Ritka, festett textilt fedeztek fel Masada közlében - Felfedezték a legkorábbi bibliai skarlátvöröset

A 3.800 éves, Kermes vermilloval, a bibliai skarláttal festett textil töredék. Biblical Archeology Society

Fotó: Dafna Gazit, IAA.

A skarlátvörös szín, melyet egy bizonyos pajzstetű rovarfajból szereztek, kevéssé dokumentált a római periódus előtt. Most izraeli régészek bizonyítékot találtak arra, hogy a festékkel festettek egy 3.800 éves gyapjúszövet darabot, melyet egy Masada közelében lévő barlangban találtak. - írja a Biblical Archeology Society a honlapján.

A skarlát féreg

Az Izraeli Régészeti Hatóság szerint a kis, kisebb, mint 1 inch textilt a Júdeai-sivatagban, a Koponya-barlangban, nem messze Masadától. Egy izraeli kutatócsapat nagy teljesítményű kromatográfiával azonosították azt az anyagot, amivel textilt vörösre festették, ez volt az egyik legluxusabb festék az ókori világban.

A festéket a Kermes vermillo nevű rovarból származik, a sok pajzstetű faj egyike. Radioaktív szénizotópos kormeghatározással megállapították, hogy a gyapjúszövet Kr.e. 1954-1767-ből származik, a közép bronzkorból. Ez a legrégebbi vala felfedezett karmazsin minta. A kutatók a Journal of Archeological Science: Reports magazinban publikálták a felfedezésüket.

A 3.800 éves, Kermes vermilloval, a bibliai skarláttal festett textil töredék. Biblical Archeology Society 
Fotó: Dafna Gazit, IAA. / Biblical Archeology Society 

A tabernákulumot karmazsinnal, királykékkel (tekhelet) és bíborral (argaman) színezték és 25-ször említik az Ószövetségben, gyakran a luxussal társítva. A Biblián kívül a piros festéket számos dokumentumban említik, köztük a Mezopotámiából származó ékírásos táblák, amik Kr.e. a második évezred közepéből valók.

Ásatás a Koponyák barlangjában. 
Fotó: Yoli Schwartz, IAA. / Biblical Archeology Society

Az ókorban a festéket a karmazsin tölgyfán élő nőstény pajzstetűből állították elő. Mivel rövid az az időszak, amikor a karmazsin pajzstetű gyűjthető, és mert kis méretük és rejtőszínük miatt nehéz rájuk találni, és mert kis mennyiségű festék nyerhető ki belőlük – és másrészről mert szép piros szín állítható elő belőlük a textilfestéshez – nagyon rangos volt a karmazsin használata.  

Kermes vermillo a tölgyfán. Fotó: Suzanna Tamar Dekel / Biblical Archeology Society
Fotó:  Suzanna Tamar Dekel  / Biblical Archeology Society

 

Érdekes módon azonban, az a faj, amiből a festéket előállították, nem őshonos Levanteban, hanem a Közép- és Nyugat-Mediterráneumból származik. A ritka textil annak testamentuma, hogy széles nemzetközi kereskedelmi hálózat működött mát ebben az időben és egy elit társadalom jelenlétét mutatja. A fontos lelet hidat képez az írott források és a régészeti felfedezések között, és bizonyítékkal szolgál, hogy az ókori textilfestő ipar – már ezen a szinten - kellően kiépült. 

Azt nehéz megtudni, hogy került ez a szövet ebbe a sivatagi barlangba. 

A tabernákulumot karmazsinnal, királykékkel (tekhelet) és bíborral (argaman) színezték 

A bíbor festéket a Mediterráneumból származó puhatestűekből állították elő. A királykék színre gyakran utalnak a Bibliában. Első ízben Levanteban találtak bíbor festékkel festett szövet maradványokat, melyek a Kr.e. 1.000-ből származnak, körülbelül egyidejűek a bibliai Dávid és Salamon királyokkal.

Az ókorban a bíbor öltözet a nemességhez, a papokhoz és a királysághoz társult. A bíbor nagyon értékes festék volt, gyakran drágább volt, mint az arany, mert gyönyörű, mert nem halványul, és mert nehéz előállítani a festéket, mely a puhatestűek testében található kis mennyiségben. A Kivonulás könyve szerint Isten választott színe a kék.

A tudósok úgy vélik, hogy a puhatestűek mirigye állítja elő a bíbort, amikor fénynek van kitéve, és a világos kéket, amikor ki van téve fénynek. A kéknek (tekhelet) jelentősége volt az ókori izraelitáknál, és a Bibliában Dávid, Salamon, és Jézus bíbor (argaman) ruhát viselnek.

(Forrás: Biblical Archeology Society:  https://www.biblicalarchaeology.org/)