Szabó Miklós

Egy népvándorlás anatómiája - A történelem és a régészet szembesítése

Hellenisztikus hatások

A Kárpát-medencei La Tene agyagművesség egyik típusának, a nyugati kelta környezetben egyébként ismeretlen kantharoszoknak a vizsgálata azt a fontos eredményt hozta, hogy az edényforma nyulánk, profilált talpú képviselői hellénisztikus hatást tükröznek, amely valószínűleg a térségbe eljutott görög bronzedényekre (pl. a szobi kantharosz) vezethető vissza.

A hellénisztikus hatás kiemelkedő jelentőségű példája a jászberény-cserőhalmi ivókürt, amelynek állat alakú végződése a görög tengeri sárkány, a ketosz típusát követi. A motívumátvétel színhelye azonban minden valószínűség szerint Trákia lehetett. Ezt az eredeztetést támasztják alá a maszkos üveggyöngyök, amelyek példányai legújabban Polgáron és Sajópetriben kerültek elő. Tágabb értelemben a pun amulettek népes családjába sorolható darabokról van szó, valójában azonban a típus a 4. század vége felé a Fekete-tenger vidékén készült és nagy népszerűségnek örvendett Trákiában és a keleti kelták körében. Ez a leletszituáció úgy értelmezhető, hogy a Kr. e. 3. század folyamán a trákiai kelta királyság, Tülisz jóvoltából a Fekete-tenger hellenizált vidékei és a Kárpát-medence között régészetileg kimutatható kapcsolat alakult ki.