A karácsony tele van szimbolikus ételekkel, amelyek jelentéséről már nem sokat tudunk, persze nem is okvetlenül biztos, hogy van nekik olyan – mindenesetre
akad pár fogás, ami végérvényesen összekapcsolódott a karácsonnyal.
Kicsit lendüljünk túl a saját országunkon, kultúránkon, és nézzük meg, mit esznek a világ többi részén.
Ezzel kezdünk, mert ennek láttán kikerekedett a kollégák szeme.
Belgium bejglije nem olyan konzervatív, mint a miénk:
a csecsemő Krisztust formálja eléggé modern formanyelvével. Az ország különböző részein teljesen más névvel illetik, ha ott járunk, és ki szeretnénk próbálni, a következő megnevezésekkel próbálkozhatunk: coquille, cougnou, cougnolle.
Az angolszász országokban jellemzően pulykát sütnek szenteste. A kulturális gyarmatosítás pedig végzi a dolgát: mivel sokszor látjuk ezt a tévében és másutt,
nálunk is egyre jellemzőbb.
Mindezt VIII. Henriknek köszönhetjük, ő volt az első angol, aki szokást csinált a karácsonyi pulykaevésből. Előtte a fácánt és a vaddisznót preferálták.
Németország egyik kedvenc karácsonyi étele a sült liba párolt káposztával. Nem egy könnyed menü, de a furfangos németek azt is kitalálták, hogyan védjék ki a fogyókúrázók kifogásait. A hagyomány szerint, akik nem lakik jól szenteste, azt démonok fogják kísérteni.
Akinek a karácsony összefonódott Rudolffal, az egy kicsit biztos rossz néven veszi, hogy az izlandiak előszeretettel vacsoráznak rénszarvashúst karácsonyeste. Ettől még bizarrabban hangzik a december 23-i menü. Náluk ez a böjt napja, amikor többnyire krumplit esznek erjesztett rájával.
Ez az étel olyan büdös,
hogy legtöbben inkább étteremben eszik, mert nem szeretnék, hogy a szag bevegye magát az otthonukba.
Japán lakosságának kevesebb mint egy százaléka keresztény, a karácsonyból azonban ők sem maradnak ki. Ennek a fura együttállásnak biztosan köze van ahhoz, hogy övék az egyik legmeghökkentőbb karácsonyi vacsoraszokás is, a KFC-ből rendelt csirke. Mindez a gyorsétteremlánc egy túl jól sikerült 1974-es kampánynak köszönhető, amikor bevetették a
„Karácsonyra Kentuckyt”
szlogent. Most ott tartanak, hogy az embereknek hetekre előre le kell adniuk a rendelést, ha KFC-s kaját szeretnének enni az ünnepek alatt.
Az egyiptomi keresztények a nagy lakomák hívei. Eleve nem egy könnyed ételt szokás tálalni karácsonyeste: fokhagymás báránypörköltet rizzsel és speciális kenyérrel. Az eszem-iszom két részletben zajlik, először vacsoraidőben, majd az éjféli mise után folytatódik.
Nehéz elképzelnünk, pedig tekintve a mostani időjárást, már nem is vagyunk olyan távol tőle: Ausztráliában, bár ragaszkodnak a klasszikus karácsonyhoz, mindezt a meleggel kell összhangba hozniuk.
A szabadban való grillezés teljesen megszokott,
amit aztán az angolok kedvelt karácsonyi pudingja követ.
Az angol puding kicsit tágabb jelentéstartománnyal bír, mint a magyar, mert például sós étel is lehet, és egy lisztet is tartalmazó, sült dolgot jelent. A karácsonyi kivitel azonban édes, és már a középkor óta része az ünnepi hagyományoknak. A szokás szerint ezüstérmét is szoktak belesütni, amit a megtalálója megtarthatott. Egyébként innen ered a puding próbája az evés szólás.