Az alvilág hitetlen apostola

Bágyadt, januári félhomály, New York egyik megkopott italmérésének hátsó terme, cigarettafüst, bourbonnal bélelt kávé. Lawrence Block hamarosan magyarul is megjelenő könyvében, Az apák bűneiben ezzel a felütéssel indul Matthew Scudder zarándokútja a metropolisz fojtogató hangulatú alvilágában, hogy utána újból és újból alámerüljön a város poshadt, romlott erkölcsű negyedeiben, érthetetlen rejtélyek, sötét titkok után kutatva. Játssz, és nyerd meg a Lawrence Block által dedikált kötetek egyikét!

Ki ez a zsírpecsétes ballonkabátba öltözött, elgyötört tekintetű, borostás arcú férfi, aki ránézésre tökéletesen elvegyül a hetvenes évek New Yorkjának kiszolgáltatott sorsú prostituáltjai és pitiáner bűnözői között? Matt Scudder egy engedély nélküli magánkopó, a New York-i rendőrség kötelékének volt tagja, egy zaklatott előéletű, lelkileg megtört középkorú férfi, akinél senki sem ismeri jobban a város rejtettebb, bűnösebb bugyrait. Matt Scudder Lawrence Block életművének központi regényalakja, a nagy sikerű, tizenöt részből álló Scudder-sorozat főhőse, olvasók millióinak kalauza a szövevényes, misztériumokkal teli detektívregények világában.

Lawrence Block 1976-ban írta meg első Scudder-regényét, Az apák bűnei címmel. Az Agave Könyveknél hamarosan magyarul is megjelenő műnek és az utána következő több mint hatvan Block-regénynek azóta valóságos kultusza alakult ki, mára a krimi műfaja szinte elképzelhetetlen a Block neve által fémjelzett baljós hangulat, fondorlatos cselekményszövés és rövid, de hátborzongatóan életszerű párbeszédek nélkül. Block sikerét tulajdonképpen nem nehéz megfejteni: már félkészen kapott klisékből, a film noire-ból átemelt frázisokból, egyszerű, de hatásvadász közhelyekből építkezik. Regényeit mégsem lehet értéktelen ponyvaként félresöpörni, mert ezek az írói eszközök csak építőkockái egy olyan regény-univerzumnak, melyet Hemingway szűkszavúsága és a francia realisták minden részletre kiterjedő, metszően éles ábrázolásmódja jellemez. Block regényalakjai élnek a papíron, szinte kikéredzkednek a könyv és az olvasó közötti dilatórikus térbe, holott a krimi műfaja eredendően nem követeli meg ezt a fajta mély ábrázolásmódot. Félreértés ne essék, Scudder történetei elsősorban rejtélyek felgöngyölítéséről, megbízások teljesítéséről szólnak, arra az ősi, ösztönös szenvedélyre építenek, melyet az ember a titkok megfejtése iránt érez.