A szórakoztatóipar 2003-a

Újabb és újabb nagy visszatérések, nedves érintések, álszenzációk, szárnyaló fekete zene és halálhörgéseket hallató numetál - a zenebazár kínálata 2003-ban is bőséges volt. A televíziók szintén kitartóan ostromolták a fogyasztókat, akik a reality- újabb változatai mellett a bejáratott, napi-rendjük részévé lett műsorokat sem engedték lecserélni. Sőt, a nyertes RTL Klub valóságshow-jának pihentetése idején inkább Vágóval és Berényiékkel aratott, mintsem új produkcióival. Botrányok, kudarcok és sikerek 2003-ban is voltak bőven, de a tévéipar év végi nagy attrakciója még hátra van - a sokat bírált Való Világ új lendületet vesz. Sok szépséget tartogatott az óév a könyvolvasóknak is, Kertész Imre Felszámolása, a soron következő Harry Potter és Márquez új kötete, a botrányt kavaró Bolgár-kötet, valamint Árpa Attila írása egyaránt 2003 nagy hatású kiadványai közé tartoznak. Az aktuális kínálat mellett az irodalompiaci szemlélet  átalakulása szintén jellemző volt az óévre, az itthoni kiadók, akárcsak külföldi társaik, egyre inkább kereskedelmi termékként igyekeztek hirdetni árujukat, aminek egyik jele a fővárost ellepő könyv-plakát-áradat.

2003 a könyv, mint áru újrafelfedezésének éve is. A könyvpiaci személet változását jelzi, hogy a kiadók itthon is egyre inkább azokat termékként kezelve igyekeznek eladhatóvá tenni kiadványaikat. Divatba jön az olvasás, idén egyre több Kertész Imrét, Gerlóczy Mártont vagy épp tintakék Harry Pottert ábrázoló utcai (és föld alatti) plakát lepi el a fővárost. Szerzők és műveik talán soha előtte nem szerepeltek ennyit rádió- és tévéműsorokban (amikor ennyit szerepelhettek volna, nem volt még efféle rádiózás és tévézés), valamint az újságok oldalain. Aratnak a közszereplőből, médiaszemélyiségből, ismeretlenből lett írók könyvei. Jól fogynak a meseregények, s a paradigmaváltásnak szerencsére a nagy klasszikusok sem isszák meg a levét.

A Svéd Királyi Akadémia idén John Maxwell Coetzee dél-afrikai írónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat. Coetzee kétszeres Booker-díjas író, irodalomtörténész és nyelvész, az afrikai kortárs irodalom talán legjelesebb képviselője, az apartheid krónikása, s a Nobel-díj "örök várományosa" - esélyesként tíz éve rendre felmerül a neve kihirdetést megelőző találgatásokban. Ennek ellenére mindössze egy műve, A barbárokra várva jelent meg hazánkban. Kiadója egy majdani Coetzee-sorozat első köteteként novemberben jelentette meg A semmi szívében című regényét, s azt - legalább a következő Nobelig, amikoris a magyar könyipar újra elkezdi behozni lemaradását - feltehetően jó néhány követi majd.

2003-ban jelent első irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre legújabb, Felszámolás című regénye, mely a kritikusok szerint egyik legsokszínűbb, legplasztikusabb alkotása - mégiscsak van élet a Nobel-díjon túl. Az év nemzetközi viszonylatban is legsikeresebb magyar szerzője - természetesen a díj átvétele után kivételes népszerűségre és ismertségre szert tett Kertész Imrén kívül - a nemrégiben Az ajtó című, első franciául megjelent regényéért Femina-díjjal kitüntetett Szabó Magda volt. Azon túl, hogy a szerzőnő teljes, Für Elise című önéletrajzi regényének első kötetével kiegészített életműve itthon is újra kiadásra kerül, francia kiadója is további hat kötet megjelentetését tervezi.

Háromévnyi várakozás után jelent meg J.K. Rowling Harry Potter-sorozatának ötödik, Harry Potter és a Főnix Rendje című kötete. Ennek népszerűsítése már közelített az angol nyelvterületeken bevett gyakorlathoz, ahol hatalmas várakozás - már-már hisztéria - előzi meg egyes kötetek megjelenését. A kötet hazai kiadója is feldíszítette a főváros könyvesboltjait Harry indigókék plakátjaival, hat nagyobb vidéki városban esemény jellegű kvíz-játék is volt, sőt egy nagyobb könyvesbolt a megjelenés hajnalától induló árusítással is megpróbálkozott. A rajongást kiszolgálandó szigorúan jótékonysági céllal - vagyis árverésre - elkészült az eddig megjelent köteteket tartalmazó kecskebőr kötésű Harry Potter-sorozat is. A terjesztők szerint jól érzékelhető a marketing hatása: a megjelenés után hatalmas eladási példányszámok, aztán meredek zuhanás és hosszas stagnálás jelzi vásárlói kedv gyors elapadását.

Jó hír, hogy az angol meseregény farvizén beevezve egy magyar potteriádé, Böszörményi Gyula Gergő és a bűbájketrec című gyerekkönyve is rendkívül sikeres tudott lenni - eladási adatok szerint nem kevesebb, mint 30 ezer példányban kelt el. Szeretnénk, de szinte lehetetlen abszolút és megdönthetetlen rangsort felállítani a bestsellerek között - a kiadók csínján bánnak az ilyesfajta információk közzétételével, gyakran csak hozzávetőleges, tízezresre kerekített eladási adatokkal szolgálnak.

Az azonban biztosnak látszik, hogy az első három helyezett minden bizonnyal Kertész Imre irodalmi Nobel-díjának átvétele óta írt első regénye, a Felszámolás, Szabó Magda Für Elise című, a tavalyi évben kiadott, ám még idén is az egyik legnagyobb sikernek számító önéletrajzi írása, valamint Bolgár György Vágy című, hatalmas port kavart, a szerző által szókimondónak és leplezetlenül erotikusnak szánt, ám befogadói oldalról többnyire csak vágyölőnek titulált könyve.

Nem elhanyagolható és promócióját tekintve talán minden eddiginél zajosabb siker volt a mindössze 22 éves Gerlóczy Márton első regénye, az Igazolt hiányzás sem, amely eladott példányok számát tekintve alig néhány ezerrel marad le a fent említett, szintén az Ulpius-ház Kiadónál megjelent Vágy-tól.

Forrás: [origo]

A nem kifejezetten szépirodalmi kiadványok kategóriájának favoritja Árpa Attila az RTL Klub kereskedelmi csatorna egykori kreatív igazgatójának Ha én ezt a klubról egyszer elmesélem című kötete. A már címében is botrányt és leleplezést sejtető írás több mint 40 ezres eladott példányszámával alaposan elhúzott az idén megjelent könyvek átlagosan 10 és 30 ezer közötti eladással büszkélkedhető élmezőnyétől. Eredményével sejtésünk szerint jó eséllyel pályázhatna a 2003 legsikeresebb könyve címére.

És akkor még nem említettük azokat a már most klasszikusnak számító kortárs szerzőket, akik esetében minden alkalommal eseményszámba megy, ha új kötettel jelentkeznek. Ilyen - a fent már említett Szabó Magda mellett - a világ jelenleg talán legnépszerűbb írójának számító Gabriel García Márquez is, aki Azért élek, hogy elmeséljem az életem című kötetével idén megkezdte régóta tervezett önéletrajzi trilógiájának megjelentetését. De említhetnénk Mario Vargas Llosa, Édenkert a sarkon túl című, Paul Gauguin és nagyanyja, a feminista és utópista Flora Tristán történetét elmesélő kötetét is.