Étkezéssel is megelőzhető a vesekő kialakulása

Vágólapra másolva!

Egyes táplálkozási tényezők elősegíthetik a vesekövesség megelőzését vagy – éppen ellentétesen – hajlamosíthatnak annak kialakulására. Az étrend módosításával megváltoztatható a vizelet összetétele, amely hatással lesz a vesekő kialakulására. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége összeállította, mit lehet enni, és melyek azok az élelmiszerek, amelyeket érdemes kerülni, ha kövek és görcsök nélkül szeretnénk élni.

Táfelspicc

Vágólapra másolva!

étkezés vesekő

A lakosság 5-8%-ánál fordul elő, de világszerte növekszik az új veseköves megbetegedések megjelenése. Férfiaknál kétszer gyakoribb és a 30-60. életév között tetőzik a megjelenése. Hazánkban 300 ezerre tehető azoknak a száma, akik mindkét veséből ismételten ürítenek köveket. A betegség családi halmozódást mutat, de inkább a kockázati tényezők iránti fogékonyság örökölhető.

Olyan multifaktoriális megbetegedésről van szó, ahol az anyagcsere-tényezők hatására a vizelet túltelítetté válik a kőképző anyagokra nézve (pl. kalcium, oxálsav, húgysav), a vizeletkoncentráció túl magas lesz, azaz fajsúlya magasabb, mint 1015 g/l, és a vizelet normál vegyhatása (pH) megváltozik.

A kőképződést elősegíti a vizeletpangás, amely oka lehet anatómiai elváltozás, jóindulatú prosztata megnagyobbodás, a tartós fekvés, a szomjazás és a fehérjebő táplálkozás.

A megnövekedett állati fehérje hatására a vizelet kalciumtartalma megnövekszik, fokozódik az oxálsav és a húgysav kiválasztása is a vizeletben,

csökken a kristályosodást gátló citrát koncentrációja és savanyúvá válik a vizeletet. Mindezen tényezők

kedveznek a kalciumtartalmú- és húgysavkövek kialakulásának.

A kőképződés gátlására gyógyszereket írhatnak fel, amelyek befolyásolják a vizelet vegyhatását, és javasolják a vizelet koncentrációjának önellenőrzését tesztcsík segítségével, hogy a vizelet fajsúlya ne emelkedjen 1010 g/l fölé.

Étkezéssel is megelőzhető a vesekő kialakulása

A vesekőbetegség előfordulása jólétben, fehérjében gazdag étrend mellett gyakoribb. A legújabb ajánlások vesekőbetegségben az állati eredetű fehérjeforrások megszorítását javasolják.

A húgykövek mátrixból és a vizelettel kiválasztott anyagokból, ezek kristályaiból állnak. Összetételük alapján elkülöníthetünk kalcium-oxalát (kb. 75%) és kalcium-foszfát (kb. 5%) köveket, urátköveket (kb. 5%), fertőzés okozta köveket (10%) pl. struvit-köveket és ritka kőféleségeket (pl. cisztinkövek).

A kövesség fajtájától függően kőtípusonként változnak az előírt táplálkozási jellegzetességek, de mégis megfogalmazhatók általános étrendi javaslatok.

Bőséges folyadékbevitel

A vesekőbetegség megelőzésében nagy jelentősége van a sok folyadék fogyasztásának, ami egyenletesen elosztott, napi 2,5-3 liter, elsősorban víz fogyasztását jelenti. Ezt érdemes növelni jelentős vizeletvesztés, izzadás és testmozgás esetén. Ez a mennyiség elősegíti a kellően híg vizeletet, így nem koncentrálódik, kevésbé esélyes, hogy kristály alakul ki belőle.

ásványvíz vízivás vesekő Forrás: Shutterstock

Mértéktartó fehérje-, só- és szénhidrátfogyasztás

Testtömegkilogrammonként legfeljebb 0,8-1 g fehérje fogyasztása elég naponta, az is döntően növényi fehérje legyen. A telített zsírok és transzzsírok lehető legkevesebb, a telítetlen zsírsavak fokozott bevitele. A túlzott szénhidrátfogyasztás mellőzése, mivel növeli a vizelet kalciumszintjét és csökkenti a citrátszintet. A túlzott mennyiségű só használatának mellőzése. Maximálisan napi 5-6 g mennyiség javasolt.

A normál testtömeg elérése és fenntartása

Néhány tanulmány szerint a túlsúly és az elhízás megnövekedett kalcium-, oxalát-, húgysavkiválasztódással, és alacsonyabb vizelet-pH-val jár, amelyek növelik a vesekövek kialakulásának kockázatát. Zöldség-, főzelékfélék és gyümölcsök kiegyensúlyozott, napi többszöri fogyasztása. A vizeletre nézve döntően természetes lúgosító hatásúak, csökkenthetik a vesekövek kialakulását, mivel a kalcium és a húgysav kristályosodást gátló citrát, magnézium szintje ekkor magasabb a vizeletben és a vizelet pH-ja is magasabb.

Oxálsavat tartalmazó ételek csökkentése

Oxalátkő esetén az oxálsav étrendi bevitelének csökkentése csak részben segít, mivel az oxálsav a közti anyagcserében is képződik. Az oxalátban gazdag élelmiszerek és a belőlük készült ételek fogyasztásának a megszorítása (max. 40-50 mg/nap oxalát) csak azoknál a betegeknél lesz hasznos, akiknél az oxálsav fokozott felszívódása áll az oxalátkő hátterében pl. krónikus gyulladásos bélbetegségnél, krónikus hasnyálmirigy-elégtelenségnél.

A magas oxálsavtartalom miatt a fekete és zöld teák fogyasztását is javasolt mellőzni, bár tej hozzáadásával kevesebb oxalát szívódik fel belőlük. A gyógynövényteák lényegesen kevesebb oxalátot tartalmaznak, így elfogadható alternatívát jelentenek.

Magas oxálsavtartalmú élelmiszerek Forrás: MDOSZ

Kevesebb belsőség

A köszvény, a rosszindulatú daganatos betegségek és a szalicilátok nagyobb adagjának tartós, rendszeres szedése jelentősen növelhetik a húgysavkő kialakulását. Mérsékelt fehérjetartalmú (0,8-1g/ttkg/nap),

purinszegény étrend javasolt.

Magas purintartalmú nyersanyagok közé tartoznak a belsőségek (borjúmirigy, vese, velő), szardínia, édesvízi halak, húsok, hüvelyesek.

A nyersanyagok purintartalmát csökkenthetjük előfőzéssel (sütés, párolás előtt), főzéssel – a főzőlevet ilyenkor nem szabad elfogyasztani. A kioldódott purin miatt

nem javasolt fogyasztásra az erőleves, a húsleves, a kocsonya, a sült húsok szaftja.

Lúgos vegyhatású vizeletet eredményező táplálékokat kell az étrendbe beiktatni, mert bázikus közegben a húgysav nehezebben csapódik ki. Jó hatásúak a citrusos italok és az alkalikus ásványvizek (Salvus, Parádi, Bánfi), melyekből napi 2-3 dl javasolt. A húgysavkövek képződését megelőzheti a fekete ribizlilé rendszeres fogyasztása. Az alkoholos italok fogyasztása kerülendő.