Csökkentsék a kórházak gazdasági költségeit!

 

Szabad Nép:

Egy kórházigazgató javaslata:
Csökkentsék a kórházak gazdasági költségeit is

A Péterfy Sándor utcai kórházban évente csaknem 20 000 beteget gyógyítanak, rendelőintézetében körülbelül két és félmillió esetben nyújtanak orvosi ellátást, s a hozzátartozó körzeti orvosok 135 ezer lakost látnak el.

Nagyobb önállósággal a betegek fölösleges várakoztatása is elkerülhető volna

A kórháznak összesen körülbelül 34 millió forint az évi költségvetése. Ezt az összeget ügyesen és célszerűen kell felhasználnunk, hogy segítsük a gyógyító és megelőző munkát. Az igazgató - mint az intézmény egyszemélyi vezetője - felelős a gazdasági vezetésért is. De csak formailag, mert jelenleg gyakorlatilag nem tudja vállalni a felelősséget a gazdasági ügyekért is. Arról nem is szólok, hogy egy kórházi igazgató elsősorban orvos és gazdasági munkában általában nincs szakképzettsége. De akadályozza az igazgató-főorvos gazdasági tevékenységét az is, hogy az érvényben lévő gazdasági intézkedések sokszor a legkisebb kérdésekben is megkötik a kezét. Számos gazdasági, sőt sokszor szakmai részletkérdésben nem a tanács vagy az Egészségügyi Minisztérium dönt - holott ezek nyilván jobban értenek hozzá -, hanem más szervek, mint például a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank stb.

Most, amikor egyre több tervezési és gazdasági feladatot adnak át az alsóbb szerveknek, tetemesen megnövekszik ezekben az intézményekben a gazdasági munka mennyisége. Ezért célszerűnek tartanám, ha a nagy egészségügyi intézményeknek felelős gazdasági vezetőjük lenne (gazdasági igazgató), aki az intézmény működéséhez szükséges gazdasági jellegű feladatokat önállóan és felelősséggel ellátná. Természetesen az intézmény jó működésért, a kifogástalan gyógyító-megelőző munkáért továbbra is az igazgató-főorvos lenne a felelős.

Nagyobb önállóságot kellene biztosítani a gazdasági vezető számára is, hogy a megadott kereteken és lehetőségeken belül jobban, ötletesebben és gazdaságosabban tudja biztosítani a betegek jó ellátását. Nagy megkötöttséget jelent, hogy a kórház 11 önálló költségvetéssel gazdálkodik, pedig a költségek többsége összevontan jelentkezik. Fűtőanyag például mind a 11 költségvetésben szerepel, pedig a költségvetésben felsorolt 11 hely közül 9-et egy helyről fűtenek. Nagyjából hasonló a helyzet a gyógyszer, a vegyszer- és a műszer-ellátással, az élelmezéssel, a textíliával és a mosószerrel is. Az anyagkönyvelés és a főkönyvelés munkája is sokkal egyszerűbb és könnyebb lenne tehát, ha az egész intézmény gazdálkodását "egy címről" intéznék. Ezenkívül helytelen az is, hogy a főkönyvelésen más számviteli rendszert alkalmaznak, mint az anyagkönyvelésben, hiszen ez a másféle könyvelés megnehezíti az ellenőrzést. Előnyösnek tartanám, ha az egész "kombinátnak" közös lenne a bankszámlája.

Indokolatlanul megkötött a kórház személyi gazdálkodása is. Hasznos lenne, ha a kórházigazgató - a tényleges szükségleteknek megfelelően - szabadon gazdálkodhatna az intézmény béralapjával, természetesen a kollektív szerződés, illetve az illetményekre vonatkozó rendelkezések betartásával.

Azt akarjuk, hogy a kórház gazdasági és adminisztratív munkája is segítse - a felesleges bürokratikus béklyók nélkül - a betegek jobb ellátását.

Dr. Lendvai József
a Péterfy Sándor utcai kórház-rendelő igazgató-főorvosa