A magyarok közel 90 százalékát már megpróbálták átverni valamilyen netes csalással

Mastercard netes csalás, Digitális fizetési index

A Mastercard a digitális fizetési szokásokat kutatta, ebből derült ki, hogy komoly méreteket ölt hazánkban a kiberfenyegetettség. A netes csalások pedig lassan annyira terjednek, mint a nátha.

A Mastercard az idei évben is elkészítette a Digitális Fizetési Index névre hallgató tanulmányát. A vállalat a hazai digitális fizetési kultúra fejlődésével kapcsolatos kutatásait publikálta ebben, amiből számos egyéb érdekesség mellett többek között kiderült az is, hogy komoly méreteket ölt Magyarországon a kiberfenyegetettség. A netes csaláselképesztően terjed, nagyon kevés az olyan ember, akivel a csalók még nem próbálkoztak.

Mastercard Digitális Fizetési Indexében nagy figyelmet kaptak a netes csalások.

A Fizetési Index eredményeit bemutató hivatalos eseményen Márkus Gergely a Mastercard country managere sokkoló adatot közölt. Azt árulta el, hogy a vizsgálataik alapján az elmúlt évben 100-ból 92 magyart már mepróbáltak átverni valamilyen digitális csalással. A bűnözők kezében sok fegyver van, a módszereik között pedig megjelentek már a kifejezetten kifinomult megoldások is.

Magyarországon az adathalászat a legelterjedtebb kiberbűnözési forma, a csalók főképp SMS-ben és e-mailben próbálkoznak. Ezek mellett a telefonos csalások is elterjedtek. A válaszadók közel 40%-ából telefonhívásokon keresztül próbáltak kiszedni érzékeny információkat.
Nem meglepő módon a felmérés eredményei egybeesnek a Magyar Nemzeti Bank megfigyeléseivel. Az MNB kutatásai is rávilágítottak arra, hogy tavaly hazánkban is radikális mértékben megugrott a kiberbiztonsággal kapcsolatos incidensek száma.  Különösen az olyan, úgynevezett csalárd tranzakciók számában tapasztaltak növekedést, amelyeknél a pénzügyi felelősséget az ügyfelek viselik. Ráadásul az ilyen típusú tranzakciók felét maguk az áldozatok kezdeményezték, tehát nagy felelősség terheli őket is. 

Kell az oktatás, mert különben sokba kerül a netes csalás!

A Mastercard felmérése arra is rávilágított, hogy a válaszadók egyharmadának van olyan családtagja, vagy közeli barátja, aki már csalás áldozatául vált. 18 százalékuk pedig személyesen is érintett volt. Ez az eredmény pedig világosan jelzi, hogy még nagyobb szükség van kiberbizontsággal kapcsolatos oktatásra. A felvilágosításra, a teendőkre még nagyobb hangsúlyt kell fektetni. 

Már vannak ilyen kezdeményezések egyébként. Ilyen például a KiberPajzs, amely a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank közös projektje. 2023-ban ez már több célzott kampányt vitt végig számos különféle kommunikációs csatornán, így a rádióban, televízióban, neten és a közösségi médiában is. A tervek szerint pedig a jövőben is tovább folytatják majd a tájékoztatást. 

Azt tény és való, hogy a kiberbűnözés visszaszorításában kulcsfontosságú az oktatás ez önmagában még nem elég. Központosított csalás elleni kezdeményezésekre is szükség van. A valós idejű csalásmegelőző rendszerek például jelentősen csökkenthetik az ilyen típusú veszélyeket. 

Magyarország célkeresztben

Látva a felmérésekből kapott adatokat sajnos nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy Magyarország is célkeresztbe került, hiszen a lakosság nagy része már érintetté vált. Sokat mondó adat, hogy a válaszadók csupán 22 százaléka véli úgy, hogy maximálisan készen áll a kiberbűnözés kivédésére. Tehát az emberek is érzik, hogy veszély leselkedik rájuk, és minden iparági szereplőnek van feladata abban, hogy javuljon a helyzet.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!