A kertet, ahol a horvátországi Rab szigeten laktunk, gyerekmagasságú sövény keretezi, és álmosító illata van. Mivel soha életemben nem láttam ennyi rozmaringot egyszerre, percekbe telik, mire a látványt és az illatot összekötöm. A sövényen belül babérbokrok és óriási, roskadozó fügefák állnak a hegy tetején,
leveleik között pedig a tenger kékje látszik át.
Ebben a giccses képeslapban babér, rozmaring és édes, később kissé erjedt fügeillatot hoz a sós tengeri szél.
A felsorolt illatokból máris összeállnak a legjobb fügés receptek: ehhez a virágszerű gyümölcshöz nem is igazán kell más, mint egy kis sós, egy kis savanyú, vagy egy kevés nála is édesebb - valami mindenképp kell mellé, de elég egy-két íz, semmiképp nem sok.
A füge bár elméletileg itthon is megterem,
a piacon ritka és méregdrága
különlegességszámba megy, a kertünkben álló fa pedig hiába szebb és terebélyesebb évről évre, gyakran az előtt lehullajtja a gyümölcseit, hogy azok a cseresznyénél nagyobbra nőhetnének. Aki Horvátországban nyaral ilyenkor, haza ne jöjjön néhány ládányi füge nélkül, tele vannak velük az út menti árusok pultjai; nekünk a szállásadó nénink a saját kertjéből adott egy jó adagot.
A füge csodálatos gyümölcs, és nemcsak élvezeti értéke és csodaszép belseje miatt, de botanikai szempontból is rengeteg érdekesség rejt. A The New Yorker nemrég megjelent cikke arról számolt be, hogy a füge voltaképpen sok, befelé nyíló apró virágból áll, ezek azok a pici kis bogyók, amiket akkor látunk, mikor beleharapunk.
Ez eddig szép, most jön az izgalmas és kissé hátborzongató része a dolognak: mivel egy kis labdába zárt virágokból áll, a fügének is szüksége van a szaporodáshoz arra, hogy beporozzák. Ezt a feladatot egy kis rovar, a fügedarázs végzi el, amelynek
élete így egybefonódik a gyümölcsével,
mivel a tojásait a még éretlen fügében teszi le. Szóval igen, valószínűleg a fügével együtt kis fügedarázs-múmiákat is eszünk, állítja a cikkhez nyilatkozó botanikus. Ez ne riasszon vissza senkit attól, hogy ha fügéhez jut, annyit egyen belőle, amennyit csak tud.
Egy teljesen hagyományos gyümölcsös lepény alapreceptje ez a sütemény, olyasmi, amit nagymamáink készítettek a mindig aktuális friss gyümölccsel. Annyi a különbség, hogy sok túró került a tésztájába, ettől pedig nagyon-nagyon lágy lett. Még jobb lett volna ricottával készíteni, szóval akinek éppen akad a keze ügyében, abból tegyen a tésztába.
Alapanyagok:
A puha vajat habosra keverem a cukorral és a tojásokkal, majd beledolgozom a túrót is. Hozzáadom a lisztet, a darált mandulát, összeforgatom, és egy kivajazott piteformába öntöm.
A fügéket negyedelem, majd óvatosan a tésztába nyomkodom őket. 180 fokos sütőben körülbelül fél óra alatt megsütöm.
Ez a párosítás akár hidegen is megállná a helyét, de melegen a fügének még édesebb lesz az íze, a sajt pedig megolvad. A legjobb szabad tűzön, de ha erre épp nincs lehetőség, sütőben is simán meg lehet csinálni, jó lesz.
Alapanyagok:
A fügéket félbe vágom, mindegyik vágott felére gorgonzolát kenek, és grillen vagy a sütő grillfokozata alatt összesütöm. Friss rozmaringot morzsolok a tetejére.
Mivel eredeti modenai balzsamecet nem minden háztartásban fordul elő, teljesen átlagos, minden boltban kapható
balzsamecetet forraltam sűrűre és karamellás-savanykás ízűre,
ami már magában is csodálatos lenne a fügén, de a sós sajttal egészen rendkívüli.
Alapanyagok:
A balzsamecetet kis lábosba teszem és addig forralom, míg a felére be nem sűrűsödik. A fügéket félbe vágom, és parmezánt forgácsolok a vágott felére. Végül lecsepegtetem a sűrű ecettel.
A füstölt sonka a balzsamecetes vagy a gorgonzolás fügéhez is remekül passzolna, itt viszont
a sós, füstölt zsír összeolvad a füge édes levével,
és ezt szívja magába a kenyértészta.
Alapanyagok:
A langyos vízben elkeverem az élesztőt, beleszórom a lisztet, és az egészet addig gyúrom, míg össze nem áll. Letakarva, langyos helyen hagyom a kétszeresére kelni. Egy sütőpapírral bélelt tepsibe nyomkodom, körülbelül elegyengetem.
A tetejére terítem a sonkát, azokra jönnek a fügeszeletek,
végül rozmaringot morzsolok rá, és egy olívaolajjal csepegtetem meg. További fél órát hagyom letakarva kelni, majd 220 fokosra előmelegített sütőbe tolom. Addig sütöm, míg a szélei kis színt nem kapnak. Tálaláskor egy kis mézet csepegtetek a tetejére.
Alapanyagok:
A megmosott, leszárogatott rukolát elkeverem a kis darabokra vágott fügével és a durvára tört dióval. Az öntethez előbb az ecetet keverem el a sóval, majd hozzáadom a többi alapanyagot is. Ezzel locsolom meg a salátát, és azonnal tálalom.
A fügelekvár elsősorban nem azt a szerepet tölti be a kamrában, amit a többi, mert ugyan nagyon finom egy szelet vajas pirítósra kenve, de még sokkal ütősebb sós kecskesajt vagy májpástétom mellé. Nagy pektin- és cukortartalma miatt
nem kell hozzá semmiféle sűrítőanyag,
elég addig főzni, míg be nem sűrűsödik magától. Ha éppen nem sikerül kezeletlen héjú citromot találni, akkor elég lesz bele a citromok leve is, de nagyon jót tesz az összhatásnak a citromhéj savanykás-kesernyés íze.
Alapanyagok:
A fügéket negyedelem, nagy, vastag falú lábosba teszem, megszórom a cukorral, és a citromokat hájastul, felkockázva hozzáadom. Nagyon alacsony lángon kezdem el főzni.
Addig főzöm, míg egészen sűrű massza nem lesz belőle. Ekkor sterilizált üvegekbe töltöm, dunsztban hagyom kihűlni.