Az Ibas szakértői szerint az e-mailes szerverekre helyezett szűrők segítségével lefülelhető a szellemi tulajdon tolvajainak egy része, azonban legalább ennyire fontos az, hogy komoly alapelveken keresztül tudatosítsák az alkalmazottakban a kötelezettségeiket és a felelősségüket. Egy másik módja lehet a megelőzésnek, ha a munkáltató jogi konzekvenciákkal járó kötelezvényt írat alá a távozó alkalmazottal arról, hogy nem visz magával elektronikus másolatokat adatbázisairól vagy egyéb dokumentumairól. Ne csak a vírusok ellen védekezzünk!
Az informatikai és adatvédelmi statisztikák azt mutatják, hogy az illetéktelen hozzáférés, behatolás, működtetés 85 százaléka az intézményen belülről történik. Mindebből az is következik, hogy az adatbiztonság nem csupán annyiból áll, hogy a víruskészítőket és kódfeltörőket távol tartjuk a PC-ktől, megfelelő szervezés is szükséges hozzá. Az adatbiztonság leggyengébb láncszemei az elégedetlen munkatársak, az olyan rossz munkahelyi kollektíva, amelyik valamilyen módon motivált a biztonságot érintő cselekményben, legyen az egyszerű hanyagság vagy gondatlanság. A frissen végzett munkatársak, akik manapság hagyták el az iskolát, már jól értenek a számítógéphez, és elég okosak ahhoz, hogy behatoljanak és tönkretegyék a számítógépet. Azok, akik most fejezik be az iskolákat és egyetemeket, már többéves számítógépes gyakorlattal rendelkeznek, és emiatt szinte azonnal irányítói vagy csoportvezetői beosztást kapnak, tehát már azelőtt fontos adatok sorsa felől döntenek, mielőtt a személyes vagy szervezeti kötődésük kialakulna az új munkahelyen.
Szervezetlen működés
A szellemi termékek elektronikus változatainak eltulajdonítása azért következhet be könnyen, mert a számítógépipar által előállított berendezések a legtöbb szervezetben még ma is védtelenek és veszélyeztetettek. Az ipari fejlesztésben vezető cégek ezt a problémát igen komolyan veszik, és igyekeznek fokozni a számítógépek védettségét, továbbá a tárolt adatok biztonságát. Ennek egyik módja a védelmi rendszerek alkalmazása. Sok helyen szervezetlen a PC-k működtetése. Ha ugyanis informatikai szempontból megvizsgáljuk, hogy egy adott szervezetben hány PC működik, milyen munkát végeznek velük, milyen adatok vannak bennük, milyen a támogatás a működtetéshez, tudják-e a menedzserek, mire használják őket, akkor igencsak meghökkentő eredményre jutunk.
A menedzserek csaknem 100 százaléka PC-n dolgozik, vagy folyamatosan kapcsolatban van a számítógéppel. Az adatok mintegy kétharmada a PC-ken tárolódik és működik, nem pedig zárt, nagyszámítógépes rendszereken.A piac alsó szegmenséhez tartozó vállalkozásoknál rendszerint nincs üzemeltető, tulajdonosi szervezet. Mivel a számítógépek olcsók, nem kell minden egyes PC vásárlásánál pénzügyi engedélyt kérni vagy beruházást tervezni. Mivel alkalmazásuk is egyszerű, nem kell az informatikai tervbe beilleszteni - ha egyáltalán van ilyen -, működtetésük nem igényel szervezett előképzést. Amióta jó évtizede általánosan elterjedtek a PC-k, az intézményi informatikai vezetés és szervezés - kivéve talán a legnagyobb vállalatokat - elvesztette az ellenőrzést az adatfeldolgozás végpontjai felett, jóllehet az adatok ott keletkeznek.