Ami a történetet illeti, a játékosok Jack Slatet, a kőkemény zsarut személyesítik meg, aki egy elképzelt, de egyáltalán nem utópisztikus metropoliszban, Grant Cityben vadászik a törvényszegőkre. Mivel e törvényszegők meggyilkolják egy közeli hozzátartozóját, a vadászat személyes hadjárattá válik, melyben hősünk csak magára, fegyvereire, és hűséges kutyájára, Árnyékra támaszkodhat.
Mint a legtöbb konzolos játék esetében, az akciókat most is harmadik személyű nézetből láthatjuk, habár a PC-s verzióban állítólag lehetőségünk lesz elsőszemélyű nézetre váltani. TPS módban az irányítás "konzolosan" egyszerű: lépkedhetünk előre, oldalra, ugorhatunk, bukfencezhetünk, míg az egés baloldali gombjával elsütjük fegyverünket, melyet a jobb gombbal tarthatunk célra.
Egy ilyen veszélyes világban könnyen bolondnak nézik, aki elteszi a fegyverét, ami jelen esetben azonban nem is oly buta ötlet. Fegyvertelenül ugyanis Jack egyrészt agyba-főbe verheti az ellenfeleket, anélkül hogy megölné őket, másrészt lefogva elszedheti fegyvereiket és egyéb tárgyaikat, harmadrészt pedig akár meg is ragadhatja a gazfickókat, hogy élő pajzsként használva őket megmeneküljön a golyózáportól. Ez utóbbi talán kevéssé illik egy rendőrhöz, de hát mint mondtuk, itt már bosszúhadjáratról van szó.
Emlegettük, hogy hadjáratunkban egy Árnyék nevű kutya lesz a legjobb segítőnk. Valóban, a bátor négylábú nemhogy hasznos, hanem egyenesen nélkülözhetetlen társnak bizonyul, mivel nem egyszer kell olyan szűk, keskeny helyekre eljutnunk, ahová Jack nem fér be, így kénytelen beküldeni Árnyékot.
Szintén jellegzetességük a konzolos akcióprogramoknak a különféle minijátékok, melyek gyakran nagyot tudnak dobni a hangulaton. Nos, a Dead to Rightsból sem maradt ki ez a rész, igaz, meg kell elégednünk egyetlen minigame-mel, melybe akkor lépünk, hogyha egy zárat próbálunk meg feltörni. Ekkor a zár belsejének alkatrészeit kell a megfelelő irányba forgatni, mielőtt ránk törnének az ellenségek.
A játék grafikailag ugyan nem kiemelkedő, de mindenképpen a jók közé sorolható. a karakterek mozgása ugyan hagy némi kívánni valót maga után, de legalább kellő részletességgel dolgozták ki őket a grafikusok. A környezet, melyben harcunkat vívjuk kellően lehangoló hangulatot áraszt ahhoz, hogy tényleg egy korrupt, futurisztikus városban érezzük magunkat.
Az valószínű, hogy a Haloval ellentétben a Dead to Rights nem fog mindjárt az eladási listák élén landolni, hisz a konzolos változatok sem vetekedhettek az említett Halo népszerűségével, de azt méltán remélhetjük, hogy a konzolos játékosok után mi is elégedetten állhatunk fel Jack Slate kalandjai után.
Rendszerkövetelmény: még nem ismert.