Sokat kesergünk a bolti kenyerek rossz minőségén, hogy mennyire nehéz igazán finom, hagyományos kelesztésű kenyérhez jutni. Legalább ekkora probléma az igazán jó kifli teljes hiánya.
Hová tűntek a ropogós héjú, lágy belű kiflik?
Miért rosszak a boltiak, miért olyan szörnyen levegősek, felfújtak, héjtalanok, miért nincs ízük? Vettünk néhány átlagos bolti kiflit, és sütöttünk egyet mellé a legegyszerűbb, leggyorsabb módszerrel. Kiszámoltuk, mennyi időt kellett befektetnünk hozzá, és mennyi pénzt spóroltunk vele. Hogy megéri otthon sütni, az nem kérdés.
1. Nincs ilyesmire időm!
Nem vesz sok időt igénybe. Ez nem kenyér, nincs szükség kovászra vagy egész éjszakás kelesztésre, sem pedig dagasztásra. A tészta néhány percnyi gyúrás után szép, ruganyos és jól kezelhető lesz. Keleszteni elég kb. 40 percet, a formázás csak első alkalommal kerül 10 percbe, gyakorlattal már csak 5 perc, ezután következik további fél óra kelesztési idő és húsz perc sütés.
A szűk kétórányi időből, míg a kifli elkészül, csak negyedóra telik munkával, a többi közben
lehet zuhanyozni, hajat szárítani, bevásárolni, ebédet főzni, lenyomni néhány fekvőtámaszt, szóval hasznosan tölteni az időt.
Ez a kifli a fagyasztást is jól tűri: érdemes dupla adagot készíteni, a felét pedig zacskókba téve lefagyasztani, miután kisültek és kihűltek. Mikor este ráébredünk, hogy elfogyott, elég elővenni a másnap reggelire való adagot a fagyasztóból és egy tányérra rakni, reggelre pont jó lesz, de ha langyosan szereti, tegye be néhány percre az előmelegített sütőbe.
2. Biztos többe kerül majd, mint a bolti!
A bolti kiflik általában 50 grammosak. Egy darab otthon sütött kifli ugyanilyen súlyban körülbelül 13 forintból jön ki.
Ennyiből jön ki egy kifli házilag
fél kg liszt - kb. 60 Ft (120 Ft/kg)A bolti egyszerű tejes kiflik 15 forintról indulnak, ennél olcsóbbat nem találtunk, de elég nagy az árkülönbség, láttunk 20, de 29 forintért is ugyanolyan méretű, egyszerű tejes kiflit is. Csakhogy a Magyar Élelmiszerkönyv nem határozza meg, mennyi tejet kell egy tejes kifli néven árult termékhez felhasználni, csak a felhasználható alapanyagok listájára teszi a tejet (tejport!) is.
Simán előfordulhat, hogy a bolti kiflik csak fél vagy negyedrészben használnak tejet a tésztájukhoz.
Sőt, mivel az Élelmiszerkönyv adalékanyagok felhasználását is engedélyezi, lisztből is kevesebb vagy silányabb minőségű kerül a kiflibe, ezért lesz olyan levegős a végeredmény, másnapra pedig ehetetlen állagú. Minden szempontból megéri tehát otthon sütni a kiflit: kevesebb pénzből mérhetetlenül jobb minőségű péksüteményt hoztunk ki.
3. Olyat otthon biztos nem lehet sütni, amilyet a boltban árulnak!
Valóban nem, mert az otthoni százszor jobb lesz. A legtöbb kifli már a boltban száraz, ha mégis szerencsénk van, és kifogunk egy frissebb példányt, mire hazavittük, összeszottyad, a héj ropogós állaga eltűnik, rágós, fogtépő burkolat veszi át a helyét, és még a szaga is szörnyű lesz.
A boltiak az első harapás után 3 centiméterről félcentisre zsugorodnak össze, egyszerűen nincs bennük tartalom. Az otthonival ez sem fordulhat elő, így nemcsak finomabb, de laktatóbb, tartalmasabb, míg a sajátunkból egy darabbal is jóllakunk, addig a boltiból lecsúszik három is, mire csillapodik az étvágy.
A legnagyobb baja a bolti kifliknek, hogy gyakran már estére, de másnapra biztosan teljesen ehetetlenné válnak.
A Magyar Élelmiszerkönyv előírja, hogy a kisütés után 24 órán belül el kell adni ezeket az árukat.
Csakhogy sajnos a kiflik már ez alatt az egy nap alatt tönkremennek, így néha már a bevásárlókosarunkba is minősíthetetlen állapotban kerülnek.
Vásároltunk három szupermarketes tejes kiflit, mindhárom őrületesen hasonlított egymásra: ízetlenek és jellegtelenek voltak, hiányzott belőlük az áhított kontraszt a ropogós héj és a lágyan rétegződő bélzet között. Ha pedig frissen még ehetőek is voltak, másnapra rettenetesen összeestek, vághatatlanná és haraphatatlanná váltak. Egy átlagos háztartás számára nagyon fontos, hogy amit megvesz, még másnap is fogyasztható legyen, és ne kelljen minden maradékot a szemétbe hajítani.
Alapanyagok:
A tejet meglangyosítom, hozzákeverem a cukrot, belemorzsolom az élesztőt. A liszthez keverem a sót, majd a tejjel ruganyos tésztát gyúrok.
Letakart tálban kelesztem 45 percig, vagy amíg a térfogata a kétszeresére nem növekszik.
Ha megkelt, vékonyra nyújtom - ideális esetben kör alakúra, de ez lényegében mindegy - és nyolc cikkre vágom.
Ehhez először felezem, majd negyedelem, a következő vágással hatodolom és végül nyolcadolom a tésztalapot. Így nyolc kifli lesz belőle, de persze lehet több részre is osztani őket.
Az így kapott háromszögeket még laposabbra nyújtom és a háromszög alapja felől feltekerem.
Kissé behajlítom a kiflik csücskeit, majd sütőpapírral bélelt tepsibe fektetem őket.
További fél órát hagyom a kifliket szobahőmérsékleten kelni. Közben a sütőt felmelegítem 220 fokosra. A megkelt kifliket lespriccelem egy kis vízzel, majd körülbelül 20 perc alatt aranyszínűre sütöm őket.