futás jótékony következményeként pótolhatjuk.

Persze, ez nem jelenti azt, hogy egy jó edzéstervvel aztán gátlástalanul vedelhetünk, mert a sok alkoholnak egyéb negatív hatásai is vannak. A hipotézist alátámasztó kísérleteket ráadásul csak rágcsálókon végezték el, így még mindig nem lehetünk biztosak abban, hogy az emberi szervezetben ugyanezeket a folyamatokat tapasztalnánk-e.

(Címlapi fotó: AFP)