A kardamom Indiából és Ázsiából származik, a fűszerek királynőjeként is emlegetik. A sáfrány és a vanília után az egyik legdrágább fűszer. Úgy gondolják, hogy termesztése Indiában kezdődött, és két fő típusa van: az egyik tudományos néven az Elettaria, vagyis a zöld kardamom, a másik az Amomum, amely a fekete, fehér és a vörös fajtákat foglalja magában.
A kardamommagokat Indiában rendkívül gyakran használják; nemcsak a főfogásokhoz, hanem a desszertekhez és italokhoz is. Kezdetben gyógynövényként termesztették, később lett a gasztronómia része.
Úgy gondolták, hogy segít a torokproblémák, a szemhéjgyulladás, a gyomor és a bél rendellenességei ellen, valamint meggátolja az epekövek kialakulását.
Rendkívül gazdag vitaminokban és mikrotápanyagokban, mint a niacin, a piridoxin, a riboflavin, a tiamin, az A- és C-vitamin, a nátrium, a kálium, a kalcium, a réz, a vas, a mangán, a magnézium, a foszfor és a cink.
A benne található antioxidánsok hatással vannak a koleszterinszintre, illetve védenek a szívbetegségek kialakulásától.
A kardamom a depresszió ellen is kiváló,
olaja az aromaterápia egyik fő eleme. Elsősorban a kínai és az ayurvedikus orvoslásban használják gyomor- és bélrendszeri panaszok kezelésére.
Emellett antimikrobális tulajdonságokkal is rendelkezik, amely azt jelenti, hogy véd a fertőzések ellen. Ezt az elméletet a Van Yüzüncü Yil Egyetemen tesztelték: megfigyelték, hogy a magokból származó olaj képes meggátolni a veszélyes mikrobák növekedését és terjedését.
Emellett jó az izom és ízületi fájdalmak ellen. Az elméletet a Saud Arabaiai Egyetem kutatói tesztelték állatkísérletek során, és arra a következtetésre jutottak, hogy a kardamom segíthet
megelőzni az izomgörcsök kialakulását.
Asztma és más légúti problémák kezelésére is használják, és még a testünket is megszabadítja a méreganyagoktól. Az anyagcsere-folyamatok toxinokat szabadítanak fel, amelyeknek távozniuk kell a testünkből. Ellenkező esetben felhalmozódnak, és számos betegséget okoznak, mint például a rák.
A kardamom azonban méregtelenítőként is ismert, fokozza a vérkeringést, valamint hányinger és torokfájás kezelésére is használják.
Csupán egy bögre vizet kell felforralni fahéjjal, illetve kardamommal, és minden reggel azt inni, míg a torokfájás elmúlik.
Ha a szánkat szeretnénk felfrissíteni, érdemes elrágcsálni néhány magot. Jót tesz a fogaknak, felfúvódás, rossz emésztés és fejfájás ellen is.
A növény akár 3 méter magasra is megnőhet, termése tartalmazza a csodamagokat. Használat előtt meg kell roppantani a héjat, kiszórni belőle a magokat, és egy mozsárban összetörni. Persze őrölt formában is kapni, ám a legjobb, ha inkább mi magunk őröljük meg,
így biztosan nem vesztik el aromájukat, jótékony tulajdonságaikat.
Indiában a teákat ízesítik vele, viszont forró csokoládéval és a csokoládés süteményekkel is rendkívül jó párost alkotnak. A különböző szószókat, húsokat és rizsételeket is feldobhatjuk vele.
Próbálja ki!
Hozzávalók:
Elkészítés:
Tegye a fokhagymát, a gyömbért, a csilit és a koriandert egy aprítógépbe. Sózza meg, azután aprítsa pépesre.
Melegítsen fel 2 evőkanál olajat egy serpenyőben, és pirítsa meg rajta a hagymát. Adja hozzá a fokhagymás pépet, főzze legalább 5 percig, majd az őrölt fűszereket is, és főzze még néhány percig.
Közben a maradék olajon pirítsa meg a csirkedarabokat.
A hagymás keverékhez adja hozzá az egész fűszereket, a paradicsomot és 400 ml vizet. Forralja fel, azután fedje le, és hagyja rotyogni 40 percig.
Amint letelt az idő, öntse hozzá a csirkét, és főzze még 10 percig, vagy amíg a szósz besűrűsödik.
Keverje össze a tejszínt és a joghurtot, fűszerezze ízlés szerint, szórja meg korianderlevelekkel, azután tálalja az elkészült csirkével.