A legolcsóbb és legkisebb konzol a tesztelt mezőnyben: egy színes, picinyke kocka, fogantyúval ellátva. Ha eme "személyleírás" alapján valaki úgy vélné, hogy a GameCube-ot gyerekeknek szánták, akkor nem téved. A Nintendo régóta híres gyermekbarát játékairól, és csak a közelmúltban engedett némi erőszakot - többek között a Resident Evilt - a konzoljára. De a GameCube-ot továbbra is az ártalmatlan szórakozás uralja, az exkluzív játékok közül példaként említhető az összes Mario, valamint a Pikmin (Lemmingek kis virágokkal). Ráadásul a GameCube összeköthető az igen népszerű GameBoy Advance kézi géppel, és egyes játékok miniváltozatai áttölthetők róla az utóbbira.
Gyerekgép ide vagy oda, képességeit tekintve a GameCube-nak semmi szégyenkeznivalója nincs vetélytársaival szemben. Grafikája éles, és bár kissé recézett, még mindig felülmúlja a PS2-ét. A részecskehatások (például a füst) és a felület részletezettsége sokkal jobb, mint a PS2-n, az Xboxétól és a PC-étől azonban elmarad. A színpompás vezérlő felnőtt kéznek kicsi, gyerekeknek azonban tökéletes. Edzett játékosok kevesellhetik a gombok számát, de ami van, az könnyen kezelhető és kiválóan megfelel az egyszerű, gombütögető mászkálós játékok vezérléséhez.
Mivel a GameCube csak 3 collos lemezeket tud fogadni, ez az egyetlen konzol, amelyik soha nem lesz képes DVD filmek lejátszására. A kisebb lemezek korlátozzák a játékok méretét, legfeljebb 1,5 gigabájtnyi adat fér el rajtuk, szemben a szabványos DVD lemezek 4,7 gigabájtos kapacitásával. A GameCube-hoz kevesebb játék kapható (körülbelül negyven, de a választék még az idén várhatóan 150-re bővül).
Úgy tűnik, a Nintendónak kevésbé ambiciózus tervei vannak konzoljával, mint a Sonynak vagy a Microsoftnak. Nem kívánja minden igényt kielégítő házi szórakoztatóközponttá felfejleszteni a GameCube-ot, beéri azzal, hogy olcsó, erőteljes játékszert adjon a gyerekek kezébe. Az eszköz népszerűségét fokozhatja, hogy rövidesen az internetre is csatlakozhatunk vele (széles sávú adapter és modem az év végére várható).