Lehetséges, hogy az éghajlat tartósan egy melegedő állapotba alakul át

A Szibériai-csapdákat egy masszív vulkánkitörés hozta létre 252 millió évvel ezelőtt, ami a perm-triász tömeges kihalást okozta.

A katasztrofális vulkánkitörések, amik több millió évvel ezelőtt felmelegítették a bolygót, új fényt vetnek arra, hogy a növények hogyan szabályozzák az éghajlatot és figyelmeztetnek az emelkedő hőmérsékletre. Az ETH zurichi egyetem vezetésével egy nemzetközi kutatócsapat (University of Leeds, Arizona, CNRS Toulouse,és a Swiss Federal Institute for Forest Snow and Landscape Research (WSL) ) kidolgozott egy új módszert, amivel ki lehet számítani, hogy a nagy ősi vulkánkitörések éghajlatra gyakorolt hatását. Azt mondják, munkájuk tanulságos mesék a klíma fordulópontjairól, ami tönkreteheti a szenet tároló erdőket és gyorsíthatja a hőmérséklet emelkedést- írja a Leedsi Egyetem honlapján.

Az ETH zurichi egyetem vezetésével egy nemzetközi kutatócsapat (Leedsi Egyetem, Arizona, CNRS Toulouse,és a Swiss Federal Institute for Forest Snow and Landscape Research (WSL) ) kidolgozott egy új módszert, amivel ki lehet számítani, hogy a nagy ősi vulkánkitörések éghajlatra gyakorolt hatását. Azt mondják, munkájuk tanulságos mesék a klíma fordulópontjairól, ami tönkreteheti a szenet tároló erdőket és gyorsíthatja a hőmérséklet emelkedést.

 

A tanulmányuk arról szól, hogy a növényzet hogyan reagál és hogyan fejlődik válaszként a jelentős éghajlatváltozásokra és hogy az ilyen változások milyen hatással vannak a Föld természetes szén-éghajlat szabályozó rendszerére.

A klímatudósokból, geológusokból és vulkanológusokból álló csapat megvizsgálta három nagy vulkánkitörés okozta jelentős éghajlatváltozásból származó bizonyítékokat, köztük a Szibériai-csapdák eseményt, ami körülbelül 252 millió évvel ezelőtt a perm-triász tömeges kihalást, a Földön valaha volt legnagyobb kihalási eseményt okozta.

A tanulmányban szereplő események több millió évvel ezelőtt történtek és több százezer éven át zajlottak, de tanulságos mesék a jelen számára. A világ trópusi erdőinek hőmérséklet által hajtott összeomlása megtörtént korábban és újra megtörténhet. 

A csapat munkája megerősítette, hogy a Föld oly módon reagál az éghajlatváltozásra, ami nagyon veszélyes az állatvilág számára. Az éghajlatváltozás ősi periódusai jóval tovább tartottak, mint a szénkibocsátások megszűnése, és lehetséges, hogy az éghajlat tartósan egy melegedő állapotba alakul át.

A kutatók az új számítógépes modelljükkel megszemlélték ezeket az eseményeket és azt találták, 

 

hogy az az idő, ami alatt az éghajlat elér egy új egyensúlyi állapotot attól függ, hogy a növényzet milyen gyorsan alkalmazkodik az emelkedő hőmérséklethez. 

 

Vannak fajok, melyek fejlődéssel alkalmazkodnak, míg mások úgy, hogy földrajzilag hűvösebb régiókba vándorolnak. 

A Szibériai-csapdákat egy masszív vulkánkitörés hozta létre 252 millió évvel ezelőtt, ami a perm-triász tömeges kihalást okozta.
Fotó: Leedsi Egyetem

De voltak olyan katasztrofális geológiai események, hogy a növényfajoknak egyszerűen nem volt idejük, hogy elvándoroljanak, vagy alkalmazkodjanak a tartósan emelkedő hőmérséklethez. Ezekben az esetekben az éghajlat még hosszabb idő alatt állt helyre és a következmények geokémiai jelet hagytak hátra az éghajlati evolúción több ezer, több millió éven át. 

Loïc Pellissie az ETH Zurich és a WSL munkatársa az mondja, hogy ma egy jelentős globális bioklimatikus krízisben vagyunk. Tanulmányuk demonstrálja a vegetáció hirtelen klímaváltozásból való felépülésben játszott szerepét. 

 

Jelenleg gyorsabb tempóban bocsátjuk ki az üvegházgázokat, mint bármely korábbi vulkáni esemény és az erdőket is globálisan pusztítjuk, ami erősen csökkenti a természetes ökoszisztémák éghajlat szabályozó képességét. 

 

Úgy véli tanulmányuk ébresztő a globális közösség számára.

A tanulmány azt találta, hogy a vegetáció szétszakadása növelte az éghajlat melegedésének időtartamát és súlyosságát a geológiai múltban. Egyes esetekben több millió évig is tarthatott, hogy új, stabil éghajlati egyensúly álljon be, mert a vegetáció pusztulása miatt csökkent a kapacitás a Föld szénciklusának szabályozásához. A növényzet Szibériai-csapdák eseményből való felgyógyulása sok millió évig tartott és ez alatt az idő alatt a föld szén-éghajlat szabályozó rendszere gyenge és hatástalan volt, ami miatt az éghajlat hosszú időn át melegedett. 

(Forrás: Leedsi Egyetem: https://www.leeds.ac.uk/)