A múlttal szembe kell nézni

Günter Grass Nobel-díjas német író, a XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként a a weimari köztársaság összeomlása kapcsán a demokrácia állandó és folyamatos védelméről beszélt a Budapest Kongresszusi Központban.

"Úgy érzem, megértettem, miért omlott össze a weimari köztársaság, miért kerülhetett hatalomra Hitler: túl kevés demokrata volt, hogy azt a gyenge alapokon álló demokráciát megvédje" - mondta Grass.

Az író meggyőződése szerint ez a felismerés Magyarországon ugyanúgy érvényes, mint a világ összes többi országában.

Grass nem véletlenül emlékezett meg a huszadik századi német történelem legsötétebb korszakáról, hiszen írói munkásságára legalább olyan nagy hatással volt a második világháború, mint magánéletére.

Grass 1927-ben született Danzigban (ma Gdanskban), lengyel-német szülők gyermekeként. Tízévesen tagja volt a Jungvolknak, tizennégy évesen a Hitlerjugendnek, tizenöt évesen légi segítő lett. Még nem töltötte be tizenhetedik életévét, mikor 1944-ben besorozták a náci hadseregbe. Günter Grass annak a fiatalon elveszett generációnak volt a tagja, melyet eszközként használt fel a náci Németország saját céljai elérésére.

Grass csak az amerikai hadifogolytáborban értesült először a náci rendszer által elkövetett borzalmakról, elmondása szerint ezeket a háború után hosszú évekig nem tudta feldolgozni.

Munkásságában így érthető módon fontos szerepet kap annak a nemzeti tudatállapotnak az ábrázolása, mely a háború utáni Németországot jellemezte. Az általa később Danzigi trilógiának nevezett három regényében - A bádogdob (1959), Macska és egér (1961), Kutyaévek (1963) - provokatív és szélsőséges nyelvezettel, bátran ír a történelem addig elhallgatott korszakáról.

A Nobel-díjas író a beszélgetés végén részleteket olvasott fel a Magyarországon tavaly megjelent Ráklépésben című regényéből, mely a második világháborút egy eddig tabunak számító nézőpontból, a német áldozatok szemszögéből mutatja be. A regény középpontjában egy évtizedekig agyonhallgatott esemény áll: a Wilhelm Gustloff nevű német hajó elsüllyesztése. A tragédiában egyes becslések szerint kilencezer személy hunyt el, főként gyermekek és asszonyok. Grass azonban mégsem pusztán dokumentumregényt írt: a Ráklépésben szemlélteti a katasztrófához vezető utat, szembesít a múlttal, ugyanakkor egy másik idősíkon keresztül a jelent is ábrázolja.

Günter Grass irodalmi munkásságának fő üzenete, hogy a múlttal szembe kell nézni, még akkor is, ha az olyan szörnyűséges periódusokat tartalmaz, mint a második világháború. A Budapesti Könyvfesztivál nyitónapján folytatott pódiumbeszélgetése Kertész Imrével éppen ezért volt rendhagyó esemény, hiszen Kertész majdnem minden regényében visszaköszön ugyanez a gondolat. Jóllehet a két Nobel-díjas író összehasonlíthatatlanul másként tapasztalta meg a háború terrorját, azzal kapcsolatban mégis közös gondolatiságot képviselnek.