A brazil űrkutatási intézet és a Reuters adatai szerint január 1. és szeptember 16. között a kontinensen 364 485 erdőtüzet regisztráltak, ami felülmúlja a 2007-es rekordot, amikor 345 322 tűzeset volt. Az Amazonas térségében tapasztalható történelmi szárazság súlyosbította a tüzek terjedését. A tűzesetek nagy része emberi tevékenységhez köthető, de a szárazság kedvező feltételeket teremtett azok gyors terjedéséhez. Ennek eredményeként Brazília területének 60 százalékán tapasztalható most a füst miatt erős légszennyezés. A levegőbe kerülő korom miatt több helyen fekete eső esett.
A szomszédos országokkal és az Atlanti-óceánnal együtt a mérgező füstfelhő által érintett régió jelenleg 10 millió négyzetkilométer, ami nagyobb terület, mint az Egyesült Államok egésze.
„Brazília levegőminősége még soha nem volt ilyen rossz” - mondta Alessandra Fidelis, a São Paulo-i Állami Egyetem Növényökológiai Laboratóriumának kutatója a Live Science magazinnak.
Natalia Gil, légkörkutató, az uruguayi Technológiai Laboratórium levegőminőségi és kibocsátási osztályának munkatársa a portálnak elmondta, hogy Brazília déli, Argentína északi, Bolívia, Paraguay és Uruguay északkeleti részén lévő városokban fokozatosan romlik a levegő minősége. A szakértő szerint különösen a korom, a szálló por, az ózon, a nitrogén-oxidok és a szén-monoxid koncentrációja nőtt leginkább a légkörben. Uruguay fővárosában, Montevideóban a légszennyezés miatt drasztikusan romlottak a látási viszonyok és fekete eső – vagyis korom miatt sötét színűvé vált csapadék - hullott az égből. A fekete eső nemcsak Uruguayt, hanem 11 argentin tartományt és Buenos Aires-t is érintette.
São Paulóban eközben a Pinheiros folyó smaragdzöldre színeződött a súlyos szárazság okozta algavirágzás miatt.
Bár Brazíliában mindig is voltak száraz időszakok, az elmúlt évtizedben 80-ról 100-ra nőtt az egymást követő csapadékmentes napok átlagos száma, ami az éghajlatváltozás súlyosbodását jelzi. Bár az erdőirtás mértéke csökkent, a megmaradt növénytakaró fogékonyabbá vált az erdőtüzekre.
A szakértők szerint a csapadék változásai mellett a hőmérséklet emelkedése, a talaj nedvességtartalma és a szén-dioxid szintje is befolyásolhatja a természeti tüzek kiterjedését, időtartamát, gyakoriságát és intenzitását.
Brazília nagy részén az éghajlati változások magasabb hőmérsékletben, csökkenő csapadékmennyiségben és a szélsőségesen aszályos időszakok számának növekedésében nyilvánulnak meg, amelyek meghosszabbítják a tűzszezonokat.