Igyon vizet a vesekő ellen

Ugyan éppen csak kezdődik a tavasz, de már most érdemes észbe vésni, mennyit igyunk és hogyan – napról napra melegszik az idő, ami mindenki szervezetét igénybe veszi.

A kiegyensúlyozott táplálkozás egyik sarkalatos pontja a folyadékfogyasztás. A nap során vizet és ásványi sókat veszítünk, ezeket megfelelő folyadékkal és helyes ételválasztással pótolhatjuk.

Az iskolában megtanultuk, de érdemes megismételni, mennyire összetett és sokrétű is a víz élettani szerepe. Lehetővé teszi a vérkeringést, befolyásolja a vér összetételét, szabályozza a vérnyomást, részt vesz a tápanyagok, a salakanyagok és a gázok oldásában, szállításában. Ezen túl befolyásolja a sav-bázis egyensúlyt, fenntartja az ozmotikus nyomást, sőt közreműködik a szervezet belső hőmérsékletének szabályozásában.

A csapvíz is tökéletes lehet Forrás: AFP/Kisbenedek Attila

Az egyensúly a lényeg

A szervezet vízháztartását több tényező is befolyásolja, például a sport, a fizikai munka, az időjárás, a szauna, a láz vagy a hasmenés is. Már kétszázalékos folyadékvesztés esetén csökkenni kezd a fizikai és a szellemi teljesítőképesség, megjelennek a kiszáradás első tünetei, például a fejfájás.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettől megtudtuk, hogy ahogy öregszünk, úgy csökken testünkben a víz aránya. „Az újszülött szervezete 72, a felnőtté átlagosan 60, míg az idős emberé csupán 50 százalék vizet tartalmaz, amelynek legnagyobb hányada sejten belül, kisebb része sejten kívül található – vérplazma, nyirok, vizelet, nyál, emésztőnedvek, orrváladék, könny és izzadság formájában.”

Ne várjuk meg a szomjúságot

A szomjúságérzet az egyik legfontosabb ingerünk: az OÉTI tanácsa szerint sose várjuk meg, míg szomjasak leszünk, igyunk rendszeresen, így kerülve el például a kánikula okozta rosszullétet, a szédülést és ájulást. Fontos, hogy ne feledkezzünk el a szilárd és folyékony táplálékok mennyiségéről és arányáról sem.

Ne várjuk meg, míg szomjasak leszünk Forrás: Origo

Táplálkozás-élettani szempontból a szomjoltásra a csapvíz és ásványvíz, a tej és a folyékony tejtermékek, cukormentes gyümölcs- és nem édesített gyümölcstea a legalkalmasabbak. A fekete tea, akárcsak a kávé, koffeintartalma miatt vízhajtó hatású: ha ilyet fogyasztunk, igyunk utána vizet is.

Hogy elkerüljük az ásványi anyagok túlzott felhalmozódását, rendszeres ásványvíz-fogyasztás esetén az alacsonyabb (200 mg/1000 ml alatti) ásványianyag-tartalmú változatok fogyasztása javasolt. (Jó lehetőség a márkák és típusuk váltogatása is – így elkerülhető az egyes ásványi anyagok felhalmozódása a szervezetben.)

Ne csak ásványvizet!

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet szerint ne feledkezzünk el az ivóvíz-minőségű csapvizeinkről. Felhívják a figyelmet arra, az alkoholok és a cukrozott üdítők fokozzák a szomjúságot, nem véletlen, hogy nem ajánlottak a folyadékszükséglet fedezésére – nem mellékes, hogy rendszeres fogyasztásuk esetén megnő a túlsúly és az elhízás veszélye. Gyerekek esetében különösen legyünk óvatosak: csak ivóvízzel, illetve alacsony ásványianyag-tartalmú ásványvízzel kínáljuk őket. Az édes üdítőket hagyjuk meg a különleges alkalmakra.

Vizet igyunk cukros üdítők helyett Forrás: Origo

Are you HAPPY?

Március 23-án, hétfőn kezdődött a vízfogyasztást népszerűsítő HAPPY-hét (Hungarian Aqua Promoting Program in the Young – Magyarországi vízfogyasztást népszerűsítő program a fiatalok körében). Összesen 440 iskola jelentkezett az OÉTI vízfogyasztást népszerűsítő programjára - idén több mint 120 ezer tanuló ismerkedhet meg az egészséges folyadékfogyasztással.

A kövek ellen

A megfelelő mennyiségű és minőségű víz nemcsak a szomjúságot oltja, hanem fogyasztásával hatékonyan megelőzhető a vesekövesség. Erre dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója hívta fel a figyelmet.

A szakember szerint hazánkban a lakosság 2-3 százaléka él át veseköves panaszokat élete során, az urológiai osztályokon kezelt betegek 10-15% százaléka emiatt került oda. Ez leginkább a férfiakat érinti, közöttük a vesében vagy vesevezetékben előforduló kő háromszor gyakoribb. Szomorú érdekesség, hogy öröklődhet a hajlam: ha a családban már volt húgyúti kövesség, akkor 25 százalékos valószínűséggel az utódokban is kialakul.

Sokan úgy gondolják, hogy a betegség kialakulásának genetikai, környezeti, életmódbeli és táplálkozási okai lehetnek. Nem szabad azonban elfeledkezni a fogyasztott víz mennyisége mellett annak keménységéről, összetételéről sem – hívja fel a figyelmet a professzor.

Dialízis. A veseelégtelenség sok esetben megelőzhető Forrás: Anna Frodesiac/Public domain

Kellő mennyiségű víz

A Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója szerint megfelelő megelőző intézkedések nélkül a betegség kiújulásának esélye öt éven belül 30-50%. A kellemetlen vesegörcsök és egyéb panaszok megelőzése érdekében az urológus teljes életmódváltást javasol. Ebbe beletartozik a testedzés, a kevesebb hús fogyasztása ugyanúgy, mint a megfelelő folyadékbevitel.

Dr. Nyirády Péter szakmai véleménye szerint „eltérő, kinek mennyi folyadékot kell fogyasztania, ez függ a levegő páratartalmától, az izzadástól, a ruházattól, a fizikai erőkifejtéstől, az étrendtől, a testsúlytól, a nemtől, az életkortól, bizonyos betegségektől, gyógyszerek szedésétől, de egy átlagos felnőttnek általában napi több mint két liter fogyasztása javasolt”.

A professzor szerint fontos, hogy a folyadékot egyenletesen igyuk, ne legyen olyan napszak, amikor a szervezet kiszárad – de a szénsavas üdítőket nem javasolja. Vízből lehetőleg az alacsony ásványianyag-tartalmút válasszuk, ez a leghatékonyabb a húgyúti kövesség megelőzésében.

Figyeljünk a pH-értékre is Forrás: AFP/DPA/Oliver Stratmann

A kisgyermekek szervezete érzékeny a nemkívánatos anyagokra: víz nitrit- és nitrátmentes legyen. Az enyhén lúgos kémhatású víz – pH 7,0 feletti – fogyasztása „nemcsak a kőképződés megelőzésében, de a szervezet méregtelenítésében, sav-bázis egyensúlyának fenntartásában is kedvező szerepet játszik”. Az urológus a klórmentes vizeket ajánlja, mivel a klór élettani hatásai nem kedvezőek az emberi szervezetre.